2018. július 17. kedd
Endre, Elek
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az ivar kialakulásának kényes egyensúlya - 2010-01-19 18:07:02 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az ivar kialakulásának kényes egyensúlya



A különbség hím és nőstény között jóval kisebb lehet, mint gondolnánk – legalábbis sejt szinten. Kutatók felfedezték, hogy egerek petefészeksejtjeit heresejtekké lehet alakítani már egyetlen gén kikapcsolásával is. A felfedezés új színben tünteti fel a nemi különbségek evolúcióját, és hozzájárulhat a nemi identitászavarok és a korai menopauza megértéséhez.

Ismert tény, hogy a Foxl2 gén fontos szerepet játszik a petefészek sejtjeinek működésében. A gén további vizsgálatai azonban meglepő eredményekhez vezettek – számol be Mathias Treier, a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium fejlődésbiológusa. A Foxl2 gén hiányában a nőstény egerekben teljesen normális petefészek fejlődött. Születés után azonban az állatok petefészke elfajulásnak indult. A degradáció oka azonban nem volt világos.

A képen normális egér petefészek (balra) és petefészek, amelyben nem működik a Foxl2 gén (jobbra).

Hogy további információkhoz jussanak, Treier és kollégái létrehoztak egy genetikailag módosított egeret, amelyben képesek voltak a Foxl2 gént szelektíven kikapcsolni az ivarérett petefészekben. Miután inaktiválták a gént, a nőstény egérben drámai változások mentek végbe. Három héten belül a petefészkekben olyan csőszerű struktúrák jelentek meg, amelyek a hereszövetre jellemzőek. A további vizsgálatok során a kutatócsoport megfigyelte, hogy a petefészeksejtek több, különféle heresejt tulajdonságait mutatják, ezek közül néhány olyan mennyiségű tesztoszteront termel, ami a kifejlett hímekre jellemző. (Hímivarsejtek azonban nem jelentek meg.)

Úgy tűnik, a Foxl2 egy olyan nagyobb genetikai útvonal része, ami a petefészkek és herék sejtjeinek determinációjáért felelős. A kutatások kimutatták, hogy a Foxl2 gén által kódolt fehérje egy másik, Sox9 elnevezésű gén működését gátolja. A Sox9 gén a here sejtjeinek fejlődését serkenti. Amikor a Foxl2 gén gátolt, a Sox9 átveszi a hatalmat, és a petefészek sejtjeit heresejtekké alakítja – közli a team a Cell december 11-i számában. A vizsgálatok rámutatnak a kifejlett gonádok nagyfokú plaszticitására – állítja Andrew Sinclair, a Melbourne Egyetem fejlődésbiológusa, aki ezekben a kutatásokban nem vett részt. 

Az embrionális fejlődés során számos egymást erősítő genetikai útvonal biztosítja, hogy az egyed hím- vagy nőnemű legyen. Valójában annyi átfedő mechanizmus biztosítja azt, hogy az egyes nemek kizárólag a saját irányukba fejlődjenek, hogy az ember azt gondolná, mire az egyed felnőtté válik, lehetetlen változtatni rajta – mondja Robin Lowell-Badge, a londoni MRC Nemzeti Orvosi Kutatóintézet fejlődésbiológusa. Az új tanulmány azonban rávilágít, hogy miután felnőttkorban ezek a támogató mechanizmusok megszűnnek, már egyetlen fehérje szintjének megváltozása a sejtben elegendő ahhoz, hogy drámai változást indítson el.

Az emlősökben, a halakban és a madarakban az ivart meghatározó szexkromoszómák különféle rendszere fejlődött ki, ám a Foxl2 és a Sox9 gének az összes gerinces osztályban konzervatívan fennmaradtak. Treier szerint a legtöbb állatfajban e két gén finom egyensúlya aktív szerepet játszik az ivar fenntartásában. Számos halfajról ismert, hogy képes felnőttkorában a nemét megváltoztatni. Sinclair véleménye szerint a kutatások segítségével magyarázatot találhatunk a jelenségre. A genetikai útvonal vizsgálata segítséget nyújthat a korai petefészek-elégtelenség kutatásában is, amely megbetegedés korai menopauzához vezet, továbbá választ nyerhetünk arra, hogy bizonyos gyermekeknél miért alakulnak ki a kromoszomális nemükkel ellentétes nemi jellegek.

Lowell-Badge és kutatócsoportja a jövőben azt vizsgálja meg, hogy ez a genetikai trükk alkalmas-e arra, hogy hím sejteket nőivarúvá alakítson. A kutató szerint bármi lesz is az eredmény, segíteni fog megcáfolni a fejlődésbiológiában fennálló régi gondolatot, miszerint az alapértelmezett női tulajdonságokat írják át a hím gének. Egy adalék az egyenjogúsághoz - sejtszinten.

FORRÁS: Gretchen Vogel, ScienceNOW Daily News, 2009. December 10.

Borsics József

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés