![]() |
2019. december 06. péntek Miklós |
![]() |
Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.
Kiválasztott hír:
Megosztás: 




Az evolúció tényleges hajtóereje - 2010-02-27 11:40:07 |
![]() ![]() |
Az evolúció tényleges hajtóereje![]() Az evolúció klasszikus értelmezése szerint a fajok kialakulását és a már kialakult fajok továbbfejlődését olyan véletlenszerű és öröklődő, így a populációban rögzülni képes változások okozzák, amelyek az adott élőlényt sikeresebbé teszik a körülötte folyamatosan változó világban. A koevolúció az „együtt fejlődést” jelenti, vagyis azt, hogy az egyik faj adaptálódása és ebből következő evolúciós fejlődése– főleg ha két vagy több faj valamilyen szinten egymásra van utalva – szükségszerűen magával vonzza a többiek evolválódását, vagy kiszelektálódását is. Egyik elmélet sem áll szemben a másikkal, mivel egyik sem mondja ki, hogy csak evolúció vagy csak koevolúció létezne, hanem inkább kiegészítik egymást. A Liverpooli Egyetem kutatóinak sikerült bizonyítékokat találni arra, hogy a koevolúció igen fontos elem a fajkeletkezésben és a fajok változatosságában. Olyan vírusok evolúcióját vizsgálták, akikről tudták, hogy gyors adaptációra képesek. Ezek a vírusok a bakteriofágok közé tartozó Φ2 fágok, akik a Pseudomonas fluorescens nevű baktériumot fertőzve képesek szaporodni. Vizsgálataik során kémcsőben figyelhették az evolúciós eseményeket. A kutatók azt tapasztalták, hogy amennyiben a vírusok olyan új tulajdonságra tettek szert, amely fertőzőképességüket növelte, arra a baktériumok gyorsan egy új típusú védekező mechanizmussal válaszoltak és így tovább. Ennek eredménye egy végtelen koevolúciós láncolat lett. Egy másik beállításban a vírusok „magatehetetlen”, azaz adaptációban gátolt baktériumokat támadtak. Megfigyelték, hogy ha a baktérium nem képes védekező mechanizmusok kifejlesztésére, a vírusok evolúciójának üteme lassulni kezdett. A koevolúciós kapcsolatok hatására genetikailag tehát sokkal diverzebb, változatosabb populációk jöttek létre, mint a kapcsolat hiányában. Méréseik szerint a vírusok evolúciójának üteme mintegy kétszer gyorsabb volt, ha a baktériumok együtt fejlődhettek parazitáikkal. A jelenség leírására korábban már született egy elmélet, amit Leigh Van Valen, amerikai evolúcióbiológus fogalmazott meg „Vörös Királynő Hipotézis” - ként, jelen tanulmány pedig ennek első kézzel fogható bizonyítéka. Az 1970-es években megalkotott teória nevét Lewis Carroll - Alice Csodaországban című történetének egy szereplőjéről, a Vörös Királynőről kapta, akinek birodalmában mindenkinek rohannia kellett, hogy egy helyben maradjon. Az elmélet szép analógiája a tényleges történéseknek, a fajok ugyanis folyamatosan harcolnak egymással a túlélésért ("rohannak"), és állandóan új védekezési módokat kell kialakítaniuk, hogy fennmaradhassanak. Korábban úgy gondolták, az evolúció legfontosabb kiváltó tényezője a környezethez, élőhelyhez való adaptáció szükségessége. A Vörös Királynő Hipotézis viszont azt állítja, hogy a természetes szelekció sokkal inkább a különböző fajok közti koevolúció, és nem a környezettel való kölcsönhatás eredménye. A teória széles körben elfogadott a tudományos körökben, de ez az első alkalom, hogy kísérletes bizonyíték áll rendelkezésre a hipotézis alátámasztására. A következő lépés annak vizsgálata, hogy miben különbözik a koevolúció folyamata a kölcsönösen pozitív kapcsolatokban (pl. szimbiózis) az egymásra nézve negatív kölcsönhatásokhoz képest. ScienceDaily 25. 02, 2010 Borsics József |
|
![]() Hozzászólás |
|
Értékelések száma: 7, Cikk értéke (1-10):

BrainMaps
Cell Migration
CSH Protokollok
DDBJ
EMBL
External Plasmids Database
Fishmap
FlyBase
GeneCards
GeneOntology
Google tudós
Impakt faktor
Kalkulátor
Kémiai kalkulátor
Labor protokollok
Microorganisms
NCBI
Pathway Interactions
PubMed
ResearcherID
Science AAAS
Stem Cells
Western Blot protokoll
WormBase

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.
Hirdetés