2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az empátia természetessége - 2011-12-13 11:40:20 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az empátia természetessége

Ha azt látjuk, hogy egy embertársunk bajba került, legtöbbször megpróbálunk segíteni rajta. Vagy legalábbis megértjük őt, a helyzetét, el tudjuk képzelni, hogy hasonló helyzetbe kerülhetünk. A legtöbb ember számára ez természetes. Most kiderült, tényleg az, és már bizonyíték is van rá. Egy új kutatás szerint egy csapdába esett patkány szenvedése felbátorít egy másik patkányt annyira, hogy kiszabadítsa. Ez a gyakori kártevő rágcsáló olyan szintű empatikus viselkedésre képes, melyről korábban úgy vélték, hogy kizárólag a főemlősökre jellemző.

Az empátia egy másik személlyel való együttérzés képessége, az a tulajdonság, mikor elfogadjuk és megértjük egy másik szempontját, azért mert bele tudjuk képzelni magunkat a helyzetébe. Mindezidáig úgy vélték, hogy ez csak főemlősökre jellemző. Anekdoták szóltak a főemlősök empatikus viselkedéséről, emberszabású majmoknál be is mutatták ennek létezését, azonban rágcsálóknál még nem bizonyították. A University of Chicago kutatócsoportja, Inbal Ben-Ami Bartal és Peggy Mason vezetésével patkányok empatikus képességét vizsgálták.

Hatvan patkányt helyeztek el párokban. Két hétig összeszoktatták az állatokat, majd áthelyezték őket egy másik ketrecbe, de úgy, hogy a pár egyik tagját egy csapdába tették, a másik szabad maradt. A csapda egy zárt műanyag cső volt, mely, ha nem is könnyen, de kinyílt, ha a másik állat az orrával megbökdöste. A kutatók azt figyelték, mit tesz a pár szabad tagja, ha szenvedni látja és hallja társát.

A csapdába esett társ látványa már önmagában is izgatottá tette a pár szabadon maradt tagját.  A kísérletet végző kutatók nem mutatták meg az állatoknak, hogy kell kinyitni a csapdát. Kezdetben hosszú időbe telt, mire a patkányok rájöttek az ajtónyitás trükkjére. Viszont a kísérlet folyamatos ismétlésével, 12 nap után, 77%-uk úgy megtanulta, hogy kell kinyitni az ajtót és kiszabadítani egy csapdába esett patkányt, hogy mihelyt betették a tesztketrecbe, szinte már azonnal nyitotta is a csapdát. Kontroll kísérletek során, ahol üres csapdát használtak vagy játék egeret tettek a csapdába, a patkányoknak csak 12%-a tanulta meg az ajtónyitás mikéntjét. „Nem érdekelték őket ezek a foglyok, így nem tanulták meg, hogy kell kinyitni,” mondja Bartal.

Mi motiválta a megmentőket? Nem származott közvetlen előnyük a mentésből. A csapdába esett patkány panaszos kiáltásai túl ritkák voltak ahhoz, hogy a szabad állat csak azért szabadítsa ki társát, hogy csend legyen. Sőt, még akkor is kiszabadították a társat, mikor a kutatók megakadályozták a szociális érintkezést, vagyis az együttműködés elérése sem lehetett a céljuk. A megmentők viselkedésére a legegyszerűbb magyarázat az empátia. „Nem volt más oka ennek az állat e tettének, minthogy véget vessen a csapdába esett patkány szenvedésének,” magyarázta Bartal. A kutató szerint maga a tett volt a jutalom a patkánynak. Az empátia legegyszerűbb formája az ún. „érzelmi fertőzés”, mikor egy adott érzelem, például félelem vagy fájdalom, vagy inkább az általa kiváltott viselkedés, mint egy fertőzés, egyik egyénről átterjed másokra is. Ez a jelenség gyakran megfigyelhető embereknél és állatoknál. A megfigyelések azonban nem csak arra utalnak, hogy a patkányok osztozni tudnak egy másik szenvedésében, de azt is, hogy eléggé elfojtották a természetes aggodalmukat, hogy segíteni tudjanak. Ugyanis, „ha osztozol valaki aggodalmában, és nem tudod elnyomni, akkor megbénulsz.”

Az empátia szintjének megállapításához egy másik kísérletet is elvégeztek a kutatók. A szabad patkányok itt két csapdával találták magukat szemben. Az egyik az előzőekhez hasonlóan a társukat ejtette rabul, míg a másik egy finom csokoládé falatot rejtett. A kérdés az volt, melyiket nyitják ki.

Általánosságban véve az állatok ugyanolyan gyorsan szabadították ki társukat, mint a csokoládét. A kontroll kísérletben, melyben a kutatók egy csokoládét rejtő és egy üres csapdát használtak, a patkányok átlagosnál gyorsabban nyitották ki a csokoládés csapdát. A kísérlet eredménye azt sugallta a kutatóknak, hogy segíteni egy bajbajutott társon a patkányok számára egyenértékű a csokoládéval. A patkány megtehette volna, hogy megeszi az összes csokoládét, mielőtt kiszabadítaná a másik állatot, mégis inkább osztozott rajta a társával.

A kísérletek eredményei bizonyítékul szolgálnak arra, hogy empatikus viselkedés nem csak emberekre, sőt nem is a főemlősökre jellemző, vagyis az evolúció során korábban alakult ki, mint azt gondolták. A kutatók szerint az empátia alapvető képessége lehet az emlősöknek. Talán abból az anyai képességből fejlődhetett ki, mellyel megérzi utóda szenvedését, legyen az éhség, félelem vagy fájdalom. Ezt az is alátámasztja, hogy kísérletekben a nőstények nagyobb valószínűséggel nyitották ki az ajtót. A kutatók most e feltételezés helyességét vizsgálják.

A kísérletekben nem mindegyik patkány tanulta meg az ajtó kinyitását és a társ kiszabadítását. Ez azért is érdekes, mert utat nyit egy újabb vizsgálat felé. Ugyanis ezeknek valamint az empatikus viselkedést mutató egyedeknek az összehasonlításával felderíthető, hogy milyen neurofiziológiai folyamatok állnak e viselkedésbeli különbségek hátterében.

Az eredmények megmutatták, hogy az embernek van mit tanulnia a patkányoktól. Mason szavaival élve, „mikor empátia nélkül cselekszünk, biológiai örökségünk ellen cselekszünk.”
A kutatást a Science folyóirat közölte.

Biology News Net, 2011. december 8.
Science Daily, 2011. december 8.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 7, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés