2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az ember a kutya legjobb barátja? Kötődési teszt felnőtt kutyák között - 2014-01-08 21:06:14 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az ember a kutya legjobb barátja? Kötődési teszt felnőtt kutyák között.

A kutyák szociális élete rendkívül fejlett. Két adott egyed közötti kapcsolatnak egy bizonyos része a kötődési kapcsolat. Dr Chiata Mariti csoportja Olaszországban nemrég ugyanazon családban élő kutya-párosokat tanulmányozott, meglepő eredménnyel. Legalább 14 hónapos, legalább 9 éve egy háztartásban élő, nem rokon kutyapárosokat teszteltek (összesen 11 párost), olyanokat, amelyek nem mutattak agressziót sem egymás, sem idegen személy irányban.

 A Pisa-i Egyetem egy szinte teljesen üres, a kutyák számára ismeretlen szobáját használták e célra. Mindössze egy szék, egy vizestál és két kamera volt benne, és egy ajtaja volt. A pszichológusok, etológusok számára jól ismert, eredetileg az anya-gyermek kötődés vizsgálatára kifejlesztett Ainsworth-féle idegen helyzet tesztet használták
, a következőképpen módosítva:
A 2-es számú, szobában helyet foglaló „idegent” egy 25 éves nő játszotta (az esetlegesen fellépő agresszió miatt nem használtak idegen kutyát). Passzívan viselkedett, a ki-be közlekedést kivéve csak ült a széken, és nem vonhatta magára a kutyák figyelmét, csak reagálhatott az ő közeledésükre. Kivéve, ha azt látta, hogy stresszben van az állat, ekkor igyekeznie kellett megnyugtatni.


A következő, egyenként 2 perces epizódokra tagolódott a teszt:

Bevezető rész: az 1-es számú idegen bevitte pórázon a két kutyát, és szabadon engedte őket, majd kiment és becsukta az ajtót.
1.    epizód: a kutyák szabadon felfedezhették a helyiséget.
2.    bejött az 1. idegen, és ha a kutyák keresték a figyelmét, üdvözölhette őket. Aztán leült, és nem vett róluk tudomást, de ha megközelítették, nem küldhette el őket.
3.    1. idegen az ajtóhoz kísérte a 2. számú kutyát, ahol 2. idegen pórázra vette, és átvitte egy 20 méterre levő másik szobába. 2. idegen visszaült a székbe, és ha az ott maradt 1. kutya stresszt mutatott, akkor bizonyos szabályok szerint, nevén szólítva, vagy akár babusgatva, megnyugtatta.
4.    2. idegen visszahozta 2. kutyát, szabadon engedte a szobában, miközben 1. idegen kiment.
5.    2. idegen kivitte 2. kutyát, egyedül hagyva 1-est. Ha 1. kutya folyamatosan, 60 másodpercnél több ideig a stressz egyértelmű jeleit mutatta, akkor 1. idegen visszamehetett azonnal, alapestben pedig két perc múlva.
6.     Belépett 1. idegen, és ugyanúgy megnyugtathatta 1. kutyát, mint a 3. epizódban, ha szükséges volt.
7.    2. idegen behozta 2. kutyát, elengedte, miközben 1. idegen kiment, és 2. idegen is, a kutyák kettesben maradtak.


Eredmények:

Nem volt a szukák és kanok közt különbség semelyik epizódban, kivéve a 4.-ben, a szociális explorációt tekintve, a kanok javára, azaz több időt töltöttek a másik kutya közelében. Így a további vizsgálatokban statisztikailag együtt vizsgálták a két nem egyedeit.

Az eddigi kutatások szerint, a kötődési viselkedésnek három jellegzetessége van: a keresési válasz (vagy szeparáció esetén tiltakozási),a kontaktus fenntartása, és az úgynevezett biztos bázis hatás. Így azt várták, hogy ha a kutyapárosok kötődnek egymáshoz, akkor náluk is felfedezhetőek lesznek ezek.

A családban élő házi kutyánál szeparáció esetén az ajtó közelében tartózkodás, az ajtó rombolása, és a vokalizáció (nyüszítés, „sírás”) az általános viselkedés, ha szeretnének újra együtt lenni kötődésük tárgyával. Ugyanezt írták le embergyerekek, valamint emberszabású és más majmok esetén.

Érdekes módon azt tapasztalták a kísérletben, hogy az idegen közelében sokkal jobban szerettek lenni a kutyák, mint jelenlevő társuk közelében, azzal együtt, hogy a szeparációs stresszt társuk jelenléte is csökkentette, ha az idegen nem volt ott. És az ajtón is sokkal inkább ki akartak menni utána, mint társuk után. akkor is preferálták a társaságát, ha a társuk is ott volt. Már csak azért is izgalmas ez, mert amikor ezt a kötődési tesztet a gazda illetve egy idegen ember összehasonlításában végezték el, akkor a kutyák sokkal inkább a gazda jelenlétében nyugodtak meg, mint az idegenében.

Viszont sok más, ezzel kissé ellentétes eredménnyel összecsengett amit találtak, például azokkal, amikben a társai közül kiszakított, idegen helyen levő kutyakölyköt sokkal jobban megnyugtatta egy idegen, mint bármilyen másik kutya, beleérve az anyját is!

A legtöbb szociális viselkedést a 6. epizódban mutatták a kutyák, amikor is egyedül hagyás után bement hozzájuk az idegen.

Ennek két magyarázata lehet: vagy az, hogy az egyedüllét a legnagyobb stressz a kísérletben, és az ember megjelenése ebben a helyzetben emiatt nagyobb hatással van, és a hatás később gyengül. Vagy pedig az, hogy az ember, még ha idegen is, sokkal jobban meg tudja nyugtatni az egyedül levő kutyát, mint kutyatársa; és ezt fokozhatja, hogy az előző epizódokban megismert embert már nem is teljesen tekintik idegennek.(Mindkettő együtt is lehetséges.)
A keresési viselkedésben és a kontaktus-fenntartásban tehát úgy tűnik, az idegen ember nagyobb jelentőségű, azaz  - óvatosan fogalmazva, ezen kísérlet feltételei közt – hozzá talán bizonyos értelemben jobban vonzódnak, mint az ismerős fajtárshoz, de hogy jobban is kötődnének, azt ez alapján nem lehet kijelenteni. Már csak azért sem, mert a kísérletben (és a kutya etológiában kizárólagosan) használt kötődési teszt embereken alapszik, és bár a kutya-ember kapcsolat nagyon hasonlít a gyermek-anya kapcsolathoz, nem szabad és nem is lehet teljesen ugyanúgy értékelni.

Például, bizonyos korban a gyerekek félnek az idegentől, és azért is mennek anyukájukhoz inkább, a jól szocializált, emberekkel pozitív élményeket megélt felnőtt kutyák pedig alapvetően keresik bármilyen ember társaságát (a kölykök meg inkább az ismerős emberét), az is lehet hogy ez elfedte az intraspecifikus kötődés igazi megnyilvánulását. Vagy például, a felnőtt kutyák hozzá vannak szoktatva az egyedülléthez, de egy csecsemőnek nincs ilyen élménye sem egy bizonyos korig. Sok múlhat a kutyák életkorán, rokoni kapcsolatán (meg lehetne vizsgálni két kutya közti kapcsolat asszimmeriáját is) és egyéb tényezőkön.

Érdemes még kiemelni, hogy az 5. epizódot sosem kellett megszakítani, az egyedül levő kutya nem mutatott akkora stresszt, hogy meg kelljen nyugtatnia 1. idegennek. Ennek több magyarázata lehet, talán a legvalószínűbb hogy egy kutya-társhoz inkább úgy kötődik a kutya, mint a felnőtt emberek egymáshoz, és nem úgy mint anya a gyermekéhez. Ezzel ellentmondanak bizonyos megfigyelések, például azok az esetek amikor egy kutya meghal, és a társa kifejezetten rosszul viseli ezt. (A kötődéshez tartozó harmadik, úgynevezett biztos bázis jelenséget általában a felfedező és játékos viselkedéssel szokták vizsgálni. Ebben a kísérletben ezt egyértelműen nem lehetett látni, mivel játékok nem voltak, és az idegen sem játszhatott a kutyákkal, valamint mindig csak az 1. kutya viselkedését figyelték és sztenderizálták, a másodikét nem. Ráadásul csak az első epizódban volt nagyon új a kísérleti helyiség, és természetesen ekkor néztek körül a leginkább az ebek.)

A szeparációs stressz-problémák egyébként elég gyakoriak a kutyáknál, érdemes lenne kifejezetten ezirányú vizsgálatokat végezni.

Összefoglalásként megállapítható, hogy az emberrel, emberiséggel régóta együtt élő, velünk összetartozó kutya fajjal speciális kapcsolatban vagyunk, ami magyarázhatja jelen, és sok más kísérlet sokszor meglepő eredményeit; ám még nagyon sok összefüggés felderítetlen a kutyák és emberek bonyolult szociális hálózatában.


Forrás: Intraspecific attachment in adult domestic dogs (Canis familiaris): Preliminary results

Kép:
Szabó-Balla Anita

(A humán kötődésről egy átfogó összefoglaló és az eredeti Ainsworth-kötődési teszt közérthető formája itt:
http://www.kotodes.hu/kotodesrol)

2013. január 8.

Kettinger Dóra


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés