2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az élet csírája túlélné-e, ha lezuhanna a Földre? - 2013-09-22 22:30:32 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az élet csírája túlélné-e, ha lezuhanna a Földre?

Science fiction-nak hangzik, de a pánspermia elméletét, mely szerint az élet természeténél fogva képes a bolygók között átköltözni, komoly hipotézisnek tekintik a bolygó kutatók. A feltételezés, mely szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem az univerzum egyéb helyéről ered (például a Marsról) az egyik lehetséges variációja a pánspermiának. A bolygókba és a holdakba rengeteg meteorit csapódott, amikor a Naprendszer fiatal volt és rengeteg anyagot juttatott az űrbe. A Marsi kőzetből származó meteoritokat alkalmanként lehet találni a Földön, ezért teljesen elfogadható, hogy egyszerű életformákat, mint baktériumokat és gombákat szállíthattak ezen hullócsillagok.

Mégis komoly kérdés áll fenn ezen elméletet valló kutatók előtt. Vajon még a legszívósabb életforma is képes túlélni egy „kilövést” az űrbe egy darab sziklán? Képes túlélni a fagyasztó hideget és a halálos sugárzást az űrben? Ezek után túlélik-e a belépést a Föld atmoszférájába és a becsapódást?

Új kutatási eredményeket mutattak be a European Planetary Science Congress-szen, hogy megválaszolják az utolsó kérdést, vajon a belépés és a becsapódás túlélhető-e egy egyszerű létforma számára. Dina Pasini, a University of Kent kutatója kísérletéhez fagyasztott Nannochloropsis oculata mintákat használt. A Nannochloropsis oculata egyike az óceánokban élő egysejtű algafajoknak. A mintákat olyan körülmények között tesztelte, amilyenekben túl kellett volna élniük a korai életformáknak, amennyiben igaz a hipotézis.

A Nannochloropsis tartalmú fagyasztott golyócskák kilövésére két szakaszú könnyű gáz ágyút (two-stage light gas gun) használt, amely képes a tárgyakat nagyon magas sebességre felgyorsítani, majd a mintákat bele lőtte vízbe és figyelte, túlélte-e valamelyik sejt.

„Ahogy az várható volt, a becsapódás sebességének növelése, csökkentette a életben maradó algák számát”- magyarázza Pasini, „de éppen még a 6,93 kilométer per másodperces (≈ 25000 km/óra) sebességű becsapódásnál az algák egy kis része túlélt. Hasonló a becsapódási sebessége egy meteoritnak, amikor egy Föld-szerű bolygóba ütközik.”

Csakúgy, mint túlélni a fagyasztást és a becsapódást, amelyet egy kő bolygóról történő kilövésénél, majd lezuhanásánál észlelünk, jó okunk van azt gondolni, hogy a pánspermia által felvetett problémák sem leküzdhetetlenek. Jégdarabok és kövek képesek védelmet biztosítani a sugárzás ellen, különösen ha az élőszervezet mélyen beléjük ágyazódott. Sőt mi több, a hőhatás, ami az atmoszférába lépéskor termelődik, valószínűleg nem melegít fel többet, mint egy vékony réteget az objektum körül, amit fúziós kéregnek hívnak.

„Kutatásuk számos kérdést vet fel”- teszi hozzá Pasini. „Ha találunk életet egy másik bolygón, joggal tehetjük fel a kérdést - az valóban idegen létforma vagy közös az eredetünk? Ha  így van, tőle eredünk, vagy ő ered tőlünk? Ezeket a kérdéseket most még nem tudjuk megválaszolni, de ezek a kérdések nem annyira erőltetettek, mint az egyesek gondolják”

Forrás és kép: Phys.org

2013. szeptember 22.

Dr. Wlasitsch Mirkó

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés