2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az együtt élő családtagok megosztják egymással baktériumközösségüket – és a kutyájukkal is! - 2013-05-07 09:26:18 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az együtt élő családtagok megosztják egymással baktériumközösségüket – és a kutyájukkal is!

A testünkről származó baktériumokat mindenfelé otthagyjuk azokon a felületeken, amelyeket megérintünk és közvetlen kontaktussal átadjuk azoknak is, akikkel napi kapcsolatba kerülünk. Ez azt is jelenti, hogy azok az élőlények, amelyekkel környezetünkben nap mint nap találkozunk részben meghatározzák baktériumközösségünket.

A szerzők hipotézise az volt, hogy az együtt élő családtagok mikrobiótája sokkal jobban hasonlít egymáshoz, mint a más családban élőkéhez illetve, hogy akiknek gyermeke és/vagy kutyája is van, azoknál a személyeknél nagyobb diverzitást (több taxont) találnak, mint azoknál, akiknek nincs gyermekük/kutyájuk, hiszen több baktérium-forrással kerülnek kapcsolatba. A kutatásban összesen 159 személyt és 36 kutyát, összesen 60 családot vizsgáltak.

A mintavételi területek az embereknél a következők voltak: széklet, szájüreg (a nyelv felső oldala), homlok, bal és jobb tenyér, azaz egyénenként 5 minta. Kutyáknál ugyanez, illetve mind a négy talppárna (vagyis 7 minta ebenként). Az azonnal mélyhűtött mintákból a DNS-molekulákat később kivonták és a baktériumok vizsgálatához a 16S riboszómális RNS-ükhöz tartozó gén V2 variábilis régióját vizsgálták.

Az állandó partnerekkel, családtagokkal való együttélés nagyon jelentős hatással van az emberi mikrobiális közösség összetételére, minden egyes testtájon: a bakteriális diverzitás egy nagy hányada megmagyarázható az adott családba tartozással. A családtagok ugyanolyan mértékű bakteriális diverzitással rendelkeznek, és a taxonösszetétel is sokkal jobban hasonlít családon belül, mint a családok között. Mindez leginkább a bőr baktériumaira volt igaz, hiszen a bőrünk folyamatos kapcsolatban van a külvilággal, és nagyobb eséllyel is vesszük át egymástól a bőrfelszín baktériumait, mint a tápcsatornáéit vagy a szájüregét. Emellett a bőr kevésbé „szelektív” környezet lehet a baktériumok számára, mint a test többi része. Vagyis a közös környezet homogénné teszi a családtagok bőrfelszíni baktériumközösségét, a megérintett felületek (beleértve egymás testfelületeit is) megosztásával.

A családi kutyák hatása a diverzitásra

Nem meglepő módon a családban élő kutyák is, a fentiekhez hasonló módon, részt vesznek a mikrobiótaközösség kialakításában. Egy adott család kutyája kültakarójának mikrobiótája mutatja a legnagyobb hasonlóságot a család emberi tagjaiéval, a bőrhöz hasonlóan és nyilván ugyanazon okokból. Ezenfelül, a felnőtt családtagok bőrének mikrobiális közössége jobban hasonlít a saját kutyájukéhoz, mint más kutyákéhoz.

Az derült ki emellett, hogy ha mindenkit együtt értékelnek, akkor a statisztikák szerint nincs jelentős hatása a családi kutyáknak. Ám ha csak a fiatal felnőtt családtagokat tekintjük, akkor már kimutatható, hogy a kutyatulajdonosoknak többféle bőrön található baktériumuk van, mint a kutyával nem rendelkezőknek, és ezen mikrobaközösségük hasonló összetételű. Mindez valószínűleg főként a kutyákról származó, ritkább taxonok hozzáadódó jelenléte miatt alakul így.

A gyermekeknél és az idős korosztálynál a fenti összefüggés nem mutatható ki. Nagy eséllyel ez viselkedésbeli különbségeket tükröz: a kutyával való fizikai kontaktusok számával és minőségével lehet kapcsolatban, illetve esetleg azért nem lehetett kimutatni a gyermekek esetén, mert viszonylag kevés számú gyermeket tudtak vizsgálni.

Az egyik legérdekesebb eredmény, hogy a fiatal felnőtteknél a kutya jelenléte a családban ugyanakkora hatással van a bőrön található mikrobiótájuk sokféleségére, mint az együttélés más emberekkel, vagyis úgy is fogalmazhatunk, hogy két kutyás, de nem együtt élő embernek átlagosan ugyanannyiféle baktériumtörzs található a bőrén, mint két együtt élő nem kutyásnak! Természetesen, az együtt élő és kutyatulajdonos fiatal felnőtteknél a legnagyobb a normal flóra diverzitás.

Ha megnézzük külön a két nem szerint a fentieket, akkor még az is látszik, hogy a kutyatulajdonos fiatal felnőtt nők viszik a pálmát a diverzitásban – valószínűleg ők vannak a legszorosabb kontaktusban vagy a legtöbb időt töltik a családi kutyájával.  A tápcsatorna és a szájüreg baktériumait vizsgálva nem azonosítottak olyan faktorokat, amelyek olyan jelentős különbségeket mutatnának ki, mint amiket a bőrfelület esetén találtak. Érdekes módon, azt is tudjuk más munkákból, hogy például a macskák és más állatok jelenléte nem befolyásolja a diverzitást és a mikrobióta-hasonlóságot, még a bőrt tekintve sem.

A mikrobióta-összetétel -  miért ilyen nagy a kutyák szerepe a diverzitásban?

Sokkal többféle olyan baktérium van, amely a kutyák kültakaróján (szőr, talppárna) megtalálható, mint ahányféle a mi bőrünkön él – nekünk inkább csak néhány, de nagyobb sűrűségben található baktériumtörzsünk van (a leggyakoribbak a Propionibacteriaceae, Streptococcaceae és a Staphylococcaceae család egyes tagjai). A kutyáknál a külső testfelület baktériumainak egy jó része a szájüregükben is azonosítható, hiszen sokat kerül kapcsolatba a szájuk, nyelvük, a kültakarójukkal. Ezek egy nagy részét a közvetlen érintéssel „elkaphatjuk”. Ilyenek például egyes Betaproteobacteria (Methylophilaceae család)-, Actinobacteria-, és Acidobacteria-fajok, és még sokan mások – közülük néhány a talajban, természetes vizekben egészen közönséges, és a kutyák mancsukon hozzák be a lakásba. Valamint, a tápcsatornájuk közönséges baktériumai közül is jónéhány élhet a szőrükön-bőrükön is (Enterobacteriaceae, Fusobacteriaceae).

Sok szempontból érdemes a hasonló vizsgálatokat folytatni, egyik legfontosabb és legizgalmasabb az immunitással való kapcsolat kérdése: ha kutyánk van, nagyon sok baktériumot kapunk tőle, és ez segíthet fejlődő immunrendszerünknek, hogy tolerálja a környezetből származó antigének egy jó részét, csökkentve ezzel az atópiás, allergiás megbetegedések esélyét (pl. asztma, ételallergia). Úgy általában a bőrfelület mikrobiótája sokféle hatással lehet a szisztémás immunrendszer működésére, szabályzására, illetve a kültakaró „gyűjtő” és integráló funkciójából kifolyólag akár egyes betegségek megelőzéséről vagy lehetséges kezeléséről is sok információt szerezhetünk.

Forrás: http://elife.elifesciences.org, Kép

2013. május 7.

Kettinger Dóra

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés