2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az asztma mikrobiológiája - 1.rész - 2012-09-13 08:14:56 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az asztma mikrobiológiája - 1.rész

Az asztma egy krónikus légúti megbetegedés amelynek tünetei a nehézlégzés, légszomj, mellkasi szorító érzés és a köhögés. Számos ok lehet ami ezeket a tüneteket kiváltja a légúti simaizom (ASM) kontrakciója által. Mint például a légúti gyulladás, légúti fertőzések, immunoglobulin E közvetített allergiás reakciók, szennyező anyagoknak való kitettség, a testmozgás, a stressz, a szenzoros és a kolinerg ideg stimulációja.


Az asztma legfontosabb jellemzője a csökkent tüdőfunkció, az  erőltetett kilégzési csúcsáramlás (PEF) csökkenése és az első másodperc alatt kilégzett levegő mennyisége (FEV1).
Néhány asztmás tünet azonnal csillapítható rövid hatású β2 agonistával, de a hosszú távú hatás gyulladáscsökkentő glükokortikoidok belégzését követeli meg.

Az asztma világszerte 300 millió embert érint, felnőtteket és gyerekeket egyaránt. Az élet korai szakaszában való kialakulása összefüggésbe hozható a fejlett országokban való növekvő  előfordulással.

Az asztma érdekes aspektusa hogy heterogén, az összetett jellege és az a tény hogy az asztma egy krónikus, stabil, súlyosbodó betegség. Az asztma lehet súlyos vagy enyhe. Az asztma súlyosbodását gyakran több tényező váltja ki, amely működhet additív vagy szinergista módon. Ez a komplex patogenezis kihívást jelent hogy megértsük az asztmáért felelős sejtszintű mechanizmusokat, a genetikai hajlamokat és azonosíthassuk a  kialakulásában közrejátszó kórokozókat.

A mikroorganizmusok és az asztma kialakulása


A higiéniai hipotézis: rögzíti a gyakori fertőzéseknek való kitettség fontosságát (különösen a baktériumok, a különböző paraziták). Gyermekkorban a környezeti mikrobiótának való kitettség erősen társul az immunrendszer egészséges éréséhez, illetve véd az asztma kialakulása ellen a későbbi életszakaszban is. Azon népességcsoportoknál akik diverz mikrobiális környezetben élnek  az asztma előfordulása alacsonyabb,  azon környezetben élő lakosoknál ahol a mikrobiális sokszínűség kisebb, ott az asztma előfordulási gyakorisága magasabb. A higiéniai hipotézist egereken végzett kísérlet támasztja alá, ahol az egereket intranazális E.coli vagy Acinetobacter lwoffii fertőzésnek tették ki, amely mikrobák védelmet nyújtottak az allergiás légúti gyulladásokkal szemben. Mindemellett pedig kapcsolat alakult ki az egér, élelmi rostokat megerjesztő bél mikrobiótája és a gyulladásos betegségek elleni védelem között. (mint pl az asztma)

Sok bizonyíték utal arra is, hogy a súlyos alsó légúti fertőzések az élet korai szakaszában (pl: RSV, Human respiratory syncytial virus vagy RVs-sel, human rhinoviruses való fertőződés) kiújul, nehézlégzést  majd asztmát diagnosztizálnak a későbbi gyermekkorban. Mint tudjuk az RSV ssRNS-el (egyszálú RNS) rendelkező, Paramixoviridae családba tartozó vírus. 2 év alatti gyermekeknél jelentős kórokozó. Közel 70%-ban felelősek a súlyos gyermekkori bronchiolitisért. Szerológiai vizsgálatok szerint az RSV megfertőz szinte minden gyermeket még 2 éves koráig, de csak 40%-uk mutat klinikai tüneteket. Az RVs szintén ssRNS vírus, a Picornaviridae családba tartozik. 3 csoportba sorolhatjuk őket a nukleotid szekvencia identitásuk alapján. RV-A, B és RV-C csoportba. A legújabb kutatások arra következtetnek, hogy az RVs ugyanolyan jelentős az asztma kialakulása szempontjából mint az RSV. Hogy ezek a vírusok az asztma igazi kórokozói vagy csupán  fokozott kockázatot jelentő markerek vagy mindkettő, még nem egyértelmű és sokat vitatott kérdés. Viszont világosan mutatja a kapcsolatot az RSV és az asztma kialakulása között a svéd gyerekeken végzett hosszú távú vizsgálat (18 éves). A legutóbbi vizsgálatok szerint kontroll csoporthoz viszonyítva azokat a gyermekeket akik csecsemőkorukban RSV mediált bronchiolitisban szenvedtek 18 éves korukra nagyobb valószínűséggel váltak asztmássá (39% szemben a 9% kontrollal) fokozott érzékenységet mutattak egész éven át tartó allergénekkel szemben (41% szemben a kontroll 14%-al) továbbá állandó és ismétlődő nehézlégzés (30% szemben a kontroll 1%) alakult ki.

Egy vizsgálatban 191 palivizumab-bal kezelt és 230 kontroll (kezeletlen) koraszülöttet tanulmányoztak 24 hónapon keresztül. A  visszatérő nehézlégzés aránya 50%-kal alacsonyabb volt a kezelt csecsemőknél.

Tartós asztma

Bronchoalveoláris lavage (BAL) után 16s riboszómális RNS génszekvenálást végeztek tartós asztmás betegeken és krónikus obstruktív tüdőbetegeken (COPD) és egészséges kontroll személyeken és feltártak 5054 egyedi bakteriális szekvenciát. Minden bronchus átlagosan 2000 bakteriális genomot tartalmazott négyzetcentiméterenként. A patogén proteobacteria  különösen a Haemophilus spp. gyakrabban fordult elő a hörgőkben asztmás vagy COPD beteg felnőtteknél  mint a kontroll csoportnál. Hasonló proteobacteria emelkedést találtak az asztmás gyermekeknél is. Emellett hiányoztak a Bacteroidetes törzs tagjai az asztmás betegeknél a kontrollcsoporthoz képest sugallva ezzel a kommenzalisták potenciális  szerepét, valamint a kórokozók szerepét az asztma befolyásolásában.

Az invazív pneumokokkusz fertőzés (IPI) okozóját a  közönséges Streptococcus pneumoniae-t szintén összefüggésbe hozták az asztmával. Tartósan beteg asztmás felnőtteknél bebizonyosodott, hogy nagyobb gyakorisággal hordoznak S. pneumoniae-t és azt is kimutatták, hogy az IPI rizikófaktora az asztmának felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt.

Atópiás (allergiás) asztma

Az atópiás asztma a leggyakoribb formája az asztmának és gyakran jellemezhető bronchoalveoláris lavage (BAL) vizsgálattal és a köpetben található eozinofil sejtek segítségével. Aspergillus fajhoz tartozó fonalasgombák,  Alternaria, Cladosporium, Penicillum és Didymella nemzetségek (az Ascomycota törzsből) olyan spórákat termelnek amelyek allergénként működhetnek, ami asthma bronchiale kialakulásához vezethet atópiás egyéneknél. Összehasonlító genomikai vizsgálatok allergénként működő fehérjéket azonosítottak 22 gombafajnál, amelyek közül a legtöbb mindenhol megtalálható a környezetünkben, és általánosan elterjedtek a magvaknál és a gabonaféléknél. A  spórák kibocsátását befolyásolják a környezeti tényezők mint az  évszakok, a páratartalom a csapadék és a hőmérséklet. Sok gombás aeroallergén bőségesen megnövekedik nyáron a pollen szinttel együtt, és már azt is kimutatták, hogy számukat tovább növelik a nyári viharok és a villámcsapások is. Sőt, a gombás aeroallergéneket összefüggésbe hozták asztma járványokkal is, amely előfordulhatott a nyári villámcsapások következtében. A spórák aeroszolizálódtak és fragmentálódtak, finomabb részecskék termelődtek, így könnyebben utat találtak az alsó légutakban.


Forrás: Nature, Kép

2012. augusztus 21.

Papdiné Morovicz Andrea


Kapcsolódó cikkünk: Az asztma mikrobiológiája - 2.rész

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés