2018. október 16. kedd
Gál, Bedő
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az antidepresszánsok eddig nem ismert hatásmechanizmusai - 2011-05-06 11:42:39 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az antidepresszánsok eddig nem ismert hatásmechanizmusai

A depresszió korunk egyik leginkább elterjedt betegsége. Valószínűleg a felgyorsult életmódunk, stresszteli mindennapjaink hozadéka. Az emberi agy két ismert (szubventrikuláris zóna és hipokampusz) területéről már korábban bizonyították, hogy a betegség kialakulásában fontos szerepet játszanak illetve azt is, hogy az antidepresszánsok egy típusa az itt található idegsejtek serkentésén keresztül hat, ám a hatásmechanizmusukat mindmáig nem ismerték.

Az agy, és egyáltalán az idegrendszer vonatkozásában ismert, hogy nem, vagy csak kis mértékben képes pótolni és a megújítani a sejtjeit. A neurogene n a teljes élet során új idegsejtek fejlődnek. A hipokampusz tekervényben történő neurogenezis depresszió során megszakad – és bár ezt korábban is tudtuk, nem világos, hogy ezen állapot a depresszió oka vagy inkább tünete? Állatkísérletekből, illetve embereken végzett megfigyelések eredményeiből tudjuk, hogy az antidepresszáns gyógyszerek a hipokampuszra fejtik ki hatásukat a neurogenezis serkentésével, de a mögötte lévő mechanizmusok ismeretlenek.

A Londoni Királyi Kollégium (King’s College London) kutatói, Christoph Anacker és munkatársai nemrég a Molecular Psychiatry című lapban megjelent tanulmányukban  szolgáltatják az első egyétermű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az antidepresszánsok milyen mechanizmusok útján segítik az agysejtek képződésének fokozódását. Ezen részletek ismeretében a későbbiekben lehetővé válhat a depresszió mainál hatékonyabb kezelése.

Korábbi kutatások sikeresen kimutatták a kapcsolatot egyes antidepresszánsok és glükokortikoidok (sztresszhormonok) között. Kémiailag nem rokon gyógyszerek neurogenezisre gyakorolt hatása ismert, és feltételezhető, hogy ezek működése egyetlen közös molekuláris mechanizmus révén történik. A kutatók azt gondolják, hogy az antidepresszánsok közvetlenül a glükokortikoid receptorokat (GR) szabályozzák. Ezért Anacker és munkatársai úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a szertralin nevű, közismert antidepresszáns agyi sejtek glükokortikoid receptoraira gyakorol hatását. Emberi hipokampusz progenitor sejttenyészeteket használtak fel arra, hogy megvizsgálják azokat a molekuláris pályákat, amelyek részt vesznek az antidepresszáns által modulált neurogenezisben.

A sejttenyészeteket szertralinnel kezelték és 10 nappal később azt találták, hogy a kultúra 25%-al több új idegsejtet tartalmazott, mint antidepresszáns hiányában. Amikor szertralin hozzáadása előtt glükokortikoid receptort blokkoló droggal kezelték, a 10 nap leteltével az új neuronok száma hasonló volt a várható természetes növekedéssel – így sikerült bebizonyítani, hogy az antidepresszáns valóban hatott a GR útján a neurogenezisre. Ezt a hatást megszüntette a GR-antagonista, a RU-486 (a hatóanyagot főleg abortusztablettaként használják). Érdekes, hogy amikor a progenitor sejtploriferációt BrdU beépítésével vizsgálták, a neurogenezis csak akkor fokozódott (14%-al), amikor a sejteket szertralin és a GR-antagonista dexamethasone együttes adagolásával végezték (ezt a RU-486 szintén megszüntette).

A szertralin tehát növeli a neuronok differenciálódását és elősegíti az idegsejtek érését emberi hipokampusz progenitor sejtekben, a GR-függő mechanizmusokon kereszül.

Meglepő, hogy a szertralin csak glükokortikoidok jelenlétében növeli a proliferációt, önmagába nem. Ennek in vitro előnye, hogy elválasztja az antidepresszáns közvetlen és közvetett hatásait.

A mechanizmus ismerete lehetővé teszi a későbbiekben, hogy célzott útvonalakon (amelyek a stresszhormon-rendszerhez kapcsolódnak) befolyásoljuk a neurogenezist. Ezálatal ellensúlyozzunk olyan neurobiológiai zavarokat, amelyek például depresszióban nyilvánulnak meg, így javítva a közvetlenül és/vagy közvetve érintettek életminőségén.

NewScientist, 2011. április 17.


Dimény Orsolya

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 6, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés