2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az antarktiszi tengerek felmelegedése hatással lehet a krillek viselkedésére - 2013-08-27 09:00:37 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az antarktiszi tengerek felmelegedése hatással lehet a krillek élőhelyére

A sarki krill (Euphausia superba) átlagosan kevesebb, mint 6 cm, de mérete ellenére fő szerepe van a Déli-óceánban élő állatok létfenntartásában. Ők az elsődleges élelemforrásai a bálnák különböző fajainak, fókáknak, pingvineknek és halaknak. Köztudott, hogy a krill érzékeny a tengervíz hőmérsékletére, különösen azokon a területeken, ahol kifejlődik. Ez arra késztette a tudósokat, hogy megpróbálják megérteni, hogyan reagálnának ezen élőlények a jövőben a klímaváltozásra.

A British Antarctic Survey és a Plymouth Marine Laboratory kutatóiból álló csoport statisztikai modelleket felhasználva értékelte, hogy milyen hatást fejteni ki a várható hőmérséklet-emelkedés a Weddel-tenger, a Scotia-tenger és a Drake-átjáró vízein, ahol a krillek nagy számban vannak jelen. Ebben a régióban a tenger felszínének a hőmérséklete nagyjából 1 °C emelkedett az elmúlt 50 évben. Az előrejelzések azt sugallják, hogy akár további 1 °C is nőhet a hőmérséklete ebben a régióban a 21. század végére. A modellek alapja, olyan egyenletek voltak, amik kapcsolódtak a krillek növekedéséhez, a tenger felszín hőmérsékletéhez és az élelem hozzáférhetőségéhez. Az eredményeket a PLOS ONE online folyóiratban publikálták és arra lehet engednek következtetni, hogy ha ez a felmelegedés folytatódik, a krillek növekedési élőhelye 20%-kal csökkenne.

A krill korai életszakaszában alacsony savtartalmú mély vízre és a keskeny hőmérsékleti sávra van szüksége, hogy a petéi kikeljenek és elkezdjék a fejlődésüket. Később, lárva állapotban algákat eszik a tengeri jég alsó felszínéről. A kifejlett egyednek megfelelő hőmérsékletre és a megfelelő típusú táplálékra (nagyobb fitoplanktonokra) van szüksége a sikeres növekedéshez és utódnemzéshez. Ezekre a kritikus környezeti tényezőkre (hőmérséklet, savasság, tengeri jég és táplálékforrás) a klímaváltozás hatással lehet. A várható felmelegedés hatásai nem egyenletes eloszlásúak. A Dél-Georgiai szigetek körüli területeket érintheti a legrosszabban, itt a krill élőhelye akár 55% is csökkenhet. A sziget számos fajnak ad otthont, mint például a medvefókáknak és a bóbitás pingvineknek, amik szintén a krillektől függenek, és mások is, mint a dolmányos albatrosz, amelyek jelentős mennyiségű krillt, valamint halat és kalmárt fogyasztanak. A kutatók szerint, azon állatok, amik nem járnak be nagy távolságokat a táplálékért, mint a medvefókák, lehetnek a legnagyobb áldozati a klímaváltozásnak.

A krillt számos ország is halássza, habár semmi nem utal arra, hogy ez a szint fenntarthatatlan lenne. Tény, hogy a fogás, ami kevesebb mint 1%-a a biomasszának, alacsonyabb szinten van, mint a többi kereskedelmi célból halászott fajé. Ámbár az antarktiszi krill halászatok a világ krill fogásának 68%-át tették ki 1980 és 2011 között, pont arról a területről, ahol az élőhely csökkenés várható. A kutatók egy továbbfejlesztett gazdálkodási rendszert javasolnak, ami biztosítja a halászatoknak, hogy figyelembe vegyék mind a növekedő keresletet a krillek iránt, mind éghajlatváltozást is.

Dr. Simeon Hill, a British Antarctic Survey tenger biológusa, a cikk vezető szerzője a következőket teszi hozzá: „Minden évben a sarki krill a Déli-óceánban kétszer több új biomasszát hozz létre, mint a világ cukortermelése. A krill a hideg vízben fejlődik a leggyorsabban és bármilyen felmelegedés lelassítaná vagy akár megállítani ezt a növekedést, ami táplálék csökkenést jelentene a vadvilág számára. A kutatásunkból, arra következtetünk, hogy a század végére várható felmelegedés súlyosan lecsökkentené a krillek azon területét, ahol sikeresen tudnak kifejlődni.”

Habár, bizonyítékok vannak arra, hogy a felmelegedő tengerek veszélyt jelentenek a sarki krillekre, a kutató csoport szerint, egy hatékony halgazdálkodási rendszer enyhíteni tudna ezen.

Forrás: Phys.org, Kép

2013. augusztus 26.

Dr. Wlasitsch Mirkó

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés