2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az agy újjászerveződésének titkai - 2011-03-26 22:40:39 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az agy újjászerveződésének titkai

Agyunk egyik legfigyelemreméltóbb és legfontosabb tulajdonsága a plaszticitása, vagyis a folyamatos változásra való képessége. E sajátosságának köszönhető, hogy képes a tanulásra, vagy akár sérült részeinek pótlására úgy, hogy a sérülés miatt kiesett terület helyét egy másik régiója veszi át. Az agy bizonyos területein még felnőttkorban is találhatók őssejtek, melyekből idegsejtek és az idegrendszer más sejtjei differenciálódnak. Ez a folyamat a neurogenezis. De vajon mi történik, ha ezt a folyamatot megszakítjuk?

A neurogenezis elsősorban az egyedfejlődés során zajlik. Ugyanakkor a közelmúltban vizsgálatok bizonyították, hogy a folyamat felnőttkorban is folytatódik az agy bizonyos részein, például a gyrus dentatus, avagy fogazott tekervény ún. szubgranuláris zónájában. Ez utóbbi terület a hippokampusz része, és többek között az emlékek kialakításáért felelős.

Nemrég egy kutatás kiderítette, hogy sugárzással vagy genetikai manipulációval korlátozható a gyrus dentatusban a sejtosztódás, vagyis a neurogenezis szupresszálható. Így megszűnik a szinaptikus plaszticitás, ami a hippocampuson alapuló tanulás és emlékezés bizonyos formáinak leromlásával jár, csökken az ún. long term potenciáció (LTP).

A szinaptikus plaszticitás és a hosszú távú potenciáció

A szinaptikus plaszticitás alatt az idegsejtek szinaptikus kapcsolatainak változásait, erősségük illetve hatékonyságuk módosulásait értjük. Ez a jelenség számos idegi folyamat alapja, ez áll a tanulás, emlékezés hátterében, és ennek segítségével alakítjuk ki szokásainkat, vagy sajátítunk el speciális mozdulatokat. Természetesen az egyedfejlődés során is nagy szükség van rá.

A szinaptikus jelátvitel mértéke csökkenthető vagy növelhető külső vagy más szinapszis általi stimulálással. A bekövetkező változások lehetnek átmenetiek vagy tartósak, tarthatnak a másodperc töredékéig, de akár hetekig is.
A hosszú távú hatásra egy 1970-es években végzett kísérlet szolgált bizonyítékkal. Ennek során ugyanis kiderült, hogy a hippocampus serkentő szinapszisainak ismételt aktiválásával a szinapszisok erőssége nő, és a hatás órákig vagy akár napokig is tarthat. A jelenség a long term, vagy hosszú távú potenciáció. Működése a hippocampusban szorosan összefügg a hosszú távú memóriával. Később kiderült, hogy a jelenség az agy más részein is megfigyelhető, például a kisagyban vagy a thalamusban.

Forrás: Robert C. Malenka: Synaptic plasticity


A University of Michigan Medical School és Neurodevelopment and Regeneration Laboratory munkatársai a neurogenezis szupressziójának hosszú távú hatásaira voltak kíváncsiak. Ehhez egy, a neurogenezis szupresszálására kifejlesztett transzgenikus egértörzset használtak.

Kimutatták, hogy a neurogenezis gátlása jelentős kiesést okozott a gyrus dentatus LTP-jában. Ez megegyezett a korábbi vizsgálatok eredményeivel. Meglepő volt azonban, hogy a megfigyelt működéskiesés nem volt tartós. A LTP a gyrus dentatusban hat héten belül teljesen helyreállt, még a neurogenezis teljes hiányában is. A javulást jelentős változások kísérték ezen az agyterületen. Nőtt azoknak a sejteknek a túlélési aránya, melyek közvetlenül a szupresszió előtt születtek, és csökkent a gátlás mértéke a gyrus dentatus granularis sejtjein. Mindezek azt sugallják, hogy a neurogenezis hosszú távon fenntartott szupressziója a felnőtt egerekben olyan kompenzációs változásokat eredményez a gyrus dentatus szerkezetében és működésében, melyek arra irányulnak, hogy helyreállítsák a plaszticitást.

Az eredmények egy lépéssel közelebb viszik a kutatókat ahhoz, hogy megtalálják azt a mechanizmust, mellyel az agy kompenzálja a sérüléseit. Az emberek szempontjából ez igen jelentős, mivel ezáltal egy nap majd kezelhetővé válnak azok a károsodások, melyeket betegség vagy az öregedés okoz.

„Csodálatos, hogy az agy képes így újjászervezni magát,” mondta a vizsgálatot vezető Geoffrey Murphy, Ph. D., docens. „Most azt vizsgáljuk, hogy pontosan hogyan hajtja végre mindezt az agy molekuláris szinten.”

Az eredmények a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelentek meg.

Biology News Net, 2011. március 18.

Duleba Mónika





Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 7, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés