2018. január 23. kedd
Zelma, Rajmund
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Ami nem öl meg... - 2011-06-09 19:30:45 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 

Ami nem öl meg…


…az megerősít, tartja a mondás. Úgy tűnik, hogy ez az agy esetében is igaz. Az olyan betegségek, mint a diabétesz vagy a stroke súlyos agykárosodással járhatnak. Egy újonnan felfedezett fehérje azonban képes védelmet nyújtani az idegsejteknek egy bizonyos, ezekre a betegségekre jellemző sejthalállal szemben, és egyben egy új stratégiát is jelenthet a neurológiai rendellenességek kezelésére.



Az idegsejtek neurotranszmitterek általi, túlzott stimulálása a neuronok sérüléséhez és elhalásához vezet. Ennek az úgynevezett excitotoxicitásnak az egyik formáját a kórosan magas szintű glutamát okozza, ami az aktiválja a poli(ADP-ribóz) polimeráz-1 (PARP-1) enzimet, és így létrejön a poli(ADP-ribóz) azaz PAR polimer. A PAR ezután az AIF (apoptosis-inducing factor) molekulához kötődve aktiválja azt, és lehetővé teszi, hogy az AIF a sejtmagba jusson, és ott a DNS fragmentálódását idézze elő. A sejthalál PARP-1 függő formája, ami parthanatos néven is ismert, gyakori a stroke, Parkinson-kór, diabetes és szívroham esetében.





A Johns Hopkins University kutatóinak vizsgálata szerint mikor az agy szöveteit stresszt okozó, de nem halálos behatásnak teszik ki, fellép egy védekező válasz, ami megvédi a sejteket a későbbi sérüléstől. A feltételezett jelátviteli útvonal elemzésékor a kutatók azonosították az egyik résztvevőt, az Iduna fehérjét. A molekula a nevét a germán örök ifjúság istennőről kapta, aki egy aranyalmákkal teli fát őrzött, melyet a beteg és sérült istenek gyógyítására használtak.

Ez a védekezési válasz az agy más szöveteiben is megfigyelhető volt. A kutatás egyik vezetője, Valina Dawson, Ph.D., a Johns Hopkins Institute of Cell Engineering neurológia professzora szerint „ez nemcsak a halál késleltetése, hanem igazi védelem, ami körülbelül 72 óráig tart.”

A csoport feltevése szerint az Iduna megszakítja azt a molekuláris kaszkádot, mely a sejthalálhoz vezet. A PAR polimerhez kapcsolódva megakadályozza az AIF sejtmagba jusson. A kutatócsoport az egér idegsejteket tettek ki rövid ideig nagy mennyiségű, toxikus vegyület hatásának. Megfigyelték, hogy az így prekondícionált sejtekben többek között az Iduna génje is aktiválódott a behatás eredményeként. Az Iduna mennyisége a prekondícionált szövetekben három-négyszeresére nőtt. A gén aktiválása is ilyen állapotot indukált. A későbbi sérülést az Iduna hiányos sejtek nem élték túl, míg a fehérjét termelők igen.

Egy másik kísérletsorozatban a kutatók élő egereket teszteltek. Egy toxikus vegyületet injekcióztak normál egerek agyába, valamint olyan állatokéba, melyeket genetikailag módosították, hogy a normálisnál háromszor-négyszer több Idunát termejenek. A génmanipulált egerek kevésbé voltak fogékonyak a sejthalálra: agyi szöveteik működőképesebbek maradtak, és jelentősen kisebb agysérülést szenvedtek.

Egy korábbi kutatásban Dawson kutatócsoportja fedezte fel az AIF szerepét a parthanatos folyamatában. Az AIF 3D szerkezetét vizsgálva először egy molekuláris zsebet azonosítottak, mely egy lehetséges PAR kötőhelynek látszott. Mikor kicserélték ezt a régiót egy másikra, az AIF nem kötötte a PAR-t, és nem tudott a sejtmagba jutni. Ezután génmanipulált, AIF-et nem termelő neuronokhoz normál illetve PAR-t nem kötő AIF-et adtak. Stressz hatására a normál AIF-et tartalmazó sejtek elhaltak, míg a PAR-t nem kötő AIF-et tartalmazók nem. Vagyis a PAR AIF-hez kötődése szükséges a parthanatoshoz.
 

Az eredmények kétféleképp is felhasználhatók a gyógyításban. Egyrészt az Iduna és más molekulák alapján, melyek a PAR AIF-hez kötődését gátolják, egy nap olyan gyógyszerekhez fejleszthetők, amivel stroke-on átesett, vagy Parkinson-kóros embereken lehet segíteni. Másrészről a PAR polimer hatását utánzó vegyületek a rákos sejtek elpusztítására használhatók.

A kutatás a Nature Medicine folyóiratban jelent meg.

 


EurekAlert!, 2011. május 23.


Duleba Mónika

 


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés