2018. október 16. kedd
Gál, Bedő
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Agyi mobilitás - 2011-02-26 20:33:38 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Agyi mobilitás

A mobiltelefonok rohamos elterjedésével folyamatosan előkerülő kérdéssé vált, vajon van e hatása szervezetünkre, és ha igen, akkor milyen. Sokan látnak összefüggést az agytumorok előfordulása és a mobil használat között, de erre nincsenek bizonyítékok. Egy friss kutatás azonban rámutat, hogy talán mégis komolyabban kellene venni az intő jóslatokat. Az agy idegsejtjeinek aktivitását jelző glükóz metabolizmus fokozódik a sugárzásnak kitett régiókban. 

A kutatók 47 egészséges alanyon vizsgálták a mobiltelefon használat azonnali hatásait. A résztvevőket 50 percen keresztül rádiófrekvenciás sugárzásnak tették ki mindkét fülön egy-egy kinyitható Samsung telefon segítségével. A glükóz metabolizmus változásának vizsgálatához egy általánosan használt glükóz analóg (FDG=fluorodeoxyglucose) injekciója után pozitron emissziós tomográfiát (PET) végeztek. Egyszer a jobb oldali telefon aktivációja után („bekapcsolt” állapot), másszor mindkét telefon deaktivációja esetén („kikapcsolt” állapot.)

A PET betűszó a pozitronemissziós tomográfia rövidítése. A PET az egyik legmodernebb, orvosi funkcionális képalkotó eljárás. A CT-vel kombinált PET-berendezések jelentik ma a képalkotó diagnosztika csúcsát.

A hagyományos, rutin képalkotó eljárások (UH, CT, MRI) elsősorban a szervek, szervrendszerek morfológiáját, az anatómiai viszonyokat ábrázolják, általában egyre jobb térbeli felbontással. Hátrányuk, hogy a kóros folyamat rossz- vagy jóindulatú voltát csak akkor lehet velük meghatározni, ha az már az érintett szerv szerkezetében, méretében, formájában elváltozást okozott.

A funkcionális képalkotó eljárások (pl. fMR, SPECT, PET) sajátossága, hogy nem az anatómiai viszonyokat, hanem a szervek, szövetek különböző funkcionális jellemzőjét (pl. véráramlás, anyagcsere) jelenítik meg egy adott pillanatban. Egy betegség kialakulása először a szervek, szövetek funkcionális jellemzőiben okoz elváltozást és ezt általában másodlagosan kíséri az anatómia megváltozása. Így érthető, hogy a funkcionális képalkotó eljárások jóval hamarabb, még az anatómiai elváltozások kialakulása előtt képesek jelezni a betegséget.

A pozitronemissziós tomográfia olyan funkcionális képalkotó eljárás, amely pozitron sugárzó izotópokkal jelölt molekulák segítségével képes a szervezet biokémiai folyamatait ábrázolni. Ma már a PET-kamerát CT-készülékkel építik egybe, így teremtve meg a lehetőségét annak, hogy a PET-tel nyert funkcionális képek és a CT morfológiai információja azonos anatómiai „szeletekben", egy leképezés keretén belül rendelkezésre álljon. A PET/CT-technológia az elmúlt öt évben forradalmi újdonságokat hozott az onkológiai, kardiológiai és neurológiai diagnosztikában.

forrás: www.pet.hu

 
A Journal of the American Medical Association (JAMA) szaklapban közölt eredmények (1) rámutattak, hogy míg az agy egészének metabolizmusa nem változott jelentősen, addig az antennához közel eső területek aktivációja szignifikánsan fokozódott a „bekapcsolt” állapotban. Ez a terület magába foglalja az orbitofrontális kérget és a temporális pólust, melyek a döntéshozási mechanizmussal és a hanginformáció feldolgozásával asszociáltak.

A kísérlet körülményeiből adódóan a mért 7%-os növekedés valószínűleg a legkisebb hatás, amit a telefonálás kiválthat. A készülékek le voltak némítva, így csupán a jelátvitel hatását vizsgálták. Valós szituációban a hanghatás és a telefonáló kommunikációs aktivitása jelentősen befolyásolja az agy működését, így a további vizsgálatok ebben az irányban folytatódhatnak. Kérdés azonban, hogy az élénk kommunikáció során aktiválódó agyi területek mellett megállapítható e bármilyen specifikus rádiófrekvenciás sugárzásnak tulajdonítható hatás. További differenciálási probléma a készülékek által kibocsátott hő hatásának vizsgálata. Az is elképzelhető, hogy a megfigyelt változások ennek a „melegedésnek” köszönhetőek.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy mobiltelefon sugárzásnak kitett emberek pszichológiai tesztelése során fokozódott a válaszkészség. Mindezen eredmények alátámasztják, hogy a rádiófrekvencián alapuló elektromágneses tér hatással van az agy működésére, de ezek a vizsgálatok csak az aktuális változásokat írták le. Továbbra is homály fedi azonban a hosszú távú hatásokat, melyek megismerése alapvető fontossággal bír a mai kommunikációs szokásainkat ismerve.

A kutatók egy része a telefonok által kibocsátott sugárzás gyengeségével (SAR: max.1,6 Watt/kilogramm) magyarázza, hogy a bizonyítottan rákkeltő UV és röntgen sugár tartományokkal szemben ezek az eszközök az egészséges tartományba esnek. Ezt a feltételezést erősíti meg egy 2009 decemberében a Journal of the National Cancer Institute szaklapban megjelent 5 évre kiterjedő retrospektív elemzés, mely a mobiltelefonok rohamos elterjedésének ellenére a vizsgált észak-európai országokban nem talált növekedést az agytumorok előfordulásában (2,3).

A mobiltelefonok által kibocsátott alacsony frekvenciájú sugárzás azonban nem csak a fejünket éri, sőt az idő nagyobb részét nem telefonálással töltjük, így az egyéb szervekre gyakorolt hatás is fontos lehet. Szintén csak a feltételezés szintjén, de felmerültek olyan potenciális károsító hatások, mint a szív ingerület vezetési zavarai (szív közeli készülék tárolás esetén) vagy az impotencia (nadrágzsebben hordott telefon).

Még tisztázandó kérdés, hogy a sugárzásnak milyen hatása lehet a sejtszintű folyamatokra az ember esetében. Állat és in vitro kísérletek kimutatták, hogy a rádiófrekvenciás elektromágneses mezőnek kitett sejtek membránjának permeabilitása megváltozhat, ami hatással van a sejtek ingerelhetőségére és a neurotranszmitter produkcióra.

Az új és régi eredmények mind azonos üzenetet hordoznak. Nagyon kevés információnk van a gyenge  elektromágneses sugárzás hatásairól, de egyre inkább úgy tűnik nem kijelenthető, hogy semmilyen változást nem okoznak. A modern világban a vezeték nélküli internet, a mobil kommunikáció, a TV és rádió adások és minden egyéb forrás által létrehozott elektromágneses mezőben élünk. Ez lehet, hogy rossz, de lehet, hogy semmilyen hatása nincs ránk. Sőt, egyes kutatások a mobilozás hatásai közé sorolják az Alzheimer kór kialakulási esélyének csökkenését. Jelenleg annyit tehetünk, hogy reménykedünk benne, hogy ha van is hatás, az pozitívan érint minket.

Scientific American, 2011. február 22.

Veres Dániel
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés