2018. július 20. péntek
Illés
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A zajszennyezés hatása a korallzátonyokra - 2010-05-18 08:46:35 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A zajszennyezés hatása a korallzátonyokra

Dr. Steve Simpson, a University of Bristol's School of Biological kutatója néhány évvel ezelőtt felfedezte, hogy a korallzátonyok halfajainak fiatal egyedei hanghullámok segítségével tájolják magukat a biztonságot nyújtó zátonyhoz. Kiderült azonban, hogy sokkal egyszerűbb élőlények, a gerinctelenek közé tartozó korallok lárvái is képesek erre.

A kutatócsoport egy úgynevezett „választásos teszt” típusú kísérleti elrendezést alkalmazott. A választásos tesztben a kísérleti állatok két vagy több út közül választhatnak, mindegyik végén más típusú ingerforrással. Az vizsgált egyedek így szabadon dönthetnek, melyik forrást részesítik előnyben.

Jelen kísérletben a kutatók 6 plexicsövet rendeztek el úgy, hogy egyik végük a lehelyezett 3 hangszóró egyike felé nézett (ld. ábra). A hangszórókból egy korallzátony közelében rögzített víz alatti hangfelvétel szólt. A csőben a Karibi-térség fő zátonyalkotó korallja, a
Montastraea faveolata szabadon úszó lárvái voltak elhelyezve. A korall lárvák planktonalkotó szervezetek, azaz lebegő életmódot folytatnak, de a további fejlődésükhöz alkalmas élőhelyet kell találniuk, ahol képesek letelepedni, különben előbb-utóbb elpusztulnak.


Az eredmények világosan rámutattak, hogy a bolha nagyságú lárvák erősen vonzódnak a zátony hangjához, miközben letelepedésre alkalmas habitatot (élőhelyet) keresnek. A kutatócsoport eredményeit a PLoS ONE folyóiratban
közli.

A korall lárvák legömbölyített alakúak, testfelületükön sok szőrszerű képlettel. A kutatócsoport szerint ezek a szőrök felelősek a hangrezgések detektálásáért. Az eredmények jelentősége abban rejlik, hogy néhány ízeltlábú fajt leszámítva a vízi gerinctelenekben a kutatók eddig még nem találtak specializált hangérzékelő anatómiai struktúrát.

A korallok kiterjedt zátonyokat hoznak létre, melyek jelen pillanatban a leginkább fenyegetett ökoszisztémák a földön. A globális felmelegedés és az óceán savasodása miatt sok szakértő szerint a végromlás fenyegeti ezen élőlényeket, és az általuk alkotott élőhelyeket. Életciklusuk megismerése révén viszont jobban megválaszthatjuk a védelmük érdekében tett lépéseket.

Mivel a korall lárvák a halakhoz hasonlóan a zátonyok hangját követik, az emberi zajszennyezés komoly problémaként jelentkezik. „Az antropogén zajterhelés drámaian megnövekedett az elmúlt években a kis hajók, a tengeri szállítmányozás, és a tenger alatti fúrások következtében” – számol be
Dr. Simpson. Ha pedig a korallok lárvái nem találnak haza, földünk talán legdiverzebb, legcsodálatosabb társulásai veszhetnek oda.

ScienceDaily, 2010.05.16

Borsics József
 



Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 13, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés