2017. szeptember 21. csütörtök
Máté, Mirella
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A zaj közvetetten a növényekre is hat - 2012-03-22 22:47:04 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A zaj közvetetten a növényekre is hat

A vegyszerek, hulladékok mellett a zaj is lehet „szennyező” forrás. Egyre több kutatás mutatja azt, hogy az emberek által keltett zajok (pl. a forgalom zaja vagy a gépek zúgása) befolyásolja az állatok, többek között a madarak viselkedését. Ám az emberi zaj nemcsak az állatokra hat, hanem feltehetően a közösségekre is, melyeknek tagjai. Ennek a kérdésnek járt utána a National Evolutionary Synthesis Center kutatócsoportja.

 

A magasabbrendű növények helyváltoztató mozgást nem végeznek, szaporodásukban és elterjedésükben fontos szerepet töltenek be az állatok. Számos növényt rovarok és más állatok poroznak (zoogamia) be, sőt az állatok a magok elfogyasztásával azok terjesztésében (zoochoria) is részt vehetnek. Logikus tehát a feltételezés, hogy egy olyan tényező, jelen esetben a zaj, mely megváltoztatja a megporzásban vagy magterjesztésben résztvevő állatok viselkedését, akkor ez a tényező a növényekre is hatással van.

Clinton Francis és kutatócsoportja korábbi vizsgálataiban kimutatta, hogy néhány állatfaj egyedszáma a zajos helyek közelében megnő, míg más fajoké csökken. Ezek után feltették azt a kérdést, hogy lehet-e az állatok különböző válaszainak az emberi zajokra közvetett hatása a növényekre is.

A kérdés megválaszolására egy négy éves kutatást folytattak az új-mexikói Rattlesnake Canyon Wildlife Area területén. Ezen a helyen több ezer természetes gázkút található, melyek közül sokból kompresszorok segítségével nyerik és szállítják el a gázt. A kompresszorok állandóan működnek, és egyben egy zajforrást jelentenek. Ellentétben más zajos helyekkel, a városokkal vagy az utakkal, ezen a helyen nem volt más zavaró tényező, mesterséges fény, vegyszer, ami az állatok viselkedésére szintén hat, és amivel a kutatóknak számolniuk kellett volna.


 

A kutatók először mesterséges növényekből álló foltokon végeztek kísérletet. A mesterséges növények a területen gyakori vadvirágot, a skarlátvörös giliát (Ipomopsis aggregata) utánozták. Mindegyik folt öt mesterséges növényt tartalmazott, a növényeken három-három „virág” (centrifuga csövek vörös elektromos szalaggal beborítva) volt, ezeket azonos mennyiségű cukros vízzel („nektár”) töltötték meg. Minden foltból egy növény virágait foltonként más színű, mesterséges pollennel szórták be, így követték nyomon a foltokon belüli és a foltok közötti pollenátvitelt. Pollinátor fajok és pollenátvitel gyakorisága szempontjából összehasonlították a csendes és a zajos helyeket. A foltokban észlelhető zajszint hasonló volt, mint az autópálya zaja 500 méterről.

Kiderült, hogy különösen egy madárfaj, a feketetorkú kolibri (Archilochus alexandri) egyedei ötször annyiszor látogatták a zajos helyeket, mint a csendeseket. Francis szerint a magyarázat a következő: „A feketetorkú kolibrik azért szerethetik jobban a zajos helyeket, mert egy másik madárfaj, a bozótszajkó (Aphelocoma californica), mely kifosztja a fészküket, elkerüli ezeket a helyeket.” A pollen átvitel is gyakoribb volt a zajos helyeken. Ha több kolibri látogatja a növényeket, és a nagyobb pollenátvitel több mag termelését jelenti, akkor az eredmények azt sugallják, hogy „a kolibri által beporzott növények, mint a skarlátvörös gilia közvetetten nyerhetnek a zajból.”


 

Ám ami az egyiknek jó, a másiknak rossz. Egy másik kísérletsorozatban ugyanazon a helyen, a kutatók azt vizsgálták, hogy hogyan hat a zaj a hosszú életű fák magjaira és magoncaira. A terület egyik domináns fafaját, a kéttűs diófenyőt (Pinus edulis) figyelték meg, melynek földre hullott magjait madarak és más állatok fogyasztják. A kutatók 120 fenyő alatt szórtak szét magokat zajos és csendes helyeken, és mozgásérzékelő kamerával dtektálták, hogy mely állatok vitték el a magokat.


 

A felvételeken többféle állatot, például egereket, amerikai és európai mókusokat, madarakat, nyulakat lehetett látni, amint a magokat ették, de két faj másképp viselkedett a zajos és a csendes helyeken. Az egerek jobban szerették a zajos helyeket, míg a bozótszajkók elkerülték azokat. Az egerek által elfogyasztott magok nem élik túl az utazást az állatok belében, így a zajos helyeken a nagy egér populáció a fenyők számára rossz hír.

A bozótszajkók táplálkozási szokásai viszont kifejezetten kedveznek a fenyők elterjedésének. Egyetlen madár több száz vagy akár több ezer magot is elrejthet a talajba, hogy később egye meg. Azok a magok, melyeket a madár nem talál meg újra, kihajtanak. Így a csendes helyeken előforduló több bozótszajkó jót jelent a fenyőknek. A magoncokat megszámlálva a kutatók arra jutottak, hogy azok négyszer többen vannak a csendes helyeken, mint a zajosakon.


 

A diófenyők lassan nőnek, évtizedekbe telik, míg a magoncokból teljesen kifejlődött fákká fejlődnek. A zajos helyeken kevesebb magonc nő fel, a kevesebb fa pedig kevesebb élőhelyet jelent, aminek rengeteg faj látja kárát. Tehát a zaj következményei jóval azután is fennmaradhatnak, hogy a forrása megszűnt.

Ez a kutatás rámutat arra, hogy egy szennyező forrás vizsgálatánál a közvetlen élettani hatások mellett a közvetett, akár egész közösségekre kiterjedő, hatásokat is figyelembe kell venni.

A cikk a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban jelent meg.

 

PhysOrg, 2012. március 20.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés