Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

A vonuló sáskák okosabbá válnak - 2010-05-28 10:03:29	0 hozzászólás
A vonuló sáskák okosabbá válnak Angol kutatók felfedezték, hogy a sáskajárás – a rovarok által okozott egyik legsúlyosabb katasztrófa – nem csak a gazdaságra, hanem a rovarok agyi felépítésére is drámai hatást gyakorol. Bár az egyiptomi vándorsáskák (Schistocerca gregaria) a mindent letaroló sáskajárás miatt hírhedtek, valójában nagyobbrészt magányos, úgynevezett szoliter formában élnek, ilyenkor ráadásul kerülik egymás társaságát. Dr. Swidbert Ott és Dr. Stephen Rogers, a University of Cambridge munkatársai a vándorsáskák vándorló és magányos alakjait hasonlította össze. Felfedezték, hogy a két különböző forma agyának mérete és formája határozottan eltér. A vándorló alak testmérete ugyan kisebb a szoliterénél, mégis, mint kiderült, a sáskajárást okozó forma esetében az agyméret átlagosan 30%-kal nagyobb volt. A szoliter alak esetében viszont azon agyterületek, amelyek a látással és a szaglással állnak összefüggésben, arányosan nagyobbnak bizonyultak, valószínűleg azért, mert ennek a formának nagyobb szüksége van a távoli, vagy nagyon enyhe ingerek felismerésére, miközben magányosan táplálékot keres. Ezzel szemben a vándorló formánál a tanulásért és a komplex információk feldolgozásáért felelős agyterületek növekedése volt megfigyelhető. Ennek oka feltehetőleg az, hogy a vonuló sáskáknak a hatalmas rajban egészen új kihívásokkal kell szembesülniük. Ilyen kihívás a rajon belüli óriási kompetíció, és a gyakran előforduló kannibalizmus. A számítógépvezérelt lézer mikroszkópiával készült képen bal oldalon a szoliter, jobb oldalon a vándorló forma agyi felépítése látszik. A magányos forma esetében arányaiban nagyobbak a szenzoros régiók (kék és cián), melyek a látásban és a szagérzékelésben játszanak szerepet. Ezzel szemben a jobb oldalon látható vándorló forma agyában a citromsárgával és narancssárgával jelölt magasabb szintű funkciót ellátó agyterületek fejlettsége szembetűnő. Ezek a régiók felelősek a tanulásért és a memóriáért. Dr. Ott szerint a sáskáknak vonulás közben olyan, számukra addig ismeretlen táplálékforrásokat is azonosítaniuk kell, melyekkel addig nem találkozhattak. Ezen új információk feldolgozásában is segítségükre siet fejlettebb, komplexebb agyuk. Egyebek mellett a nagy csoportokban való túlélés és a különféle, kiszámíthatatlan táplálékforrások jelentette nehézségeket sejtik a gerincesek agyfejlődésének hátterében is. Mivel az egyiptomi vándorsáskának létezik magányos és vándorló alakja is, melyek külső megjelenésükben és viselkedésükben is markánsan különböznek, egyedülálló lehetőség nyílik az életmód, a viselkedés és az agyi felépítés kapcsolatának vizsgálatára. A kutatócsoport a Proceedings of the Royal Society B május 26-i kiadásában számol be eredményeiről. ScienceDaily, 2010. 05.26 Borsics József
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 20, Cikk értéke (1-10):