2018. április 23. hétfő
Béla, Egon
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A vonuló sáskák okosabbá válnak - 2010-05-28 10:03:29 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A vonuló sáskák okosabbá válnak

Angol kutatók felfedezték, hogy a sáskajárás – a rovarok által okozott egyik legsúlyosabb katasztrófa – nem csak a gazdaságra, hanem a rovarok agyi felépítésére is drámai hatást gyakorol.


Bár az egyiptomi vándorsáskák (Schistocerca gregaria) a mindent letaroló sáskajárás miatt hírhedtek, valójában nagyobbrészt magányos, úgynevezett szoliter formában élnek, ilyenkor ráadásul kerülik egymás társaságát.

Dr. Swidbert Ott és Dr. Stephen Rogers, a University of Cambridge munkatársai a vándorsáskák vándorló és magányos alakjait hasonlította össze. Felfedezték, hogy a két különböző forma agyának mérete és formája határozottan eltér. A vándorló alak testmérete ugyan kisebb a szoliterénél, mégis, mint kiderült, a sáskajárást okozó forma esetében az agyméret átlagosan 30%-kal nagyobb volt. A szoliter alak esetében viszont azon agyterületek, amelyek a látással és a szaglással állnak összefüggésben, arányosan nagyobbnak bizonyultak, valószínűleg azért, mert ennek a formának nagyobb szüksége van a távoli, vagy nagyon enyhe ingerek felismerésére, miközben magányosan táplálékot keres. Ezzel szemben a vándorló formánál a tanulásért és a komplex információk feldolgozásáért felelős agyterületek növekedése volt megfigyelhető. Ennek oka feltehetőleg az, hogy a vonuló sáskáknak a hatalmas rajban egészen új kihívásokkal kell szembesülniük. Ilyen kihívás a rajon belüli óriási kompetíció, és a gyakran előforduló kannibalizmus.


A számítógépvezérelt lézer mikroszkópiával készült képen bal oldalon a szoliter, jobb oldalon a vándorló forma agyi felépítése látszik. A magányos forma esetében arányaiban nagyobbak a szenzoros régiók (kék és cián), melyek a látásban és a szagérzékelésben játszanak szerepet. Ezzel szemben a jobb oldalon látható vándorló forma agyában a citromsárgával és narancssárgával jelölt magasabb szintű funkciót ellátó agyterületek fejlettsége szembetűnő. Ezek a régiók felelősek a tanulásért és a memóriáért.


Dr. Ott szerint a sáskáknak vonulás közben olyan, számukra addig ismeretlen táplálékforrásokat is azonosítaniuk kell, melyekkel addig nem találkozhattak. Ezen új információk feldolgozásában is segítségükre siet fejlettebb, komplexebb agyuk.
Egyebek mellett a nagy csoportokban való túlélés és a különféle, kiszámíthatatlan táplálékforrások jelentette nehézségeket sejtik a gerincesek agyfejlődésének hátterében is.

Mivel az egyiptomi vándorsáskának létezik magányos és vándorló alakja is, melyek külső megjelenésükben és viselkedésükben is markánsan különböznek, egyedülálló lehetőség nyílik az életmód, a viselkedés és az agyi felépítés kapcsolatának vizsgálatára.

A kutatócsoport a Proceedings of the Royal Society B május 26-i kiadásában számol be eredményeiről.

ScienceDaily, 2010. 05.26

Borsics József
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 19, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés