![]() |
2019. december 07. szombat Ányos, Ambrus |
![]() |
Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.
Kiválasztott hír:
Megosztás: 




A virágzás időzítésének új szabályozási útvonalát fedezték fel - 2012-11-15 10:29:47 |
![]() ![]() |
A virágzás időzítésének új szabályozási útvonalát fedezték fel Ismert, hogy a virágzást befolyásoló legfontosabb tényezők külső szignálok, mint a fény és a hőmérséklet. Ugyanakkor Zachary Lippman és munkatársai a Nature Genetics magazinban publikálták a Cold Spring Harbor Laboratory új kutatásának eredményét, mely szerint létezik egy korábban ismeretlen, a virágzást szabályozó belső mechanizmus is. A paradicsomnövényt használva modellnek, Lippman és munkatársai, Cora MacAlister, Soon Ju Park és Ke Jiang, kimutatták, hogy a virágzás időbeli kontrolljának megzavarása súlyos következményekkel járhat, így például ha a virágzási program túl gyorsan megy végbe, az átlagosnak számító virágzatonkénti 7-10 virág helyett jellemzően csak egyetlen virág jelenik meg. A program lelassításakor, ugyanakkor az átlagosnál több virág jelent meg, ami több gyümölcsöt is jelent. A virágzási folyamat során a növények merisztéma eredetű reproduktív hajtásokat, azaz virágzatokat hoznak. Amint a növény érzékeli a fény és/vagy hőmérsékleti jeleket, a merisztémákban válaszként megkezdődik a növényi szervek (levelek vagy virágok) kialakulása. Korábbi kutatásaiban Lippman és csapata már felhívta a figyelmet a virágzás időzítésének jelentőségére a későbbi virágzatok megjelenésének kérdésében. A paradicsom virágzásában feltehetően szerepet játszó több ezer gén aktivitási mintázatát vizsgálva feltártak egy úgynevezett “molekuláris órát”, mely azt koordinálja, hogy a merisztémákból elágazó, vagy egyenes virágzatok jönnek-e létre. Új publikációjukban azt feltételezik, ezen gének egyike kulcsszerepet játszhat az “óra” időzítésében. „Hogy meghatározható legyen mikor és hol vált át a növény levelek helyett virágok fejlesztésére, mindennek pontosan időzítve kell lennie” – mondja Lippman. „Tudjuk, hogy a virágzás folyamata a hőmérséklet és a nappal hosszúság által szabályozott, de egy új időzítő mechanizmusra is felfigyeltünk.” „Találtunk egy gént, amelynek mutációja a tipikus virágzat helyett egyetlen virág megjelenését okozza. Érdekes módon, ezen mutáció következtében, a paradicsom morfológiája is megváltozott, és a Solanaceae családba tartozó más, egyvirágú fajok, mint a petúnia, a dohány és a paprikára jellemző megjelenési formát vette föl.” Annak ellenére, hogy a virágzást szabályozó géneket már évtizedek óta, számos növényfajban mélyrehatóan vizsgálják az Arabidopsistól a rizsen keresztül a kukoricáig, korábban nem ismerték, hogy a Lippmanék által felfedezett TERMINATING FLOWER (TMF) gén ilyen jelentős szabályozó szerepet játszana. A TMF gén mutációja (tmf) esetében a növény úgy viselkedik, mintha virágzási időszakot érzékelne, akkor is, ha valójában még vegetatív fázisban van. Ennek eredményeként jön létre egyetlen-egy virág. A virágzás egy nagyon szigorúan koordinált folyamat, így amikor a TMF funkcióját veszti, a folyamat deszinkronizálttá és koordinálatlanná válik. Hiába nem érik el a külső szignálok a virághozás beindításához szükséges kritikus küszöbértéket, a folyamat mégis beindul. Ebből következtethetünk arra, hogy a TMF egy belső ellenőrzésben játszik szerepet a virágzásba való átfordulás során. “Normális esetben az a feladata, hogy késleltesse a virágzást, finoman lelassítsa a folyamatot, nehogy idő előtt bekövetkezzék.” Ha a növények túl korán kezdenek el virágozni, nem biztos, hogy a leveleknek marad elég energia, hogy megtámasszák a virágokat és a terméseket. Lippman azonban elmondja, néhány növény ebből a mechanizmusból előnyt is kovácsolt. Lehetséges, hogy a természetben néhány növény sikeresebb, ha kevesebb virágot hoz, de hosszabb időn keresztül. A Solanaceae családban, melybe a paradicsom is tartozik, szinte minden virágzási típus előfordul, éppen ezért tartja Lipmann olyan lenyűgözőnek a családot. Azáltal, hogy jobban megismerjük a virágok és így a termések számának szabályozását, később talán befolyásolhatjuk a mezőgazdasági termésmennyiséget. Forrás: Science Daily, Kép 2012. november 15. Király Kata |
|
![]() Hozzászólás |
|
Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):

BrainMaps
Cell Migration
CSH Protokollok
DDBJ
EMBL
External Plasmids Database
Fishmap
FlyBase
GeneCards
GeneOntology
Google tudós
Impakt faktor
Kalkulátor
Kémiai kalkulátor
Labor protokollok
Microorganisms
NCBI
Pathway Interactions
PubMed
ResearcherID
Science AAAS
Stem Cells
Western Blot protokoll
WormBase

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.
Hirdetés