2018. április 21. szombat
Konrád, Zsombor
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A véletlen gyermekei - 2011-04-07 13:41:44 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 5 hozzászólás 
A véletlen gyermekei

A tudományos életben kevés olyan nagy vihart kavart elképzeléssel találkozhattunk, mint amilyen Darwin elmélete volt a fajok kialakulásáról. Az azóta eltelt másfél évszázad alatt nagyon sokan támadták, mégis sok részét a mai napig elfogadják. Mark Pagel angol evolúcióbiológus nemrég megjelent tanulmányában az elmélet egyik alappillérét támadja, nevezetesen azt, hogy a fajképződés legfontosabb mozgatórugója a természetes szelekció.

Az angliai University of Reading munkatársa véleménye nyomán a Nature-ben megjelent cikk azt állítja, hogy egy új faj kialakulásához leginkább véletlen folyamatok vezetnek. Darwin genetikai ismeretek hiányában keveset írt arról, hogy milyen eseményeket feltételez az új fajok létrejöttében. Az viszont az elejétől fogva az elmélet részét képezte, hogy egy új faj kialakulása valamiféle előnyt jelent, így egy irányított folyamatnak is tekinthető. Az irányító erő szerinte a természetes szelekció, vagyis az a folyamat, ami kiválogatja azokat az egyedeket, amelyek a folyamatosan változó környezethez jobban képesek alkalmazkodni.

Az eredeti, darwini elképzelés szerint egy új faj megjelenése sok apró változás eredménye. A pozitív változások, amik a kialakuló új fajt sikeresebbé teszik az adott környezetben, rögzülnek, a negatív változások pedig eltűnnek. Így végül egy folyamatosan változó, a változó környezethez jobban alkalmazkodni képes egyedek csoportja alkotja az újonnan kialakult fajt. Persze a hagyományos evolúcióelméletben is szerepet kap a véletlen, gondoljunk csak a genetikai sodródás esetére.

Természetesen Pagel sem állítja, hogy a természetes szelekció folyamata nem fontos az evolúcióban, csak annyit állapít meg, hogy másodlagos a szerepe a fajképződésben. Kutatásában segítséget nyújtott az utóbbi évtizedben hihetetlenül megnőtt genetikai adatmennyiség, ami a molekuláris biológiai módszerek gyors fejlődésének az eredménye. Megállapításait is ezekre alapozza, a genetikai adatok alapján készült törzsfák elemzéseire támaszkodnak kijelentései. 

A filogenetikai törzsfa egyértelmű jelöléseket tartalmaz: egyrészt megjelöli, hogy egy adott élőlénycsoportnak ki a „közös őse”, másrészt azzal, hogy melyik csoportokat melyik másik csoportból ágaztatja le, megjelöli azok rokonsági viszonyait, illetve a törzsfa ághosszai jelzik a rokonsági távolságot, ami a molekuláris hasonlóság – így az evolúciós rokonság - mértékét jelenti.

Pagel egyik alapfeltevése az volt, hogy ha az evolúció apró lépések sorozatának tekinthető, akkor egy adott csoporton belül – például a méhlepényesek csoportján belül - a törzsfa ágainak hosszúságai, amik megmutatják a két faj közötti evolúciós távolságot, egy haranggörbével jellemezhetők, vagyis az ághosszak normális eloszlást mutatnak. A mellékelt ábrán is látható, hogy ez korántsincs mindig így, a törzsfa ághosszai igen nagy szórást mutatnak. Pagel ennek nyomán végezte el több mint 100, kivétel nélkül molekuláris hasonlóságok alapján felállított filogenetikai törzsfa vizsgálatát.


Meglepő eredményt tapasztalt, ugyanis az ághosszak eloszlása inkább volt illeszthető egy exponenciális görbére, semmint egy haranggörbére. Eszerint viszont a fajképződés nem kizárólag véletlen események sorozatának eredménye, hanem inkább egyszeri, bár ritka események következménye. Pagel azt is megfigyelte, hogy a törzsfák bizonyos részeinél az ágak hosszai normál eloszlást mutattak, ami azt engedi feltételezni, hogy működik a fajképződés klasszikus formája is (vagyis a véletlen események sorozatának betudható fajlekeletkezés) de az eddig elfogadott nézetekkel szemben ennek jelentősége sokkal kisebb. A kutató szerint a természetes szelekció a már kialakult fajt adaptálja a környezethez és nem az új faj kialakulása irányába ható erő, vagyis az adaptáció a fajképződést kísérő esemény, nem pedig a fajképződéshez hozzájáruló jelenség.

Az utóbbi időben felgyorsul genomanalízis sok meglepetést okozott a rendszertan művelői számára, ugyanis sokszor kiderült, hogy a hasonlóságuk alapján korábban egy fajba sorolt élőlények egyedeiről alaposabb vizsgálatok után kiderült, hogy igazából kettő vagy akár több különálló fajba tartoznak.

A madagaszkári erdők például 16 különböző egérmaki (Microcebus) fajnak adnak otthont, amik hasonló ökológiai környezetben élnek, hasonlóan néznek ki, és hasonlóan viselkednek, ám mégis külön fajba tartoznak. Mindez nehezen magyarázható, ha a fajképződést a természetes szelekció végeredményének tekintjük, ugyanis ezekre az állatokra ugyanazok a külső tényezők hatnak, mégis 16 külön fajuk él egy helyen. Ám, ha az új fajok kialakulása valóban inkább a véletlen folyamatok eredménye, akkor nincs szükség köztük a fajkeletkezéshez azokra a környezeti eltérésekre, amelyeket Darwin a fajkeletkezés alapjának tekintett.

Pagel elmélete tehát végső soron nem veti el Darwin elméletét, inkább csak szofisztikálja és kiegészíti annak tanait, a kor molekuláris módszerei alapján kapott eredmények figyelembevételével.

NewScientist 2010 március 10.

Bódi Balázs

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: lengyela2011-04-13 23:50:19 
Miért kéne normális eloszlást követni a fajok közti távolságoknak, érti valaki?
 
Küldő: vAirDa2011-04-07 23:13:44 
ez félreérthető: "evolúciós folyamatok irányításában hiszek"
nem az evolúciós folyamatok irányítottak, hanem az evolúció irányítja a folyamatokat. szóval nincs felsőbb tervező. szerintem...
 
Küldő: vAirDa2011-04-07 21:13:35 
Szerintem azt eddig is tudtuk, hogy a természetes szelekció lassú folyamata mellett létezik egy nagyobb ugrásokat biztosító folyamat is, amely valószínűleg a genetikai driftnek nevezett jelenség.
Az evolúció folyamata pedig számos területen látható, és nem csak a biológiában.
Természetesen az extrapolálásban igazad van, de ez nem jelenti azt, hogy az helytelen lenne.
Én a mai tudásunk szerint az első élőlény (már ez is kérdés, de most hagyjuk) keletkezésétől fogva az evolúciós folyamatok irányításában hiszek. És ez valójában hit, mely tudományos evidenciákon alapul, de nem igazolható.
Ez az egész elég közel áll az evidence based medicine-hez, ahol "az eddigi adatok és a jelenlegi ismereteink, a kor módszerei ezt a sejtést engedik meg nekünk, nem többet". Szóval nincs vita, csak árnyalatok :) A szürkeséggel pedig az a baj, hogy elvesznek a színek :)
 
Küldő: aszlavik@elte.hu2011-04-07 19:16:26 
Kicsit erős kijelentés ez a "ezt szerintem eddig is tudtuk". Amit a cikkben le van írva azt sem tudjuk csak mai tudásunk szerint sejtjük, mert az eddigi adatok és a jelenlegi ismereteink, a kor módszerei ezt a sejtést engedik meg nekünk, nem többet. A biológiában nincs fekete és fehér. Az evolúcióban pláne nincs, nem figyeltük végig, csak a mostani élőlények alapján extrapolálunk, helyenként betömködve a lyukakat a fosszíliákkal. Darwin elméletét sosem igazolhatjuk, de sosem cáfolhatjuk egyértelműen.
 
Küldő: vAirDa2011-04-07 18:00:52 
ez egy szép hálózat, és a természetben előforduló hálózatok (pl. fehérje interakciós hálózatok) skálafüggetlen jellegűek, tehát az eloszlás exponenciális görbét követ. Akárcsak itt is.
Viszont úgy tűnik, hogy egy-egy nagyobb csoport kialakulása a "véletlen" műve pl. genetikai drift során, de a csoportokon belüli faji változatosság már a természetes szelekció apró változásait követi. Legalábbis ebből ez látszik
Persze ezt szerintem eddig is tudtuk :)
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés