2018. április 21. szombat
Konrád, Zsombor
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A születés évszaka meghatározza a személyiséget - 2010-12-10 07:24:45 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 6 hozzászólás 
A születés évszaka meghatározza a személyiséget

Az, hogy melyik évszakban születünk, drámai és tartós hatást gyakorol cirkadián ritmusunkra, a biológiai óránk működésére, valamint viselkedésünkre. A Nature Neuroscience folyóiratban megjelent kísérlet elsőként szolgál bizonyítékkal emlősök esetében a biológiai óra évszakkal összefüggő bevésődésére. A jelenség magyarázhatja azt a tényt, hogy a téli hónapokban született embereknél nagyobb a kockázata számos neurológiai rendellenesség, köztük a szezonális affektív zavar (téli depresszió), bipoláris depresszió, skizofrénia kialakulásának.

„Biológiai óránk méri a nap hosszát, és évszakok szerint változtatja viselkedésünket. Szerettük volna látni, hogy vajon a fényjelek alakíthatják-e a biológiai óra fejlődését”, mondta a kutatás egyik vezetője, Douglas McMahon professzor (Vanderbilt University).
A kutatók fogtak három csoport újszülött egeret (mindegyikben 6-8 kölyök volt) és anyjukkal együtt ellenőrzött nappal/éjjel ciklusú környezetbe tették át. Az egyik csoportot „nyári” ciklusba (16 óra fény, 8 óra sötét) tették, a másikat „téli” ciklusba (8 óra fény, 16 sötét), a harmadikat pedig napéjegyenlőségi ciklusba (12 óra fény, 12 óra sötét). Három hétig (az anyjuktól való elválasztásig) tartották őket ebben a környezetben.

„Amikor megszületnek, az egerek agya kevésbé fejlett, mint az ember gyerekeké. Ennek eredményeként agyuk végig aktív marad ez alatt az idő alatt,” mondta McMahon.

Elválasztás után a nyári és a téli születésű egereket két-két csoportra osztották: az egyiket ugyanabban (nyári illetve téli) a ciklusban tartották, míg a másikat áttolták a másik ciklusba az elkövetkező 28 napra, amíg ivaréretté váltak. A napéjegyenlőségi csapatot háromfelé bontották, és nyári, téli és napéjegyenlőségi ciklusba tették.

Az ivaréretté vált egereket állandóan sötét környezetbe helyezték. Ez eltüntette a nappal/éjjel nyomait, melyek normálisan újraindítják a biológiai órájukat, és lehetővé tette, hogy a kutatók meghatározzák a biológiai órájuk belső ciklusait.
A kutatók jelentős különbséget találtak a télen illetve nyáron született egerek közt. A nyáriak ugyanúgy viselkedtek akár nyári, akár téli ciklusban tartották őket később. Sötétedéskor kezdtek szaladgálni, 10 órán keresztül folytatták ezt, majd 14 órára nyugovóra tértek. A téli születésűek közül az ivarérés alatt téli ciklusban tartott egerek ugyanígy tettek. A nyári ciklusra váltók azonban még másfél órával tovább maradtak aktívak.

A kísérletet egy speciális, genetikailag módosított egértörzsön végezték. Az állatok genomjába egy olyan gént építettek be, ami zölden fluoreszkáló fehérjét termel, emiatt az agyban a fő biológiai óra funkcióját ellátó suprachiasmaticus mag (suprachiasmatic nucleus, SCN) neuronjai zölden világítanak, mikor aktívak, ezáltal közvetlenül monitorozhatók.

A különböző csoportok agyi aktivitásának vizsgálatakor a kutatók azt találták, hogy a nyári születésű egereknél az SCN neuronok aktivitása a sötétedéskor mutatott csúcsot, és ez 10 órán át tartott. A téli ciklusban maradt téli egerek idegi aktivitása egy órával a sötétedés után kezdődött és 10 óráig tartott. A nyári ciklusra váltó téliek fő biológiai órája két órával szürkület előtt tetőzött, és ez 12 órán át folytatódott. A napéjegyenlőségi csoport viselkedése a téli és a nyári csapat közti változatokat mutatott. A nyáron érők biológiai órája egy órával sötétedés előtt, a télen érőké egy órával utána mutatott csúcsot, és mindkét esetben 11 óráig tartott az SCN aktivitás. Az elemzés kimutatta, hogy ezeket a változatokat az egyes neuronok aktivitási mintázatában történt változások okozzák, inkább, mint hálózat-szintű hatások.

„Ami az eredményeinkben különösen feltűnő, az az a tény, hogy a bevésődés egyaránt hat az állatok viselkedésére és agyukban a fő biológiai óra neuronjainak ciklusára”, mondta Chris Ciarleglio, McMahon hallgatója.

Az óra aktivitásának születés körüli bevésődése beállítja a biológiai óra érzékenységét az elkövetkező évszakváltozásokra. A nyáron született egerek biológiai órája és viselkedése stabil maradt és illeszkedett a sötétedés idejéhez, míg a télieké nagymértékben változott, mikor nyári ciklusba tették át őket. „A téli ciklusban felnevelt egerek túlzott választ adtak az évszakváltozásra, ami feltűnően hasonló ahhoz, amit szezonális affektív zavarban szenvedő emberi betegek mutatnak”, jegyezte meg McMahon.

Az évszakváltakozás a nappal/éjjel ciklusban, amit az agyuk fejlődése alatt tapasztalnak egyedek, hatással lehet a személyiségükre. „Tudjuk, hogy a biológiai óra szabályozza az emberek hangulatát. Ha egy ahhoz hasonló bevésődési mechanizmus működik emberekben is, mint amit egerekben találtunk, akkor az nemcsak számos viselkedési rendellenességre lehet hatással, hanem általánosabban a személyiségre is,” mondta McMahon.

Az egereket mesterséges évszakos fényciklusokban nevelték laboratóriumban és a kísérletet többször is megismételték az év során. Egy északi és déli féltekén élő embereken végzett kísérlet megerősítette, hogy a téli időszak (nem a születési hónap) a skizofrénia megnövekedett kockázatához vezet. Számos évszakos jel létezhet, például az influenzavírusnak való kitettség, ami befolyásolhatja az agy fejlődését. Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy az évszakos fényciklusok egy specifikus agyi funkció fejlődésére hathatnak. „Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a fény befolyásolhatja az agy más részeinek, például a látórendszer fejlődését. Munkánk azt mutatja, hogy ez a biológiai órára is igaz,” mondta Ciarleglio.

A tanulmény a
Nature Neuroscience hasábjain jelent meg.

Science Daily, 2010. december 6.

Duleba Mónika

Kapcsolódó írások:

Lassítható a biológiai óra?

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 6, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: vAirDa2010-12-17 20:18:23 
Szerintem minden ilyen áltudományos idétlenségnek, mint a horoszkóp, kézrátét, stb. van vmilyen valódi tudományos alapja. Csak vhol nagyon mélyen, és talán nem evidens a kapcsolat. Ha mást nem is, azt mindenképp tudjuk, milyen bonyolultak a komplex rendszerek. Mennyi az interakció, és ezek hatását csak nagyon kis számban ismerjük. És amíg nincs bebizonyítva az ellenkezője, addig lehet igaz. Akár a Jupiter gravitációs ereje is befolyásolhatja a sejtosztódás kinetikáját a fehérje szerkezetek atomi szintű változásán keresztül. Ki tudja, hogy ez lehetséges e? Amíg azt sem tudjuk, hogy a mobiltelefon és a wifi sugárzásának milyen hatása van a neuronhálózatunk működésére, addig miért állítjuk azt, hogy a kozmikus történések nem befolyásolhatják a földi életet. A Föld még mindig nyílt rendszer. És az is marad. Lásd a kozmikus sugárzás és a rák prevalencia összefüggését. Vagy ne adj isten egy gamma-kitörést!

Ettől függetlenül az én véleményem szerint is idiótaság a horoszkóp meg az asztrológia. De ez csak egy vélemény. A messzemenő következtetéseket (kivel veszem össze holnap, mennyi pénzem lesz... :) ) azonban jó lenne hanyagolni.

A cikk mondjuk nem erről szól, de a vita érdekes :) Aki zsigerből elutasít mindent, ami szerinte áltudományos, az nem igazi kutató. Hiszen kételkedni kell. Abban is hogy igaz e, és abban is, hogy nem e :)
 
Küldő: GyA2010-12-17 08:08:57 
Lehet, hogy nincs jelentősége, de nem értem, hogy miért ilyen kisszámú egérrel dolgoztak. Bár lehet, hogy azért mert a használt genetikailag módosított egér nagyon drága.
 
Küldő: medozz2010-12-16 16:08:15 
"Ne felejtsük el, hogy az életünk nem a születés pillanatában kezdődik, hanem sokkal korábban, a fogantatáskor. Ekkor jóformán majdnem minden eldől a későbbi életünk tekintetében. A későbbi viselkedésünk, a betegségeink... és még sorolhatnánk...."
Így igaz. A kérdés tehát vajon az hogy az év melyik szakaszában születünk és persze a foganás pillanata és a terhesség hossza mennyire befolyásolják személyiségünket: Az anyára rámenő külső hatások például napsütéses órák száma, mennyiben fejeződik ki a magzati idegrendszerre... Ebben talán mondhatjuk hogy a cikk patkányokon igazolta ennek meglétét.

Az a hipotézisem van hogy a horoszkópok mint tulajdonságkategóriák népi megfigyeléseknek felelnek meg. Adott időben született emberekre ilyen és olyan tulajdonságok jellemzőbbek statisztikailag mint a máskor születettekre. Természetesen a személyiség és még a napi ciklus is az élet folyamán nagyon komoly változásokon megy keresztül, így fele se lesz igaz a dolognak. Nem elhanyagolható továbbá, hogy az a ki már ismeri a horoszkópját elképzelhető hogy úgy is fog viselkedni, mintegy önbeteljesítő jóslatok alakulnak ki. Természetesen, hogy ha ilyen vizsgálatot végeznénk a kismillió zavar miatt lehet nem látnánk semmit. De ebben az esetben igazoltuk hogy az ember személyiségére a mesterséges környezet miatt, illetve a szocializáció egyéb hatásai miatt rengeteg hatás felelős és ebből a születés idejét, az anyaméhben töltött idő évszakhosz kötöttségét kizárhatjuk.
Hangsúlyozom: hipotézis az egész. De ameddig nem vizsgáltuk meg addig nem vethető el. Szerintem ha ilyen részletesen nem is mint ahogy a horoszkópok leírják de valamelyest köze kellene lennie a személyiség formálódásának és a születés idejének és az anyaméhben benn töltött időnek az évszakokhoz.

A horoszkóp jósólgátós részéről: Nagyából annyi hatása van ránk annak, hogy a Jupiter melyik csillagképben fekszik, mint a pillangó szárny verdesésének a Földön a Jupiter időjárására.

Köszönöm a válaszokat. Továbbra is kéretik vitatkozni :)
 
Küldő: spuc2010-12-16 11:49:18 
A tanulmánnyal kapcsolatban fenntartásaim vannak. Lehet, hogy laborban tartott egereknél (ahol a megvilágítás időtartalma az egyetlen változó) működik a dolog. De kizártnak tartom, hogy természetes körülmények között ennek nagyobb jelentősége lenne a felnőtt egerek viselkedésére, mint mondjuk a hőmérsékletnek, táplálkozásnak, különböző stresszhelyzeteknek. Még szerencse, hogy a cikk szerzői nem vontak le messzemenő következtetéseket az emberre vonatkoztatva. Na annak aztán nem lenne értelme. Megnézném, hogy télen valaki délután 4 óra után nem kapcsol villanyt otthon (vagy a szülészeten), vagy nyáron este tízkor a csecsemők mindig fenn vannak.
Ez a munka szerintem nem egy nagy szám, ráadásul félreértelmezésekre adhat okot! Minden esetre érdekes volt, köszi, hogy megosztottad!
 
Küldő: blaiseszeged2010-12-15 19:59:15 
Szerintem felesleges azon fáradozni, hogy a horoszkópok valóságalapját igazoljuk, mert nem lehet igazolni. A horoszkóp s az asztrológia ugyanis áltudomány, ha egyáltalán megilleti olyan szó, amelyben a "tudomány", mint olyan szerepel. Akik pedig az asztrológiából élnek, azok vagy tudják magukról, hogy szélhámosok, vagy őket is átvágták.
No de nem is erről szól a cikk. Nem személyiségjegyeket kötöttek a születés időpontjához, hanem viselkedésmintázatot. A személyiség ennél sokkal összetettebb fogalom. Nem is időponthoz kötötték, hanem inkább időszakhoz. De legfőképp nem a csillagok állásához.... Na jó, a Nap is egy csillag.. Ilyenformán a személyiségünk, vagy viselkedésmintázatunk egy csillagtól biztosan függ. Nem valószínű, hogy többtől is.
A nappalok és az éjszakák váltakozása hatással van életünkre. Ezt eddig is tudtuk. Újdonságot a cikk abban hoz, hogy a biológiai óra esetében igazolta ezt, ami egyébként nagyszerű eredmény.
A viselkedésünket így feltehetően befolyásolja a születéskor tapasztalt nappalok és éjszakák váltakozása, de korántsem csak ettől függ. Valószínűleg ez is egy tényező a sok közül. Valószínűleg nem is jelentéktelen tényező (a fentiek alapján).
Ne felejtsük el, hogy az életünk nem a születés pillanatában kezdődik, hanem sokkal korábban, a fogantatáskor. Ekkor jóformán majdnem minden eldől a későbbi életünk tekintetében. A későbbi viselkedésünk, a betegségeink... és még sorolhatnánk....
A horoszkópot ne keverjük ide. Nem ide való. Szélhámosság.
 
Küldő: medozz2010-12-12 23:37:13 
Kedves olvasók!

A cikk nagyon tetszett és egy érdekes ötletet szeretnék itt közölni veletek:
Ha másra nem a biológiai órára biztosan hatással van a születés időpontja. Feltételezhetjük, hogy a nappal és éjszaka változása az agyi struktúrákban is változásokat okoz. Ha ez igaz elképzelhető akár az is hogy az emberi személyiségben lévő változások is megfigyelhetőek. Ha ezt fel tehetjük akkor a személyiségtípusokat bizonyos személyiségjegyeket tudunk kötni születés időpontjához. Természetesen ezt megfelelő pszichológiai tesztekkel és statisztikai vizsgálatokkal be kell bizonyítani.
Mire akarok kilyukadni: Elődeink megfigyelésének a horoszkópoknak ilyen alapja lehet.
Mi a hiba? Mai világunkban gyakorlatilag a természetes megvilágítás táplálkozás és minden magzati, csecsemői agyra menő természetes hatás mesterségesekkel vegyül. Tehát elődeink megfigyelésének csekély valódi konzekvenciája van jelen korunkban. Bár lehet ki lehetne mutatni a feltételezést vagy összehasonlítani a modern ember gondolkodását például természeti népekkel. Így lehetne igazolni a horszkópokat és vele a születés emberi agyon és személyiségen megjelenő hatását.

Kéretik vitatkozni :)
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés