2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A rosaceát az arcunkon élő szőrtüszőatkák baktériumai válthatják ki - 2012-09-05 08:40:30 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A rosaceát az arcunkon élő szőrtüszőatkák baktériumai válthatják ki

Az emberek nagy részében sohasem tudatosul, de szinte valamennyiünk arcán apró, egyharmad milliméter hosszúságú atkák, az ún. szőrtüszőatkák élnek. Ezek az apró pókszabásúak egész életüket emlősök bőrén, elsősorban a szőrtüszők környékén élik le, táplálékuk a faggyú és az egyéb, a bőrre kiválasztott anyagok. Olyan szinten alkalmazkodtak szokatlan élőhelyükhöz, hogy táplálékukat szinte maradéktalanul megemésztik, végbélnyílásuk is visszafejlődött. Az eddig vizsgált emlősök bőrén más-más fajok élnek, sőt, egyes emlősökön egyszerre több is: így pl. az emberen is két faj, a rövid (Demodex brevis) és a hosszú szőrtüszőatka (Demodex folliculorum) lelhető fel.

Becslések szerint az emberek 70-80 %-a rendelkezik ilyen potyautasokkal. Az előbbi faj az arcon, az utóbbi a szempillák tüszőiben rendezkedett be. Felfedezésük óta vita tárgyát képezi, hogy van-e negatív hatásuk a gazdáik egészségére nézve. Az utóbbi időkben felmerült, hogy közük lehet a vörös foltos arcbőrt ill. orrot okozó kellemetlen bőrbetegség, a rosacea kialakulásához, mely becslések szerint a világ népességének 5-20 %-át érinti.

Leginkább a 30 és 60 év közöttiek, elsősorban a nők esetén alakul ki ez a betegség, melynek tünetei a gyulladt, vörös, rücskös bőr, a bőrön áttetsző erek, főleg az arc közepén. A súlyosabb esetek hasonlóak az aknéhoz, ilyenkor fellép a szem irritációja  és a duzzadt, vörös orr jelensége is. A betegség minden embercsoportot érint, de leginkább a tengeren túlon a ‘kelták átkaként’ vált ismertté, minthogy elsősorban a világos bőrűeken jelenik meg látványosan (bár a rosacea gyakran összetéveszthető egy másik, kelta átoknak nevezett jelenség tüneteivel, vagyis a nagymértékű alkoholfogyasztáséval).  

Az írországi Maynooth-ban található Ír Nemzeti Egyetem kutatója, Kevin Kavanagh kollégáival együtt a Journal of Medical Microbiology című folyóiratban publikált a napokban egy összefoglaló jellegű cikket, melyben a rosacea valószínű legfőbb kiváltó okának a Demodex-atkák tevékenységét nevezik meg.

A szőrtüszőatkák szinte egész életüket egy-egy szőrtüszőben élik le, azonban párzáshoz néha elhagyják otthonukat (általában éjszaka). A nőstények később lerakják csillagalakú petéiket, majd elpusztulnak. Testük ilyenkor felszakad, és abból az atka maradványai illetve az emészthetetlen táplálék (tulajdonképpen az atkák ürüléke) kikerül az emberek arcára. A kutatók szerint az egészséges emberek arcán 1-2 atka jut egy-egy négyzetcentiméterre, míg a rosaceával rendelkező személyeknél tízszer ennyien is lehetnek. Így az atkákról már felmerült, hogy hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

A rosacea kezelésére használt antibiotikumok gyakran gyors javulást eredményeznek a pacienseknél. Ezek a szerek nem hatnak magukra az atkákra, Kavanagh szerint az atkák belsejében élő baktériumokra viszont annál inkább - és nagyon valószínű, hogy éppen ezek a baktériumok okozzák azt a gyulladási folyamatot, ami a rosaceát eredményezi.

Kavangh kitért arra, hogy ezek az apró pókszabásúak nem képesek a salakanyagokat kiüríteni, “a testük egyre nagyobb és nagyobb lesz, és mikor elpusztulnak és lebomlanak, minden ürülékük kiszabadul egyszerre egy-egy bőrpórusban.” Kavanagh szerint ez a kiszabaduló anyag a benne lévő baktériumok miatt immunválaszt, gyulladást és szövetkárosodást válthat ki.

Az összefoglaló cikkben a kutatók megemlítik, hogy az atkákban élő jellegzetes baktériumok, a Bacillus oleronius faj ellen kísérletekben is hatásosak voltak azok az antibiotikumok, melyekkel a rosacea kezelhető, de a rosaceára hatástalan szerek a baktériumokra is hatástalannak bizonyultak. Kavanagh kutatócsoportja még júniusban beszámolt róla, hogy kutatásaik szerint a rosacea leggyakoribb fajtájában szenvedő betegek 80%-ánál kimutathatóak olyan immunsejtek, melyek erősen reagálnak a B. oleronius két fehérjéjére - vagyis ezen betegek immunrendszere már találkozott az adott baktériummal, és arra erősen reagált. A rosacea nélküli emberek esetén csak a vizsgált személyek 40 %-ánál találtak ilyen immunsejteket.  Kavanagh és kollégái most támogatást szeretnének szerezni egy új kutatásra, hogy antitesteket fejleszthessenek ki a bakteriális proteinek ellen, hogy azokat pontosan lokalizálhassák és egyértelműen a betegség kialakulásához köthessék őket - a végcél pedig természetesen a betegség elleni hatékonyabb gyógymód kifejlesztése.

Forrás:
New ScientistJournal of Medical Microbiology,  Kép: Demodex folliculorum atka

2012. szeptember 5.

Walter P. Pfliegler


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 25, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés