2018. október 17. szerda
Hedvig, Rudolf
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A nyak szerepe az emberi agy evolúciójában - 2010-08-12 18:16:20 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A nyak szerepe az emberi agy evolúciójában

Az emberi nyak egy nagyon hasznos, de egyben elég védtelen része testünknek. A nyak által lehetővé tett mozgások kiesésével képességeink jelentősen csökkennek. E testrész kialakulása az evolúció során páratlan lehetőségeket hozott. A nyak megjelenésével a szabad mellső végtagok is kifejlődtek, és a két új tulajdonság együttesen fejlesztette képességeinket, és gyorsította fel agyunk fejlődését.

Az emberek és a halak genetikájának megfejtése alapján a kutatók úgy gondolják, hogy a nyakunk felépítéséből fakadó szabadság meglepően fontos szerepet játszott az emberi agy evolúciójában. A végtagfejlődésben fontos szerepet játszó Hox gén expressziója az evolúció során a test tengelye mentén kitolódott, ezzel elősegítette a szárazföldi állatok mai felépítésének változatosságát. A New York Egyetem és a Cornell Egyetem neurobiológusai a Nature Communications című szakfolyóirat júliusi számában közölték eredményeiket.

A tudósok azt feltételezték, hogy a halak mellúszóját és az ember felső végtagját azonos területen elhelyezkedő idegsejtek idegezik be. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a halak úszói és az ember végtagjai látszólag a test azonos részén helyezkednek el. Az igazság azonban nem egészen ez. A halakkal ellentétben a szárazföldi állatok motoros neuronjainak egy része a gerincvelő mellett az utóagyban található. Ez az utóagy-gerincvelő komplex teszi lehetővé a fej szabad orientációját. 
 
Sok millió évvel ezelőtt távoli őseink kiléptek a tengerből, és halakból szárazföldi állatokká minősültek át, teret adva ezzel az emlősök felemelkedésének. E közben a mellső végtagot közvetlenül irányító idegsejtek az agyból a gerincvelőbe vándoroltak, miközben a törzs eltávolodott az agytól, és kialakult a nyakunk. Ezek az idegsejtek nagyobb mértékben váltak függetlenné, több „szabad kapacitással” rendelkeztek, mint amivel az alájuk rendelt végtagokat az alapvető mozgásképesség érdekében irányítaniuk kellett. A törzsre, a nyak alá került emberi kar, a denevérek és madarak szárnyai így váltak önállóvá, és tettek szert új funkciókra. Ez az evolúciós plaszticitásnak köszönhető újítás mérhetetlenül sok lehetőségeket nyitott meg a mellső végtagok képességeinek fejlődésében. A madarak repülhetnek, a bálnák és delfinek úszhatnak, az emberek pedig zongorázhatnak.

 „A nyak megjelenése lehetővé tett fejlettebb mozgásokat és nagyobb ügyességet a szárazföldi és légi környezetben,” mondja Andrew Bass, a cikk egyik szerzője. „A biomechanika ezen újítása kéz a kézben fejlődött ki a végtagok idegrendszeri irányításában bekövetkezett változásokkal.” Az új lehetőségek az agy evolúciójának gyorsulását is lehetővé tették.

ScienceDaily, 2010-08-11

Veres Dániel

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés