2018. április 21. szombat
Konrád, Zsombor
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A neurológus szemével - 2011-02-09 21:17:31 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A neurológus szemével

Dr. Vécsei László

Orvos, neurológus
SZTE, ÁOK,  Neurológiai Klinika

MTA rendes tagja

SZTE, Általános Orvostudományi Kar dékánja
http://www.szote.u-szeged.hu/







Mikor találkozott először a tudománnyal, kutatással?


Középiskolás koromban legelőször vegyész, később fizikus szerettem volna lenni. Ennek köszönhetően szabad időmben tanárunk engedélyével sokat dolgozgattam a fizikaszertárunkban. Egyszerű kísérleteket végeztem, így lehet azt mondani, hogy a fizikai kísérletek révén találkoztam először a tudományos kutatással. Ugyanakkor nagyon erős vegyészképzést kaptam, hiszen szerves és szervetlen kémiát, fizikai kémiát tanultam és rendszeresen voltak egész napos laboratóriumi gyakorlataink. Középfokú végzettségem kémikus, amire őszintén szólva büszke is vagyok, s jelenleg is jónéhány vegyész barátom van. Mivel a biokémia mellett a biológia is nagyon érdekelt így végül az orvosi egyetemre jelentkeztem Szegedre.

Mi határozta meg végül azt, hogy orvosi pályára ment?

Ez nagyon összetett kérdés. Valójában Édesapám betegsége is komolyan szerepelt e döntésben. De mint említettem a természettudományos háttér fontos tényező volt, a fizika, a vegyészet, a biológia szeretete. Az egyetemen abban a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a csoportpatrónusunk (akkoriban egy-egy fiatal oktató egyengette a hallgatócsoportok útját főleg az első két évben) felvetette a tudományos diákköri munka lehetőségét. Így én elsős koromtól kezdve diákkörös voltam a Sebészeti Műtéttani Intézetben Szegeden, amelynek Petri professzor úr volt a vezetője. A transzplantációs immunológia témakörén belül az antilymphocyta savó gyulladáskeltő hatásának csökkentésével foglalkoztunk. Közben nagyon megszerettem a kórélettant, s így átkerültem a Telegdy professzor úr vezette Kórélettani Intézetbe. Ott már idegrendszeri kutatásokat folytattunk, s lettem demonstrátor. Egy hallgató számára a tudományos diákkörnél hasznosabb tevékenységet nehezen tudok elképzelni.

Milyen utakat járt be kutatói pályafutása?

A Kórélettani Intézetben dolgoztam a diploma megszerzése után néhány évig. A hormonok, így a vazopresszin, az oxitocin, a szomatosztatin és a Nobel díjas Schally professzor által izolált új hipotalamikus peptidek központi idegrendszeri hatásait vizsgáltuk. Laboratóriumi diagnosztikából szakvizsgát tettem, s neuroendokrinológus képesítést szereztem. Igaz az, hogy ami megmagyarázható a klinikumban, az a kórélettanban benne van. Az elméleti alapok megszilárdítása után klinikusnak készültem. Családi okok miatt Pécsre kerültem 1984-ben, Feleségem ugyanis az ottani Bőrklinikán kapott állást. Pécsett a Neurológiai Klinikán dolgoztam, s szereztem meg a neurológus szakvizsgámat, illetve védtem meg a kandidátusi értekezésemet is. Ennek anyaga döntő részben a szegedi kísérletek összefoglalása volt. Rengeteg munkánk volt a betegágy mellett, hiszen előfordult, hogy havonta 14-szer is ügyeltünk nyári időszakban, de 6-8-at mindig, mert meglehetősen kevés orvosi status volt a klinikán. 1987-ben kerültem Svédországba a Lundi Egyetemre, ahol folytattam az idegrendszeri vizsgálatokat. A szomatosztatin depletáló farmakonok központi idegrendszeri  hatásait tanulmányoztuk, s 1989-ben megvédtem a svéd Ph.D. fokozatomat. Onnan a Harvard Egyetem Massachusetts General Hospital Neurológiai Klinikájára kerültem Bostonba Flint Beal professzor munkacsoportjába. Abban az időben 3 évig engedélyezték a külföldi tanulmányutat, így ennek letelte után visszakerültem Pécsre 1990-ben, majd  Szegedre kaptam professzori kinevezést a Neurológia élére, közel két évtizede 1993-ban.

Inkább kutatónak vagy inkább orvosnak tartja magát?

Klinikusként ez nem igazán választható szét, és talán nem is célszerű különbontani. Ahhoz, hogy a betegágy mellett és az oktatásban is naprakész legyen az orvos, óhatatlan, hogy egyben kutasson is. Egy klinikán nem lehet megosztani a betegellátás-kutatás-oktatás egységét. Meg kell oldani azt, hogy olyan kutatócsoportok legyenek, amelyek nemzetközi színvonalú eredményeket képesek produkálni. Ez egyúttal jelzi az orvosi szemléletüket, hiszen minden bizonnyal csak az tud kellő szinten közölni, aki tájékozott az orvosi szakirodalomban, és ismeri azt, hogy mi az, ami újdonság a tudomány világában. Ez a szemlélet alapjaiban meghatározza a betegellátás és az oktatás minőségét is.

Jelenleg milyen kutatások folynak az Ön által vezetett Neurológiai Klinikán?

A kutatások egy része az idegszövet-károsodására és annak kivédésére irányul. Ez a kérdéskör valójában a neurológia alap problémája. Ugyanis a neurológiai betegeknél általában valamiféle idegszövet-pusztulás van: a Parkinson kórban a substantia nigrában, a Huntington kórban a striátumban, a sclerosis multiplexben többgócú fehérállomány-károsodás észlelhető. Még a migrénben is egyértelműen idegszövet károsodás fedezhető fel. Részben állatkísérletes vizsgálataink folynak, részben pedig a betegek testnedveit elemezzük természetesen a megfelelő etikai engedélyek birtokában. Elsősorban a kinurenin anyagcsere változásának szerepét tanulmányozzuk. Egy másik terület az ún. funkcionális MRI-val kapcsolatos mérések végzése, melynek az a lényege, hogy az agyba betekintve, annak metabolizmusára tudunk áttételesen következteti. De jónéhány más területen is folyik kutatás, például a sclerosis multiplexben (SM), ahol epidemiológiai, életminőség és genetikai felméréseket végzünk és követjük a régióban lévő SM-es betegek állapotát. Újfajta terápiákat alkalmazunk, és azokat hatásosságát szigorúan  követjük.

Van-e olyan kutatási eredménye, amire a legbüszkébb?

Ha a legutolsót mondhatnám, akkor az a transzgenikus Huntington kóros egerek kinurénsav analóggal történt kezelését követően 30%-ot meghaladó túlélést tapasztaltunk. Ez valójában egy kollaborációs munka. A molekulák szintézise Fülöp Ferenc professzor úr által vezetett Gyógyszerkémiai Intézetben (SZTE GYTK) történik. A tesztelése részben a Toldi professzor úr vezette élettani kutatásokkal foglalkozó intézetben (SZTE TTIK), részben itt történik nálunk, a klinikán. A Sebészeti Műtéttani Intézetben (SZTE ÁOK) Boros Mihály professzor úr és munkatársai is részt vesznek ebben a programban, s a molekulák perifériás hatásait vizsgálják. Mindez kapcsolódik a Szegedi Biológiai Központtal való együttműködéshez, ahol e vegyületek vér-agy gáton való átjutását tanulmányozzák Kriszbai tanár úr vezetésével, míg Péter Antal professzor úr (SZTE TTIK) az analitikai mérésekben működik velünk együtt. Dékány Imre professzor úr (SZTE ÁOK) olyan nanotechnológiával módosított molekulákat hoz létre, amelynek a vér-agy gáton történő átjutása remélhetőleg hatásosabb lesz. Mándi Yvette professzor asszony (SZTE ÁOK) vezetésével pedig immunológiai vizsgálatok történnek, ami szintén egy rendkívül fontos együttműködés, hiszen a kinurenin rendszer hidat képez a gyulladás és a neurodegeneráció között.

Kikből áll a kutatócsoport?

A klinikán dolgozó kutatócsoport az itt dolgozó neurológus kollégákból áll. Van közel 10 Ph.D hallgatónk is, akiknek a munkájára nagyon számítunk. Ezen kívül mint említettem preparatív és analitikus vegyészekkel, élettanászokkal dolgozunk együtt.

Milyen távlati tervei vannak?

Az egyik távlati tervünk a különféle neurológiai betegcsoportok szoros követése (SM, Parkinson-kór, fejfájás, epilepszia, cerebrovaszkuláris és neuromuszkuláris kórképek). A klinikán nagyon sok érdekes beteg van, és ezen esetek pontos diagnózisa, kezelése és nemzetközi publikálása fontos feladatunk. A másik célunk az, hogy a kinurenin kutatásunk eredményeként találjunk olyan molekulát, amit érdemes lenne továbbfejleszteni terápiás alternatíva kidolgozása céljából. Szeretnénk a f-MRI programunkat is jelentősen fejleszteni. Az epilepszia kutatás területén az Idegsebészeti Klinikával együttműködve e kórkép kezelésének sebészeti eljárásait alkalmazni. A Parkinson-kórban szenvedők egy részénél a neurostimulációt szándékozzuk mind szélesebb körben bevezetni, s e betegeket szorosan követni. Ezt a módszert gyógyszeres kezelésre nem megfelelően reagáló Parkinson kóros betegeken alkalmazzák. Sok esetben nagyon jó eredményeket érhetünk el az életminőség jelentős javításával. Az egyetem Pszichológiai Intézetével (SZTE BTK), Németh Dezső által vezetett kutatócsoporttal is van együttműködésünk.

Hogyan látja a pályakezdő fiatal orvosok és kutatók jelenlegi helyzetét?

Úgy érzem, hogy nem könnyű a helyzetük. A legtöbb fiatalnak megfelelő szülői háttér nélkül nincs kellő anyagi forrása családot alapítani. Másrészt viszont lényegesen jobb helyzetben vannak, mint az én korosztályom volt pályakezdőként. Nekünk sokkal nehezebb volt külföldi tanulmányútra utazni, mint ma. Amikor Pécsett dolgoztam kezdő orvosként az Idegklinikán, akkor nemhogy nemzetközi konferenciára, még a magyar kongresszusra sem tudtam eljutni, mert olyan terhelés alatt álltunk. Tény, hogy ma a financiális háttér igen csak megnehezítik a pályakezdők dolgát, de az ösztöndíj lehetőségeik viszont messze kiszélesedtek.

Hogyan látja az élettudományok jelenlegi helyzetét Magyarországon?

Szerencsére nagyon sok kiváló, tehetséges kutatónk, klinikusunk van. Amit mielőbb el kellene érni, hogy szakmai perspektívát és lehetőséget kapjanak a fiatalok idehaza. El kellene menniük néhány évre külföldre, hogy világot lássanak, s tanuljanak a vezető intézetekben és klinikákon. Azonban igen csak fontos, hogy utána vissza is jöjjenek. Ez vonatkozik az orvosokra és a kutatókra is. Ehhez kellene a feltételrendszert idehaza megoldani. Aki tanulmányútját befejezte, az jó érzéssel, tettre készen tudjon hazajönni, és azt a tapasztalatot és tudást amit külföldön megszerzett, azt itthon tudja majd kamatoztatni.

Németh Balázs
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 15, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés