2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A mikrobák manipulálják az agyad? - 2012-07-23 08:36:39 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A mikrobák manipulálják az agyad?       1. rész

A bélben található baktériumok befolyásolják a gondolataidat és a hangulatodat?

Ha végiggondoljuk, hogy paraziták élnek a testünkben vagy az agyunkban, nagy valószínűséggel borzongás fut végig a gerincünkön. Talán el tudjuk képzelni, hogy rovarszerű lényekkel van tele a gyomrunk vagy egy gonosz erő irányítja a tetteinket?  Ezek nem csak sci-fi írók  fejéből kipattant látomások amik éjszakai rettegést okoznak, a természet tele van ilyen példákkal.


A Toxoplasma gondii egysejtű parazita -  amikor az egerek megfertőződnek komoly szerencsétlenség éri őket, ugyanis vonzódni kezdenek a  macskákhoz. Amikor a macska elfogyasztja az elkerülhetetlenül pusztulásra ítélt lényt,  a parazita be tudja fejezni az életciklusát az új gazdaszervezetben. Vagy gondoljunk a Cordyceps-re, a parazita gombára, amely képes növekedni a rovarok agyában. A gomba kényszeríti a hangyát, hogy másszon egy növényre, mielőtt teljesen „elfogyasztja” az agyát. Miután a rovar elpusztul, a gomba termőtest nő ki a hangyafejből és a gombaspórák messzire szóródnak.

A  mikrobák manipulálják a gazdaszervezet viselkedését, de ez nem korlátozódik kizárólag a rossz dolgokra, bár az említett példák életszerűek. Testünk nagy számban ad otthont idegen mikroorganizmusoknak, amelyek közül néhány láthatatlan erővel rendelkezik felettünk. Ezek a mikrobák nem paraziták. A testünkön és a testünkben élnek, főleg a beleinkben, és gyakran szimbiotikus kapcsolatban él velünk. Ezek a mikroorganizmusok főként baktériumok, de találhatunk vírusokat és gombákat is. Ez az úgynevezett bél mikrobióta számos biológiailag aktív vegyületet termel.

Néhány ezen termékek közül nagyon hasonlít az emberi hormonokra és neurotranszmitterekre. Ehhez hasonló vegyi anyagokat használnak a neuronok az egymással való kommunikálásra. A bélcsatorna mikrobáiról (vékony és vastagbél és a gyomor) régóta ismert, hogy szerepet játszanak az emberi egészségben. Például az irritábilis bélszindróma és a gyomorfekély szorosan kötődik a kiegyensúlyozatlan mikrobiális populációhoz.

Az elmúlt években a tudósok már felfedezték, hogy testünk ezen mikroszkőpikus lakói talán finoman változtathatják a hangulatunkat, az érzelmeinket és talán a személyiségünket is.  A bélcsatorna mikrobái  felelősek bizonyos különbségekért a hangulatban, a személyiségben és a gondolkodás folyamatában amelyek az egyének között előfordulnak. A bél mikobióta megváltoztatja a génaktivitást az agyban, és kulcsfontosságú régiókat fejleszt a tanulásban. A beleink lakói segíthetnek megmagyarázni hogy a pszichiátriai tünetek miért változnak egyénenként, valamint a gyógyszerekre adott válaszok miért különböznek annyira.

Korábbi klinikai vizsgálatok is arra utalnak, hogy a probiotikus kiegészítők kezelni tudják a kedélybetegségeket. A tudósok arra is rájöttek, hogy a „bakteriális leves” tartalmaz betegségmarkereket amelyek olcsón és gyorsan kimutathatóak. „A bél mikrobiomra irányuló kutatások során megvan a lehetőség arra, hogy sok lesz a változás az egészségügyben és a biotechnológiában egyaránt” nyilatkozta Rob Knight a Boulder-i Colorado Egyetem molekuláris biofizikusa.

Születésünk percétől kezdve mikrobák telepednek  meg a testünkön és szervezetünkben. 3 éves korunkra a bélcsatornánk mintegy 100 trillió baktériumot tartalmaz. Becslések szerint körülbelül 500 különböző baktériumfaj él beleinkben, 30-40 faj alkotja a populáció nagy részét. Családtagok mikrobiális összetételei jobban hasonlítanak egymásra mint egy idegen emberére és az egypetéjű ikrek hasonlítanak egymásra a legjobban ebből a szempontból is, ami arra utal, hogy a genetika segít meghatározni a bél mikrobiom összetételét.

2010-ben Knight és munkatársai kimutatták, hogy a baktériumok a számítógép billentyűzetén hasonlítottak egy bakteriális közösségre. A számítógépen talált baktériumok a felhasználó ujjaival szorosabb kapcsolatban álltak mint más billentyűzettel vagy más ember kezével. A genom amit ezek a mikroorganizmusok hordoznak hozzávetőlegesen 100-szor több gént tartalmaz mint a saját DNS-ünk.
„90 százaléka a sejteknek amiről szeretjük azt gondolni hogy a miénk, valójában mikrobiális genomot tartalmaznak emberi helyett.” mondja Rob Knight.  A bél ökoszisztémájának tanulmányozása még gyerekcipőben jár, de az eziránt a terület iránt való érdeklődés gyors ütemben növekszik. A DNS szekvenálási költségek csökkenésével a kutatók egyszerre nagy számban tudják a mikrobákat analizálni ahelyett hogy egyesével izolálnák és tenyésztenék ki in vitro. A tudósok következő feladata a mikrobiom és a betegségek közötti összefüggéseket azonosítása lesz.

A humán mikrobiom projekt elindulásával egy 115 millió dolláros kutatás vette kezdetét, céljuk hogy megszekvenáljanak annyi mikroba DNS-t amennyit csak lehetséges. A rákövetkező 2 évben még két csoport jött lére. A Nemzetközi Humán Mikrobiom Konzorcium amelynek célja egy átfogó adatbázis felépítése és a MetaHIT 13 szövetségessel 8 európai ország egyetemeivel és iparával és 43 millió dollár támogatással. Ezek a projektek annak érdekében jöttek létre, hogy megértsük hogyan kapcsolódnak a beleinket benépesítő fajok az egészségünkhöz.

A mikroba közösségek összetétele rendkívül dinamikus az életünk során. fajösszetételét változtatja az étrend, a gyógyszerek és egyéb környezeti tényezők is. A baktériumok segítenek az emésztésben,  a fehérjék és a poliszacharidok fermentálása révén. Szintetizálnak aminosavakat, ásványi anyagokat amire a szervezetünknek szüksége van, de nem tudja előállítani. Megvédenek minket az immunrendszerrel együtt a kórokozóktól is. Úgy tűnik hogy a mikrobiom sokszínűsége jól jelzi az általános egészségi állapotunkat. Ez a diverzitás a kor előrehaladtával csökken,  és így nem csak könnyebben hízunk mint mások, hanem a felesleges súlyt is nehezebben adjuk le. Nem meglepő tehát, ha ezek a mikroszkopikus élőlények az elménkre is hatással vannak.

A BÉL - AGY kapcsolat

Aki volt már stresszhelyzetben, megijedt valamitől, érezhette a gyomrában nyilaló nyomást. A belekben található enterális idegrendszerbe ágyazva több száz millió idegsejt található. Ez a hálózat, hétköznapi nevén „második agy” irányítja a bélfunkciókat. A bélben található idegsejtek  az aggyal bolygóidegen (nervus vagus) (X. agyideg) keresztül kommunikálnak.

A kapcsolat nyilvánvaló a bélbaktériumok és az elme között. Ez látható abban is ahogy megéljük a szorongást és a stresszt. Egy 2004-es nagy hatású tanulmányban például Nobuyuki Sudo Kyushu és kollégái a japáni egyetemről feltételezték, hogy a mikrobák is részt vesznek az agy  stressz válaszában. Már korábban kimutatták, hogy a bélben a mikrobák befolyásolják az immunrendszer fejlődését az élet igen korai szakaszában. Felvetődött, hogy vizsgálják meg az újszülött egereket különleges körülmények között miszerint megakadályozták, hogy mikrobák telepedjenek meg a beleikben.

A rágcsálókat tartós stresszben tartották. Összehasonlítva a normál egereket, a csíramentes egerek vérében több stresszhormont találtak, és csökkent az expressziója annak a génnek, amely az agyi eredetű neurotrofikus faktort (BDNF) kódolja a hippocampusban, amely régió köztudottan fontos a memória és a tanulás kialakulásában.
Amikor az agy új idegsejteket hoz létre, ezen fiatal sejtek axonokat és dendriteket növesztenek, hogy megtalálják a meglévő hálózatok neuronjait és csatlakozzanak hozzájuk. Azok amelyek találkoznak a felszabaduló BDNF fehérjével ezen folyamat során, azok nagyobb valószínűséggel élnek túl és kapcsolódnak más neuronokkal. Sudo kísérlete utalt arra, hogy a bél mikrobák befolyásolhatják a  memória növekedését és a tanulást, ami befolyásolja a rágcsálók stressz kezelésének képességét is.

Forrás: Scientific American

2012. július 3.

Papdiné Morovicz Andrea

Kapcsolódó cikkünk: A mikrobák manipulálják az agyad? 2. rész


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 14, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés