2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A madaraknak is aludnia kell egyet a tanultakra - 2013-04-04 11:59:37 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A madaraknak is aludnia kell egyet a tanultakra

Amikor valamit tanulunk gyakran érezzük, hogy a tanultak „kavarognak a fejünkben”. Később azonban, ha alszunk rá egyet a tanultak mintegy letisztulnak és jobban emlékezünk rájuk. Az alvás ugyanis fontos szerepet játszik a tanultak megszilárdításában. Ez azonban nemcsak emberek esetében igaz, hanem más emlősöknél, sőt a Chicagói Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint seregélyeknél is.

Az emlék megszilárdulás (konszolidáció) egy olyan folyamat, mely megerősíti az újonnan szerzett labilis emlékeket és stabilizálja azokat, hogy ellenálljanak a felejtésnek és az újabb, hasonló tanulási folyamat hatásainak. Emberek esetében az alvás jelentős szerepet játszik ebben a folyamatban.

Az alvás jelentőségét a tanulásban az állatok esetében is kimutatták. Daniel Margoliash és kutatócsoportja a Chicagói Egyetemen (University of Chicago) a vokális tanulást vizsgálja embereknél és madaraknál egyaránt. Egy korábbi kutatásuk során seregélyeket (Sturnus vulgaris) fajtársaiktól származó énekrészletek felismerésére és megkülönböztetésére tanítottak, majd az állatoknak ébren illetve alvással töltött idő után kellett felidéznie a tanultakat. A madarak teljesítménye nem csökkent szignifikánsan az ébren töltött idő után, viszont jelentősen nőtt alvás után. Ez bizonyítékul szolgált arra, hogy az alvás nemcsak az emberek esetében járul hozzá nagymértékben az emlékek megszilárdításához.

Az újabb kísérletekben a madaraknak már nem egy, hanem két feladatot kellett megjegyeznie. Egy második feladat megtanulása ugyanis csökkentheti egy korábban megtanult feladat felidézésének képességét.

A kutatók két kísérletsorozatot végeztek, mindkettőhöz 24-24 madarat használtak. Két, más seregélyektől felvett éneket játszottak le a madaraknak, majd tesztelték a képességüket, hogy fel tudják ismerni és el tudják ismételni a két éneket. Miután elsajátították a dalpárt, egy második dalpár felismerését és előadását kellett megtanulniuk. Ezután tesztelték őket az első dalpárra. Ez a teszt az egyik kísérletben közvetlenül a második dalpár megtanulása után következett, a másikban négy órával utána és a madarak nem alhattak a tanulás és a teszt közt eltelt időben. A seregélyek minden esetben a második dalpár megtanulása után kevésbé sikeresen tudták felidézni az elsőként tanult énekeket, mint mikor megtanulták, vagyis az újabb feladat megtanulása valóban gyengítette a korábban megtanult feladat teljesítését, függetlenül a tanulás és teszt közt eltelt időtől. A kutatók akkor is ezt tapasztalták, mikor a két dalpár megtanítása után nem az első, hanem a második dalpárra tesztelték a madarakat. Tehát nemcsak a második dalpár megtanulása zavarja az első felidézést, hanem az elsőé is a másodikét.

A harmadik kísérletben a madarak alhattak egyet a tanultakra és csak a következő napon tesztelték őket. Ekkor sikeresebben adták elő az első, illetve a második dalpárt. Ez arra utal, hogy az alvás során az emlékek megszilárdultak, ami elősegítette az emlékezést és ez felülmúlta a két tanulási tapasztalat egymásra hatását. Sőt amikor ébredés után tanulták a második dalpárt, a madarak még mindig képesek voltak emlékezni arra, hogy mit tanultak az előző napon.

Mindez azt mutatja, hogy a seregélyeknél az ébrenlét során egy feladat megtanulása lerontja egy másik, hasonló tanult feladat teljesítését. Ennek hátterében az állhat, hogy a tanulás során tapasztalt ingerek vagy azokra válaszul adott viselkedési formák hasonlósága miatt a két feladat idegrendszeri leképezése közt gyenge szinaptikus kapcsolat alakul ki. A lassú hullámú alvás során ezeknek a kapcsolatoknak az erőssége vagy mértéke csökken és így megszűnhet ez a kölcsönhatás. Emellett az alvás során a feladatok neurális leképezése újra aktiválódik, így megerősödnek és stabilizálódnak. Az alvással összefüggő emlékkonszolidáció fontos a hosszú távú emlékek kialakítása és tartós fennmaradása szempontjából.

Ezek az eredmények hasonlóak az embereknél megfigyeltekhez és emiatt a seregélyeken végzett vizsgálatok eredményei felhasználhatóak az emlékkonszolidáció jobb megértéséhez emberek esetében is.

A cikk a Psychological Science folyóiratban jelent meg.

Forrás:
Science Daily
, Kép

2013. április 4.

Duleba Mónika
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés