2018. október 18. csütörtök
Lukács, Ambrus
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A klímaváltozás veszélyeztetheti a világ élelmiszerellátását, hacsak nem teszünk ellene valamit - 2011-02-28 20:40:24 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 1 hozzászólás 
A klímaváltozás veszélyeztetheti a világ élelmiszerellátását, hacsak nem teszünk ellene valamit

Mostanában sokat hallani a klímaváltozásról, és hatásairól. Talán már úgy gondoljuk, hogy eleget tudunk. Azonban egy fontos dolgot még nem, és ezt a kérdést vetette fel a Michigan State University (MSU) professzora az American Association for the Advancement of Science (AAAS) idei találkozóján tartott szimpóziumon: „Hogy befolyásolja a klímaváltozás a világ élelmiszerellátásának biztonságát?”

Ewen Todd, a MSU professzora és az AAAS tagja ezzel a címmel szervezett ülést a találkozón. A szimpóziumon számos országszerte ismert szakértő vett részt. Arra figyelmeztetettek, hogy az élelmiszerbiztonság már most vitás kérdés, és csak rosszabb lesz, hacsak nem szállunk szembe a klímaváltozással.


Mi a klímaváltozás?

Az éghajlatváltozás az éghajlati tényezőkben (például léghőmérséklet, csapadék mennyiség) megfigyelhető trendszerű változás. A jelenség már három évtizede ismert. Létrejött egy szervezet az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change = Éghajlatváltozási Kormányközi Testület), ami a jelenség és hatásainak, valamint mérséklésének vizsgálatával foglalkozik. Mérései szerint a Föld átlaghőmérséklete 0,7oC-kal emelkedett a XX. század folyamán. A melegedést a sarki jégmezők és gleccserek olvadása, valamint a tengerszint-emelkedés is mutatja. A jelek ellenére azonban még mindig vannak, akik nem hisznek a klímaváltozás létezésében.

Mi okozza?

A földi éghajlat kialakításában fontos üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid koncentrációja 36%-kal, a metáné 100%-kal, nitrogén-oxidoké pedig 19%-kal nőtt az elmúlt évszázad során, elsősorban az erdőirtások és a fosszilis tüzelőanyagok égetése valamint a mezőgazdasági termelés miatt.

Milyen hatásai vannak?

Eddig sokféle hatást mutattak ki. Például a fák hamarabb levelesednek ki, a költöző madarak előbb indulnak vándorútnak és előbb raknak fészket, mint korábban, és sok állat és növényfaj észak felé, ill. a hegyeken fölfelé terjeszkedik. Az elnyelt szén-dioxid miatt az óceánok savasodnak, ami hatással van a korall-zátonyokra. Az erdők produktivitása egyes helyeken és átmenetileg megnőtt.  Dél felől új kórokozók és más idegen fajok is megjelentek. Az egész földi élővilág sérülékenyebbé vált.

Mi várható?

Még a legjobb modellekkel is nehéz becsléseket tenni. Valószínűsíthető trópusi betegségek térnyerése, szélsőséges időjárás, áradások, hőhullámok, aszályok, éhínség. Mindez rengeteg ember életét követeli.

Nemzetközi megállapodások az éghajlatváltozás kockázatának csökkentésére:

1992-ben Rio de Janeiroban elfogadták az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményét, mely előírta az üvegházgáz kibocsátások korlátozását, de csak jogilag nem kötelező jelleggel. Különbséget tett az iparilag fejlett és a harmadik világbeli országok felelőssége között: a korlátozások a fejlett országokra vonatkoztak. A keretegyezményt aláíró 192 ország megegyezett abban is, hogy minden évben megtartják a Felek Konferenciáját, melyen áttekintik az addig elért haladást. Az 1994-ben érvénybe lépett egyezményhez mára az ENSZ minden tagállama csatlakozott. Az egyezményhez kapcsolódó Kiotói jegyzőkönyvben az iparosodott államok ezúttal már jogilag kötelező érvénnyel vállalták, hogy kibocsátásukat 2010-re 5,2%-kal csökkentik az 1990-es szinthez képest. Az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciája a koppenhágai klímacsúcs volt 2009-ben. Sajnos a tervezett, jogilag kötelező erejű globális klímapaktumot a felek nem kötötték meg, csak a Koppenhágai Egyezményt fogadták el, mely a fejlődő országok klímavédelmi támogatását írja el, és a globális felmelegedés 2 oC belül tartását tűzi ki célul.

Forrás: www.scientia.hu/klimavaltozas, hirek.logportal.hu, Faragó T., Takács-Sánta A., Feiler J.: Az éghajlatváltozás kockázatának mérséklése



Todd az ülésen kifejtette, hogy a klímaváltozás kétségkívül hatással van az állati termékekre és a növényi termésekre, bár „jelenleg még kevéssé értjük a klímaváltozás élelmiszerbiztonságra kifejtett hatásait.” Mint mondta, már számos példát láthattunk arra nézve, hogy milyen veszélyt jelent a klímaváltozás az élelmiszerbiztonságra.

Az egyik ilyen a Vibrio nemzetségbe tartozó patogének esete. Ezek a legtöbbször meleg, tengervizekben előforduló baktériumok, egyre gyakoribbá válnak északon is, ahogy a vízhőmérséklet emelkedik. Vannak ugyan köztük olyan fajok, melyek mutualisztikus kapcsolatban élnek állatokkal, de gyakoribbak a kórokozók. A V. cholerae, V. parahaemolyticus, és V. vulnificus tipikusan olyan patogén, ami tengeri élelmiszerek által hordozott emberi betegségeket, vérmérgezést és sebfertőzéseket okozónak. Közülük a V. parahaemolyticus Alaszkában is megjelent, mikor a vízhőmérséklet elérte a 15oC-ot. 2005-ben az alaszkai osztrigák megfertőzésével tömeges mérgezést okozott.

De nem kell ilyen messzire menni, hogy lássuk a veszélyt. A klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárás, aszályok és nagy esőzések, már önmagában nagy veszélyt jelenthetnek az élelmiszerellátásra a világ különböző részein. Néhány helyen elpusztítják a termést, ami miatt megemelkednek az árak, de ez csak az egyike lesz a fellépő problémáknak.

Nagy gondot okoznak az ún. mycotoxinok is. Ezek a vegyületek a különböző gombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek emberek és állatok megbetegedését és számos esetben halálát okozzák. A mycotoxin-termelő szervezetek nagyon gyakoriak, és sokféle környezetben képesek megélni. Az Aspergillus-fajok által termelt aflatoxinok például az aszályok során jelentenek súlyos problémát, mivel a növények ekkor fogékonyabbá válnak a sérülésekre és a fertőzésekre.  A mycotoxinnal szennyezett takarmány megmérgezi a haszonállatokat, és rajtuk keresztül az embereket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a tárolási és szállítási körülmények kifejezetten kedveznek a gombák elszaporodásának. A szárazság és éhínség sújtotta területeken az emberek kénytelenek tovább tárolni azt a kevés termést, amijük van, így itt szedik legtöbb áldozatukat a mycotoxinok.

Tehát, mint az egyértelműen látszik, a klímaváltozás már most is hatással van a világ élelemellátásának biztonságára, és ha nem cselekszünk, a helyzet tovább romlik.

EurekAlert! 2011. február 21.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: spyzso2011-03-03 22:43:46 
Ajánlanám az ilyesmi iránt érdeklődők figyelmébe Bjorn Lomborg Cool it (Hidegvér) című könyvét, teljesen más aspektusból közelíti meg a globális felmelegedés kérdéskörét, és közgazdász lévén rengeteg számadatot, citációt, hivatkozást felvonultat igazolva állításait.
Egyébként rendelkezésre áll a Földön elegendő táplálék, csak a nyugati hatalmak - elsősorban USA- kizsákmányoló magatartása miatt az elosztással vannak a problémák. Az alultápláltság komoly gondot jelent, nem csak a jövőben, napjainkban is. De van egy sor probléma még, amit meg kellene oldani: tiszta ivóvíz, szennyvíz-elvezetés, AIDS...

Attila
biológus hallgató
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés