2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A klímaváltozás hatásai kiolvashatók a halak évgyűrűiből  - 2012-12-10 11:56:32 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A klímaváltozás hatásai kiolvashatók a halak évgyűrűiből

A fák évgyűrűinek vizsgálatából évek, évtizedek vagy akár évszázadok története kiolvasható. Azonban évgyűrűi nemcsak a fáknak vannak. Az otolitok a halak helyzet- és mozgás érzékelésében vesznek részt. Növekedési gyűrűket képeznek, melyeket megmérve és megszámolva a halak korát és növekedési ütemét lehet megbecsülni. Ezekből pedig a halak környezetének változásaira is lehet következtetni. Ám az otolitokon kívül a korallok váza és a kagylók héja is felhasználható ilyen célra.

Az otolitok („hallókövek”) a halak belsőfüle által termelt mészszemcsék, melyek az egyensúlyérzékelő szervek érzéksejtjeit borító kocsonyás nyálkába ágyazódnak. A gravitáció és a lineáris gyorsulás hatására elmozdulnak, a fej helyzetétől függően eltérő irányú és nagyságú nyomást gyakorolnak az érzéksejtekre. Így a vízszintes és függőleges irányú mozgásról adnak információt. Ezek a kis csontszerű képletek azonban nemcsak a halak számára szolgálhatnak információval.

Az otolitok gyűrűs szerkezetűek, mivel a szervetlen (kalcium-karbonát) és a szerves összetevő (otoline fehérje) egymással váltakozva, koncentrikus körökben rakódik le. A gyűrűk éves, napi és havi periodicitást mutatnak, és színük attól függően változik, hogy a mészkiválás vagy a fehérjetermelés volt fokozottabb adott időszakban. Morfológiájuk fajspecifikus. Paleontológiai vizsgálatokban őskörnyezetek rekonstruálására szokták használni őket, mivel jól fosszilizálódnak és tükrözik a környezet változásait. Az otolitok növekedése ugyanis korrelál a halak növekedésével és korával. Bármilyen változás az állatok növekedésében, fejlődésében megmutatkozik az otolitok gyűrűinek alakulásában, és a halak környezetének megváltozására utal. Ezt az összefüggést széles körben használják a halászati állományok állapotának felmérésére, ami alapján meghatározható az állományok fenntartható kezelésének módja. Ez a módszer szélesebb körre is kiterjeszthető, és alkalmas az óceánok felmelegedésére és a klímaváltozásra adott ökológiai válaszok mérésére és jóslására. Mivel a halak változó testhőmérsékletű állatok, a vízhőmérséklet befolyásolja az anyagcseréjüket, növekedésüket és viselkedésüket.

Az otolitok két okból is jók hosszú távú hatások vizsgálatára. Egyrészt, mert milliószámra vannak eltéve világszerte a kutatólaboratóriumokban és a múzeumokban. Másrészt, mert számos halfaj él évtizedekig vagy még tovább, mint például egyes halfajok akár 150 évig is élhetnek. Mindezt figyelembe véve a hosszabb életű halak és az idősebb minták segítségével a kutatók akár az 1800-as évekig is visszakövethetik a környezeti változásokat az otolitok növekedési ütemében bekövetkezett változások alapján.

A halakon kívül más élőlények váza is alkalmas lehet ilyen célra. Dr. Ronald Threshner, Dr. John Morrongiello és Dr. David Smith az ausztráliai Közösségi Tudományos és Ipari Kutatószervezet (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization, CSIRO) kutatói azt vizsgálták meg, hogy a halak, korallok és kagylók váza alapján nyert hosszú távú biokronológiai adatsorok hogyan használhatók a klímaváltozásra adott ökológiai válaszok felmérésére és jóslására.
Dr. Thresher egy korábbi kutatásában megállapította, hogy a halak „kemény részei” (például otolitok) és a mélytengeri korallok felhasználhatók a környezeti változások nyomon követésére, többek között a klíma variabilitásának (például az El Niño események) rekonstruálására. A korallok váza és a kagylók héja ugyancsak mutat évgyűrűket, melyek száma és szélessége összefüggésben áll a korukkal és a növekedésükkel. Ezeknek az állatoknak a fiziológiájára is nagymértékben hat a vízhőmérséklet változása. A korallok kifehéredése, vagyis az, hogy elvesztik szimbionta algáikat, egyre gyakoribb, és összefüggésben áll az abnormálisan magas vízhőmérséklettel és besugárzással.

Több ausztráliai kutatóintézet munkatársai különböző halfajok otolitjait és korallfajok vázát kezdték elemezni, hogy felbecsüljék az azokat ért múltbeli és jövőbeli környezeti hatásokat. A CSIRO, az  Australian Institute of Marine Science és az Adelaide-i Egyetem (University of Adelaide) kutatói Ausztrália vizeiben élő, kereskedelmi szempontból fontos halak (például a barramundi, trópusi sügérek) otolitjait vizsgálják. Céljuk, hogy kiderítsék, milyen környezeti tényezők irányítják a halak növekedését, termékenységét és elterjedését, és ezzel elősegítsék e halak fenntartható kezelését.

Különösen a klímaváltozás hatásait igyekeznek felbecsülni. Ezek az eredmények beépíthetőek a klímaváltozás jövőbeni biológiai és ökológiai hatásait megjósló modellekbe, melyek alapján a megfelelő alkalmazkodási és kezelési módszerek is kidolgozhatóak tengeri és édesvízi rendszerek megőrzésére.

A cikk a Nature Climate Change folyóiratban jelent meg.

Forrás:
PhysOrg, Kép

2012. december 10.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés