2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A klímaváltozás hatása az invazív kisemlősök elterjedésére - 2013-07-22 22:04:45 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A klímaváltozás hatása  az invazív kisemlősök elterjedésére

A klímaváltozásnak köszönhetően az erdők fa fajainak termés érlelési ciklusának változása, egyre bőségesebb, koncentráltabb táplálékforrást jelentenek az erdei emlősök számára. Az invazív fajok ezt a jelenséget kihasználva, populációjuk méretét ugrásszerűen tudják megnövelni.

Az invazív fajok világszerte hatalmas csapást jelentenek a helyi faunára, bizonyos szigeteken, pedig komolyan megtizedelték az őshonos növény és állatfajok számát. Például Új-Zélandon az elmúlt évszázadok során behurcolt patkányok és nyestek komoly szerepet játszottak 19 őshonos madárfaj kipusztulásában. Ezek a kisemlősök napjainkban is komoly fenyegetést jelentenek az őshonos fajokra, úgy tűnik, ezt a klímaváltozás még tovább fokozza. Az új-zélandi Éghajlattani Kutató Intézet munkatársainak sikerült kapcsolatot kimutatni az invazív fajok gradációja és a klímaváltozás közt, ami fenyegetést jelenthet a honos élővilágra. A megfigyelt kapcsolatot a két esemény közt, a kutatók egy tanulmányban is publikálták, amely az Ecological Application című folyóiratban jelent meg. A tanulmány szerint a klímaváltozás következtében a globális felmelegedés megzavarja az erdők termés érlelési gyakoriságát, ez az esemény néhány évente tömegesen fordul elő egy-egy erdőrészletben. A folyamat hasonlatos az őszi lombhulláshoz, amikor a fák, szinte egyszerre hullajtják le leveleiket, hiszen a termés érésekor számtalan faj nagyjából egyszerre szórja el termését. A hirtelen jelentkező nagy mennyiségű élelem fontos táplálékforrás a helyi konzumereknek, ugyanakkor az eseménnyel párhuzamosan megfigyelhető az invazív emlősök számának gyors növekedése is. A kutatók még mindig bizonytalanok abban, hogy mi váltja ki az erdők fáinak egyszerre történő termés érését, de az adatok alapján ez a jelenség egyre gyakoribb Új-Zéland erdeiben és a táplálékért történő küzdelemben a behurcolt fajok jóval kompetensebbek a helyi fajokkal szemben. A kutatók hipotézise továbbra is a klímaváltozást tartja felelősnek a folyamatokért, ugyanakkor elismerik, hogy a két esemény közti kapcsolat tisztázása további vizsgálatokat igényel.

A tanulmány az 1970-es évekig visszakövethető Orongoro völgybeli bükkösök faállomány adatait elemezi. Az adatsorok tükrében megfigyelhető volt, hogy a bükkösök átlag 6-7 évente hoztak termést, - mondta Daniel Tompkins a kutatás vezetője, de az elmúlt évtizedben a fák átlag 3-4 évente érleltek magot. Tompkins és csoportja modelleket alkalmaztva, 5 különböző elméletet állítottak fel 3 magérlelési periódusra, vizsgálva a gradáció és a termés mennyiségének kapcsolatát. Eredményeik alapján, ahogy a fák termés hozása egyre gyakoribbá válik, így az elérhető táplálék forrásmennyisége nő, ennek következtében az idegen fajok túlszaporodása és inváziója nem periodikus jellegű, hanem állandóvá válhat Új-Zélandon. Ez az első olyan tanulmány, mely a klímaváltozás és az invazív fajok együttes hatását vizsgálja a helyi biodiverzitásra,- írja Tompkins. Továbbá felvetődik egy másik aspektusa is a vizsgált kapcsolatnak, mint az emlősök által terjesztett megbetegedések számának növekedése, például az oposszumok által hordozott, szarvasmarhákat fertőző tuberkolózisé.

Dave Kelly a Christchurch-i Canterbury Egyetem ökológusa, viszont óva int minket, attól hogy Tompkins eredményeinek ismeretében, a felelőtlen általánosítgatás hibájába essünk. A hőmérséklet csekély változása, akár egy kismértékű hőmérsékletnövekedés, kétséges hogy befolyásolja az erdők termésérlelésének gyakoriságát, - fogalmazta meg álláspontját Tompkins állításaival szemben. Mindezek ellenére a klímaváltozásnak, a szokatlan időjárási eseményeknek, mint például az extrém hideg és meleg időszakok hirtelen váltakozása, befolyással bírhat a termés érlelésének gyakoriságára, Új-Zélandon, és akár más területeken is. „Amint más országok tudósai is megerősítik ezt a megfigyelést eredményeikkel, akkor kellene általános érvényű következtetéseket levonni, azonban meglepődnék, ha ez nem így lenne”, - fűzte hozzá Kelly.

Ha a különféle növényfajoknál esetleg más környezeti tényező váltja ki a termések érlelésének gyakoriságát, akkor a klímaváltozásnak nem lehet befolyása erre a folyamatra. Stephen Handler az Alkalmazott Klímatudományok Intézetének munkatársa, szerinte a hatás ennél összetettebb, hiszen a klímaváltozás miatt bizonyos területeken, ahol szárazság tombol, ott pont a termés csökkenése vagy elmaradása figyelhető meg.

Az Amerikai Egyesült Államokban a behurcolt emlősök nem olyan elterjedtek, illetve a populációk létszámának növekedése nem közvetlenül kapcsolódik az erdők termés érlelése, mint új-zélandi „társaik” esetében. Chris Hoving a Michigan-i Természeti Erőforrások Intézetének adaptáció specialistája szerint, náluk az elvadult házi sertések létszámának növekedése köthető az erdők terméshozás gyakoriságának növekedéséhez, mely milliárdos károkat okoz az államnak. „A disznók az elsődleges fogyasztói a fák termésének, a több makk és hikori dió több előnyt biztosít számukra a túléléshez, ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor számolhatunk az állomány nagymértékű túlszaporodásával”,- mondta Hoving. A bőséges táplálékforrás növeli az elterjedésüket és azon zoonózisokét is, melyeknek a sertések a hordozói, például a veszettségét, mely vírusos fertőzés gyakori a malacok közt, már most nagy károkat okoz a lábasjószág állományban.
Az elvadult házi sertéseken kívül, dél-nyugaton inváziós fajnak számít az őzegér (Peromyscus maniculatus) is, a Hantavírus ismert hordozója.

Ennek fényében Tompkins, szeretné, ha a publikált tanulmányt, minél több régióban megismételnék. „Remélhetőleg az eredményeim biztatásul szolgálnak kutatótársaim számára, hogy megvizsgálják az általam megfigyelt összefüggéseket, a Föld más pontjain is.”

Forrás: Scientific American


2013. július 22.

Oravecz Kinga
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés