Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

A jótékony mikrobákat kiválogatja és táplálja a bélrendszerünk - 2012-11-28 22:09:43	0 hozzászólás
A jótékony mikrobákat kiválogatja és táplálja a bélrendszerünk Nem is gondolnánk, hogy testünkben kb. 100 billió baktériumot hordozunk, ezek  nagy többsége a gastrointestinális traktusban, különösen a vastagbélben élnek Szervezetünk aktívan szelektálja a bélmikrobákat, kiválasztja a legjobb partnereket, és ezeket szekrétumokkal táplálja, - állítja az oxfordi egyetem kutatócsoportja, amely létrehozott egy evolúciós számítógépes modellt a bélmikrobák és a gazdaszervezet bélhámjának sejtrétege közötti interakció bemutatására. A modell azt mutatja, hogy a hasznos mikrobák, amelyek lassan növekedtek, viszonylag gyorsan el is tűntek a szervezetből, ez homeosztatikus problémát jelent a gazdaszervezetnek.  A mikrobiális fenotípusok természetes szelekcióján alapuló belső növekedési ütem, hátrányt jelenthet számos lassan növekvő mikrobának. A modell előrejelzései szerint a gazdaszervezet képes ellensúlyozni ezt a hatást epitheliális szektérumok által, amelyek támogatják a viszonylag lassú növekedésű jótékony mikrobákat a károsakkal szemben. 5-10%-al gyorsabb növekedés már elegendő ahhoz, hogy fordítsanak a sorsukon. A gazdaszervezet hámsejtjeinek szekrétuma a növekedési promóterek közé tartozik, főleg nyálkahártya glikánokat tartalmaz. . Konfokális fluoreszcencia kép a gazdaszervezet hámsejtjein növekvő baktériumokról. A minta egy kísérleti egér vakbeléből származik, ahol szándékosan nem manipulálták az állat mikrobiótáját. Epitheliális és baktériumsejtek zöldek (a DNS Sytox zölddel festett) valamint az epitheliális határ kékkel festett ( aktint festették Alexa-647-phalloidinnel) Az emlős sejtek jelentős strukturális összetettségű és diverzitású glikokonjugátumokat termelnek amelyekről ismertek, hogy kedveznek vagy gátolják a különböző mikroorganizmusok kötődését és növekedését. Ezek a vegyületek evolúciósan stabil módon választják ki a baktériumokat mint a Bacteroides thetaiotaomicron amelyek az összetett szénhidrátokat alakítják át a gazdaszervezet számára. Az emberi tej poliszacharidokat tartalmaz, amely nem emészthető a csecsemő számára, ez arra utal, hogy az anyák is gyakorolják ezen egyszerű de hatásos formáját a szelekciónak.   „Szám szerint több mikroba él bennünk, -különösen a beleinkben-, mint ahány saját sejtünk van. Tudjuk hogy a sok bélben levő mikroorganizmus nagyon hasznos számunkra, megvédenek bennünket a kórokozóktól, segítik az emésztésünket de, hogy egy ilyen hasznos kölcsönös kapcsolat hogyan alakul ki és hogyan tartható fenn, az még felfedezésre vár. Ez a kutatás rávilágít a növekedést serkentő anyagok mikrobaszabályozó képességének  fontosságára. Azt mutatja, hogy a tápanyag hatékonyabb, ha a gazdaszervezet epitheliális sejtrétege bocsátja ki, mint ha a táplálék szimplán a bélből származna. Ez arra utal, hogy a mikrobák szabályozása könnyebb, mint azt korábban gondolták”, - mondja Kevin Foster az oxfordi egyetem állattani tanszékének professzora, egyben az új tanulmány szerzője. Jonas Schulter az oxfordi egyetem állatani tanszékének kutatója szerint: „ A bél belülről olyan, mint egy háborús övezet, mindenféle mikroba küzd a túlélésért, és harcolnak a  területért.”  A tanulmány azt mutatja, hogy a gazdaszervezet szekretál egy kis mennyiségű anyagot, amivel támogatja a jótékony baktériumokat, jobb körülményeket biztosítva túlélésükhöz. Ez azt jelenti, hogy a kedvelt mikrobiális fajok amelyek egyébként elvesznének nem csak túlélnek az epitheliális felületen, de szaporodnak és terjednek, kiszorítva egyéb törzseket.” A tanulmány során az is kiderül, hogy az ilyen szelektivitás költsége alacsony: a gazdaszervezetnek csak nagyon kevés szekrétumot kell használnia a hasznos mikrobákat fenntartásához. A csoport szimulációi azt mutatják, hogy a sejtek amelyeket érintett a gazdaszervezet epitheliális szelekciója, kevésbé valószínű hogy eltűnnek, helyette ezek maradnak fenn a legtovább, „szelektivitási amplifikációt” eredményezve, ahol a gazdaszervezet által létrehozott viszonylag apró változások (ebben az esetben egy nagyon kis mennyiségű szekrétum) felerősíthetik a széles körű hatást. Viszont nem találtak bizonyítékot arra, hogy ugyanazok a törzsek maradnának meg a gazdaszervezet egész élete során. A közösség sokszínűségét befolyásolja a különböző fajok beáramlásának mértéke, és az étrend. A tanulmány tovább mutat az emberi bélrendszernél: szelektivitási amplifikáció előfordulhat számos egyéb  gazdaszervezet-mikroba interakciónál is beleértve a korallok felszínén élő mikrobákat és a növények gyökerét is. Forrás: Science Daily, PLoS Biology, Kép 2012. november 29. Papdiné Morovicz Andrea
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):