2018. január 22. hétfő
Vince, Artúr
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A jól hallható levél - 2011-08-11 11:07:48 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A jól hallható levél

Azok a növények, melyeket rovarok vagy madarak poroznak be, jól látható, szép, színes virágokat növesztenek.
Vannak azonban olyan növények is, melyek pollinátorai denevérek. Ezek az állatok közismerten a hallásuk alapján tájékozódnak a látásuk helyett, esetükben tehát egy szép élénk színű virág mit sem ér. Akkor vajon hogy kell kinéznie, azaz hogy kell „hangzania” egy növénynek, hogy a denevérek beporozzák?
Ennek a kérdésnek jártak utána a Bristoli Egyetem valamint az Erlangeni és az Ulmi Egyetem kutatói.



A kubai esőerdőben élő Marcgravia evenia szőlőfaj virágait nektárevő denevérek porozzák be (chiropterogamia). E növény egy érdekes, konkáv alakú levéllel rendelkezik, mely a virágai fölött helyezkedik el. Ez a látvány keltette fel Ralph Simon, az Ulmi Egyetem kutatójának figyelmét, ez késztette arra, hogy megpróbálja kideríteni, hogy vajon milyen célt szolgálhat ez a levél, szerepe lehet-e a nektárevő denevérek vonzásában.

A kérdéses levél egy parabola antenna tányérra hasonlít. Simon és munkatársai elemezték, hogy a denevérek által kibocsátott hang milyen irányban és milyen intenzitással verődik vissza erről a levélről. Azt találták, hogy pont úgy működik, mint egy ideális visszhang jeladó: erős, több irányú visszhangokat küld, melyek könnyen felismerhető, állandó akusztikus jelet hordoznak. Így tökéletesek arra, hogy egyértelművé tegyék a virágok helyzetét az echolokációval tájékozódó denevérek számára.

Később egy kísérletben Pallas-nektárdenevéreknek (Glossophaga soricina) egy mesterséges lomb háttérben kellett egy táplálékforrást megkeresni, melynek helyét a kutatók változtatták (összesen 64 helyen volt). Eközben azt mérték, hogy mennyi idő alatt találják meg a forrást a denevérek. A táplálékot vagy önmagában helyezték el, vagy egy közönséges levél másolatával együtt, vagy pedig a különleges, tál alakú levél másolatával együtt.

A keresés akkor tartott a legtovább, mikor a táplálék önmagában volt. A hagyományos alakú levél is csupán 6%-kal tudta lerövidíteni a keresési időt. Viszont a speciális alakú levél a forrás felett már a felére csökkentette.
Bár a levél szokatlan alakja és helyzete lecsökkenti a fotoszintetikus hozamát a hasonló méretű lomblevelekhez képest, a kutatók szerint ezeket a költségeket ellensúlyozzák a hatékonyabb pollinátor vonzással és így hatékonyabb megporzással járó előnyök.

Mint Dr. Marc Holderied a Bristoli Egyetem kutatója, a cikk társszerzője mondta „ez a visszhang jeladó mind a növényre, mind a denevérre nézve előnyös. Egyrészről megnöveli a nektárkereső denevérek táplálékkeresési hatékonyságát, ami azért fontos, mert minden éjjel több száz virágot kell meglátogatniuk, hogy kielégítsék energiaigényüket. Másrészről, a M. evenia olyan kis mennyiségben fordul elő, hogy nagyon mobilis pollinátorokra van szüksége.”

A denevérek kiváló térbeli memóriával rendelkeznek, és nagy területet járnak be, így kivételesen hatékony beporzók, főleg az olyan egymástól nagy távolságokra lévő foltokban előforduló növények számára, mint a M. evenia.
Sok más trópusi növény megporzását is denevérek végzik. Azok az elvek, melyek a M. evenia visszhang jeladó levelét kialakították, minden echolokációval tájékozódó pollinátor esetében érvényesek, így valószínű, hogy más növények is használnak valamiféle akusztikus jeleket a beporzók vonzására. Egy másik trópusi növény, a Mucuna holtonii virágainak egyik szirma egy konkáv „akusztikus tükröt” képez, és ennek segítségével küld jeleket a beporzó denevéreknek. A sor itt még valószínűleg nem ér véget, és e két növény különleges tulajdonságainak felfedezése azonban még csak a kezdete azoknak a kutatásoknak, melyek feltárják a növények akusztikáját.

A tanulmányt a Science folyóiratban publikálták.

Forrás: University of Bristol (http://www.bris.ac.uk/news/2011/7807.html)
National Geographic (http://news.nationalgeographic.com/news/2011/07/110728-plants-bats-sonar-pollination-animals-environment/
)

Duleba Mónika
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés