2018. július 20. péntek
Illés
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A „Homer Simpson” gén - 2010-09-22 08:39:03 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A „Homer Simpson” gén

Az Emory University School of Medicine kutatói új megközelítésben vizsgálták a tanulást és az emlékezést, valamint ezzel összefüggésben az agy hippocampus területét. Felfedezték, hogy ha kiütik az egerek egy bizonyos génjét, akkor az állatok okosabbak lesznek, azért, mert hippocampusuk egy mindeddig alig ismert területén feloldódik a gátlás.


Működésképtelen RGS14 génnel rendelkező egerek normális társaiknál jobban emlékeztek azokra a tárgyakra, amiket már láttak, valamint gyorsabban megtanultak tájékozódni a labirintusban. Ez azt sugallja, hogy az RGS14 jelenléte korlátozza a tanulás és az emlékezés némely formáját. A John Hepler, PhD vezette kutatók, akik eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelentették meg, az RGS14 gént hatása miatt csak „Homer Simpson génnek” nevezik.

Az RGS14 elsődlegesen a hippocampus CA2 régiójában fejeződik ki. Erről a területről már régóta ismert, hogy az újonnan tanultak megerősítésében és az új emlékek kialakításában vesz részt. Pontos működése azonban még tisztázatlan.
Az emberekben is megtalálható RGS14-et már több, mint egy évtizede fedezték fel. Hepler és kollégái korábban kimutatták, hogy az RGS14 fehérje számos olyan molekulát képes szabályozni, mely a tanulásban és emlékezésben fontos jelátviteli útvonalakban vesznek részt. Meggyőződésük szerint az RGS14 fehérje a kulcsfontosságú szabályozó szerepet tölt be ezekben a folyamatokban.

Hepler tanítványa, Sarah Emerson Lee és Serena Dudek, Ph.D, a National Institute of Environmental Health Sciences kutatója azt vizsgálta, hogyan válaszol a CA2 régió elektromos stimulációra a génmódosított (RGS14-KO) egerekben.
Számos kutató vizsgálta már, hogy vesznek részt a hippocampus más részei a hosszú távú potenciációban (LTP, long term potentiation). Ez az idegsejtek közti szinapszis hatékonyságának hosszú távú fokozódása, mely abból adódik, hogy a posztszinaptikus sejt membránján megnő a jelátvivő anyag receptorainak száma. A CA2 idegsejtjei inkább képesek túlélni a szélütés okozta sérüléseket, mint a hippocampus más részeinek LTP-re képtelen neuronjai.

A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy a működésképtelen RGS14 génnel rendelkező egerek CA2 régiójának idegsejtjei „robusztus” hosszú távú potenciációra voltak képesek. Sőt a génmódosított egerek könnyebben felismerték az előzőleg a ketrecükbe helyezett tárgyakat, mint a normális egerek. Azt is gyorsabban megtanulták, hogyan kell bizonyos jelek segítségével átjutni egy vizes útvesztőn a menekülési lehetőséget jelentő rejtett emelkedőhöz. „Egy nagy kérdés, amit ez a kutatás felvet, hogy miért lenne nekünk vagy az egereknek olyan génünk, ami kevésbé okossá tesz minket, egy Homer Simpson génünk?” mondja Hepler. „Azt hiszem, nem látjuk a teljes képet. Az RGS14 a kulcsfontosságú szabályozó gén az agy egy részén, mely mikor hiányzik vagy működésképtelen, kibillenti az egyensúlyából a tanulásban és az emlékezésben fontos jelátviteli utakat.”

Úgy tűnik, az RGS14 hiányától nem sérültek a génmódosított egerek, de fennáll a lehetősége, hogy agyműködésük olyan módon változott meg, amit a kutatók még nem tudtak kimutatni. Hepler szerint amellett, hogy az agyvérzés okozta sérülésekkel szemben ellenállók, a CA2 idegsejtek bizonyos típusai skizofrénia állapotában elvesznek, és egy másik, elsődlegesen a CA2 régióban működő gén elvesztése megváltozott szociális viselkedéshez vezet. Mint mondja, eredményeik azt jelzik, „hogy ezek az egerek talán nem felejtenek olyan könnyen, mint más egerek, vagy lehet, hogy megváltozott a szociális viselkedésük vagy az agyvérzésre való érzékenységük. De ez nem szükségszerűen van így.” Ezért tovább vizsgálják ezeket a lehetőségeket. „Az az álmunk, hogy találjunk egy sejtalkotót, ami gátolja az RGS14-et. Akkor majd többet tudunk.”

Science Daily, 2010. szeptember 17.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés