2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A HIV T-sejteken utazik - 2012-08-21 22:54:22 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A HIV T-sejteken utazik

A humán immundeficiencia vírus, vagyis a HIV az immunrendszer sejtjeit fertőzi, és immunhiányos állapotot okoz, olyannyira, hogy a legyengült immunrendszer végül nem tud védekezni más fertőzésekkel szemben. Egy új vizsgálat kiderítette, hogy a vírus nemcsak sokszorozódására, hanem a terjedése elősegítésére is felhasználja az immunrendszer sejtjeit, és így újabb és újabb sejteket tud megfertőzni. Azonban ez a taktikája ellene is fordítható.

A HIV (Human Immunodeficiency Virus) az AIDS-et (Acquired ImmunoDeficiency Syndrome, azaz szerzett immunhiányos tünetegyüttes) okozó retrovírus (RNS-vírus). Két fő típusa ismert, a HIV-1 Amerikában, Európában, Észak- és Közép-Afrikában, a HIV-2 Nyugat-Afrikában gyakori.
Amikor a vírus a szervezetbe kerül, elsősorban olyan sejteket fertőz, melyek felszínén kifejeződik a CD4 glikoprotein. Ugyanis a vírus egyik burokfehérjéje kötődni tud a CD4-hez, így a vírusrészecskék a sejtbe jutnak, génjei beépülnek a sejt genomjába, és ez elindít egy folyamatot, ami végül új vírusrészecskék összeszereléséhez és kibocsátásához vezet.  
A CD4 pozitív sejtek közé tartoznak a segítő (helper) T-sejtek (TH-sejtek) is. Normális esetben ezek a sejtek az antigénnel való találkozás hatására aktiválódnak, és más immunsejteket aktiváló anyagokat, ún. limfokineket termelnek.

A kutatók szerint a vírusok diffúzióval szabadon terjednek a szövetfolyadékokban, és így újabb és újabb sejtekkel találkoznak, melyeket megfertőznek. Sőt nemrég készült vizsgálatok során kiderült, hogy a vírusok közvetlenül is terjedhetnek a T-sejtek között, mégpedig úgy, hogy szupramolekuláris szerkezeteket, ún. virológiai szinapszisokat képeznek.  Ehhez azonban a TH-sejtek közt hosszú ideig fennálló kapcsolat kell. Viszont a TH-sejtek általában gyorsan vándorolnak, és csak átmeneti kapcsolatokat hoznak létre más sejtekkel. Éppen ezért a Massachusetts General Hospital (MGH) kutatói azt vizsgálták, vajon a HIV megváltoztatja-e a T-sejtek vándorlását, hogy elősegítsék a tartós kapcsolat létrejöttét köztük, és így a fertőzés terjedését.

HIV-fertőzött T-sejtek viselkedését figyelték meg élő állatok nyirokcsomóiban. A vizsgálatokhoz a nemrég kifejlesztett humanizált BLT egérmodellt használták, melynek mindene megvan, ami egy emberi immunrendszerhez szükséges, és az egyetlen nem főemlős, amit HIV-vel meg lehet fertőzni. Először a kutatók megbizonyosodtak róla, hogy az emberi T-sejtek be tudnak lépni és normálisan vándorolni tudnak az állat nyirokcsomóiban, melyek a HIV-replikáció fontos helyei. Ezután GFP-vel jelölt HIV vírust injektáltak az állatokba. A fluoreszcens jel révén multifoton intravitális mikroszkóp segítségével nyomon követték a fertőzött sejtek mozgását élő állatokban.

A fertőzött T-sejtek erőteljesen vándoroltak, és egyenlően oszlottak el a nyirokcsomók kérgi részében. Bár aktívan mozogtak a nyirokcsomókon belül, de nem olyan gyorsan, mint a nem fertőzött sejtek. Továbbá a fertőzött T-sejtek 10-20%-a abnormálisan hosszú és vékony nyúlványokat képzett. Még az új víruspartikulumok kibocsátása előtt a fertőzött T-sejtek felszínén kifejeződik a HIV egy burokfehérjéje, ami a kísérletek szerint kell ahhoz, hogy a fertőzött sejtek stabil kapcsolatokat létesítsenek a nem fertőzött sejtekkel, és így jönnek létre a nyúlványok. Sőt ez a fehérje a fertőzött sejtek fúziójában is részt vesz. Ugyanis sok megnyúlt sejt több sejtmagot tartalmazott, vagyis több sejt fúziójával képződött syncytium volt.

A kutatók ezután tesztelték a T-sejtek vándorlásának szerepét a HIV fertőzésben. Egy másik BLT egércsoportot injektáltak be HIV-vel, ugyanakkor olyan ágenssel is kezelték őket, ami megakadályozta a T-sejtek kijutását a nyirokcsomókból. Két hónappal később a vírusszint a beinjekciózás helyétől távoli részeken a vérben és a nyirokcsomókban sokkal alacsonyabb volt, mint a kezeletlen HIV-fertőzött állatokban. Ez azt jelenti, hogy a T-sejtek vándorlása valóban fontos a vírusok szétterjesztésében. A vándorlást szuppresszáló ágens azonban nem csökkentette a vírusszintet azokban az állatokban, melyekben a fertőzött sejtek már elterjedtek. A vizsgálatok tehát kimutatták, hogy a T-sejtek vándorlása és a vírus sejtek közti közvetlen átadása fontos a HIV szervezeten belüli terjedésében. Az viszont majd a jövőbeni kutatásokból derül ki, hogy ez mennyire fontos a szabad vírus terjedéséhez képest.

A kutatás az orvosi gyakorlatban is nagy jelentőséggel bír. Mint arra a kutatást vezető Thorsten Mempel, MD, PhD, a MGH Center for Immunology and Inflammatory Diseases orvosa, „vannak gyógyszerek, melyek meg tudják változtatni a T sejtek vándorlását”, így ezek segítségével a vírus terjedése korlátozható.
A kutatás a Nature folyóiratban jelent meg.

Biology News Net, Kép

2012. augusztus 21.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés