2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A hibernált "klímabomba" - 2011-11-14 21:23:30 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A hibernált "klímabomba"

A globális felmelegedést már több tanulmány vizsgálta, mind az okait, mind a lehetséges következményeit illetően. Egy kutatócsoport szerint a sarkvidéki, úgynevezett permafrost talaj felolvadásával metán felszabadulás várható, illetve olyan mikroorganizmusok kiolvadása, akik „feléledésükkel” talán olyan mértékben befolyásolják majd a globális klímaváltozást, aminek következményeit ma még megjósolni sem lehet.

A
permafrost olyan talaj, ami legalább két évig fagyott állapotban van. Olyan helyeken alakul ki, ahol a levegő évi átlaghőmérséklete alacsonyabb 0oC-nál, például Alaszkában és Szibériában. Viszont ott nem jön létre, ahol a megfelelő mennyiségű hóesés gleccsereket vagy jégtakarókat alakít ki.

A permafrost a benne rejlő szerves anyagokba zárva hozzávetőleg 1672 petagram (1,672 x 1015 kg) szenet tartalmaz. Ez nagyjából egyenlő azzal a mennyiséggel, melyet jelenleg a szárazföldi növények és az atmoszféra tartalmaznak összesen. A sarkvidéki talaj felolvadásával a kutatók szerint ennek a szerves anyaghalmaznak a nagy része gázok formájában a légkörbe távozik majd. Ha azonban az ekképp felszabadult szerves gázokat (pl.: metán) a mikroorganizmusok (pl.: metánbontó baktériumok) fogyasztani kezdik, annak következményeként jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz fog felszabadulni, ami hozzájárul a légkör hőmérsékletének további növekedéséhez. A permafrostból felszabaduló gázok kérdésével korábban is számos kutatócsoport foglalkozott, ám a felolvadó mikroorganizmusok kérdése ez idáig felderítetlen maradt, az itt élő mikrobák több, mint 90 százalékát még nem azonosították.

Több kutatóintézettel együtt a 
Lawrence Berkeley National Laboratory, munkatársai Janet Jansson vezetésével kutatásaikat arra összpontosították, hogy megjósolják, vajon a ma még fagyos permafrost az olvadásának köszönhetően miként fog viselkedni a közeljövőben. Ehhez három pontról gyűjtöttek talajmintákat, amiket aztán lassan olvasztottak, majd tartósan 5oC-on tartották. A kutatók többek között vizsgálták a talajminták mikrobiális összetételét is és a gázkibocsátás mértékét az olvadás függvényében. A mikróbaösszetétel meghatározásához metagenomika módszereket használtak, amely azon túl, hogy megmutatja a fagyott talajmintában lévő mikróbaközösségek összetételét a genomok szekvenciák alapján, arra is alkalmas, hogy nyomon kövesse a mikrobiális közösség olvadás során történő minőségi és mennyiségi változását.

A talajminták olvadástól függő gázkibocsátásának mérésekor azt tapasztalták, hogy talajmintából az első két nap során volt jelentős a metánkibocsátás, ami a második nap végére rohamosan csökkenni kezdett, és helyét a szén-dioxid kibocsátás növekedése vette át. Ez arra engedett következtetni – amit a metagenomikai vizsgálatokkal is alátámasztottak - hogy ezekben a talajokban több a metanotróf (metánbontó) baktérium, mint a metántermelő. A fokozott szén-dioxid kibocsátás ugyan rossz hír, mivel fokozza az üvegházhatást, de még mindig jobb a tartós metánkibocsátásnál, az ugyanis erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

Megfigyelték továbbá, hogy az olvadó mintákból nagy mennyiségű dinitrogén-oxid (vagy más néven kéjgáz) is felszabadult, ám annak mennyisége az idő múlásával nem csökkent.  A kutatók szerint ez rendkívül rossz hír, a dinitrogén-oxid ugyanis még a metánnál is erősebb üvegházhatással bír, ráadásul az ózonréteget is károsítja. A kísérletek során azt is megállapították, hogy a dinitrogén-oxidot ártalmatlan nitrogénné alakító enzimet – nitrogén-oxid reduktáz - termelő baktériumok mennyisége  az olvadás során nem nőtt, vagyis nem várható, hogy az olvadás során a dinitrogén-oxid szint a metánhoz hasonló módon drasztikusan csökkenjen az idő előrehaladtával.

Ezek az adatok nemcsak felhívják a figyelmet a jelenleg is zajló klímaváltozás beláthatatlan következményeire, de azt is előrevetítik, hogy a folyamat várhatóan öngerjesztő, és láncreakcióhoz hasonlóan önmagát gyorsító folyamat lesz, amelyben a jövőben a szénvegyületeken túl a nitogéntartalmú gázoknak is fontos szerep juthat. A kutatók a pontosabb előrejelzések miatt monitorozó rendszer segítségével valós időben figyelik a ma még jeges permafrost talajok viselkedését.
 
A kutatók megfigyeléseiket a  Nature hasábjain
publikálták.

New Scientist, 2011. november 6.

Duleba Mónika
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés