2017. április 30. vasárnap
Katalin, Kitti
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A házi veréb és a változó időjárás - Interjú Pipoly Ivettel - 2012-10-13 22:22:12 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A házi veréb és a változó időjárás - Interjú Pipoly Ivettel

Pipoly Ivett – biológus, kutató

Kutatási területe: Szélsőséges időjárási események hatásai a madarak (házi verebek) szaporodási sikerére

Születési év: 1988.

2012 – Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola, Veszprém – doktorandusz

2010-2012. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológus MSc szak, Budapest
2007-2010. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológia BSc szak, Budapest

2003-2007. Vetési Albert Gimnázium, biológia-ökológia tagozat, Veszprém



Miért lettél kutató? Mely élményeid voltak meghatározóak a pályaválasztásában?

Az állatok viselkedésének megértése kiskoromtól foglalkoztat, mégis csak nem rég fogalmazódott meg bennem, hogy kutató szeretnék lenni. Nyolc éves korom óta lovagolok, jelenleg saját lovam is van. Mindig voltak háziállataim, akik fontos szerepet játszottak abban, hogy rácsodálkozzak arra, mennyi érdekességet tudhatunk meg, ha megfigyeljük a környezetünkben élő élőlényeket. Így történt, hogy már középiskolában is ezt az irányt választottam. Mint a legtöbb gyerek, sokáig én is állatorvos szerettem volna lenni. Amikor aztán nagyobb rálátásom nyílt a természettudományokban rejlő lehetőségekre, érdeklődésem az egészséges állatok viselkedésének megértése felé terelődött. A madarak iránti vonzalmam is korán kezdődött, számos gyűrűzőállomáson megfordultam. Lenyűgözött a madarak, – mint legnépesebb gerincescsoport – sokfélesége, rendkívüli alkalmazkodóképessége.

Az egyetemi tanulmányaim alatt ismerkedtem meg az állati viselkedés vizsgálatának tudományos módjaival, itt tetszett meg ez a hivatás.

Gimnazista koromban, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán korábban induló zoológus képzés fogott meg. Sajnos ezt a szakot közben, megszűntették, így helyette a Biológia BSc szakra jelentkeztem.
Mivel veszprémi vagyok, a szakdolgozati témámmal a veszprémi Pannon Egyetemen dr. Liker Andrást kerestem meg. Dr. Liker András akkor már több éve viselkedésökológiai vizsgálatokat végzett házi verebeken. A SZIE Biológia Intézetében jó híre volt a Liker Tanár Úr által vezetett csoportnak, ráadásul ez által nyáron, helyben végezhettem a terepi munkákat.
A mesterképzést korábbi témámmal és témavezetőimmel folytattam. Nagyobb mérvű vizsgálatokba kezdtünk, tulajdonképpen innen ered a szélsőséges időjárási viszonyok, és az állatok viselkedése, szaporodása közötti kapcsolat témája.

A Tudományos Diákköri Konferenciákon mind intézményi, mind országos szinten értem el helyezést (mindkét konferencián 2. helyezést kaptam). A XII. OFKD-n Sopronban, 2010-ben különdíjas lettem. Minden évben részt veszek valamilyen formában a Magyar Etológus Társaság Konferenciáján. A BSc-s szakdolgozati témámból született egy magyar nyelvű cikk, valamint társszerzőként szerepelek egy angol nyelvű referált folyóiratban megjelent munkában is.


Mi a fő kutatási területed? Kérlek, mutasd be pár szóban a programot!

A Pannon Egyetem Ornitológiai Csoportjának vezetője, dr. Liker András mellett dolgozom. A csoport létszáma és kutatási projektjeinek száma folyamatosan emelkedik. Dr. Liker András, dr. Bókony Veronikával együtt, több régóta futó projektet, valamint doktoranduszok újabb projektjeit vezetik. A kutatási témák elsősorban a viselkedésökológia és evolúciós ökológia tudományterületéhez sorolhatók. A csoport az urbanizáció hatásait, az egyedek szociális viselkedését, a problémamegoldó-készségét, és a szaporodási sikerességet befolyásoló tényezőket kutatja. Főleg Veszprémben és Veszprémhez közeli vidéki, illetve városi területeken dolgozunk, azonban nem lehet élesen körbehatárolni a vizsgálati területeket, mert egyes esetekben az ország számos pontjáról fogunk be madarakat.
Az én témám az időjárási tényezők hatásainak vizsgálata a madarak szaporodási időszakában a szülők viselkedésére, befektetésére illetve az utódok fejlődésére, ivararányára. Szerencsésnek érzem magam, hiszen a terepmunka mellett (amit nagyon szeretek) van lehetőségem molekuláris vizsgálatok végzésére is a laboratóriumban, így a kutatómunka több területén is gyűjthetek tapasztalatokat.


Mit kell tudni a házi verébről?

A házi veréb (Passer domesticus) a verébalakúak rendjébe (Passeriformes), azon belül a verébfélék családjába (Passeridae) tartozó faj. Testtömege 25-30 g, testhossza 15 cm. Ivari dimorfizmus jellemzi, a nemek könnyen azonosíthatók. Mindkét nem háta feketével sávozott barnás, hasoldala piszkosfehér. A hím fejtetője szürke, a fej oldala gesztenyebarna, fekete torokfoltja és szemsávja van. A tojó feje barnás, világos szemöldöksávval.



A házi veréb (Passer domesticus) hím egyede.  Fotó: Dr. Liker András




A házi veréb (Passer domesticus) tojó egyede.  Fotó: Dr. Liker András

 
Mind városokban, mind vidéken az embert követi, ezért gyakran találkozhatunk velük. Nem vonuló, jellegzetesen társas madarak, még a költés idején is csapatokban táplálkoznak. Táplálékuk nagyrészt magokból, kis részben bogyókból és rovarokból áll.
Kora tavasszal a hímek fészkelőhelyet foglalnak, és hangos énekkel igyekeznek párt szerezni maguknak. A többnyire 3-6 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva, 11-14 napig kotlanak. A fiókákat főleg rovarokkal, hernyókkal etetik újabb 11-14 napig, majd a kirepülés után további 1-2 hétig. A kirepült fiatalok gyakran alig távolodnak el szülőhelyük közeléből, és többnyire igen kis területen belül élik le életüket. A párok általában együtt maradnak a költési időszakban, így nyár végéig akár három-négy fészekaljat is felnevelhetnek.
Az utóbbi néhány évtizedben állományuk a világ számos pontján, de elsősorban Nyugat-Európában fogyatkozni kezdett. A legnagyobb mértékű csökkenést a nagyvárosokban lehet regisztrálni. A házi verebek fogyatkozása már Magyarországon is kimutatható. (MME Monitoring – éves állománynagyság; faj: házi veréb, a status: fészkelési vagy telelési időszak)
A házi veréb 2001. május 9. óta védett Magyarországon, mint az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős faj.


Miért ideális modellállat a házi veréb?

Mindkét szülő gondozza a fiókákat, mely gondozási viselkedést az egyedeknél az ivari dimorfizmus miatt, megfogás nélkül is meg lehet figyelni. A párok általában egy szezonon belül azonosak, így egyes pároknál, egymást követő fészekaljakról is van információnk. Ezen kívül a házi veréb az emberi létesítményekhez kötődik, ezért vizsgálata egyszerűbb, mint más, emberkerülő, rejtett életmódú, vagy ritkább előfordulású madárfajoké.
Kutatócsoportunk a házi verebekkel párhuzamosan, a vidéki területeken élő mezei verebekkel is foglalkozik, illetve 2010 óta a széncinegéket is bevonta a vizsgált fajok közé.

A házi veréb utóbbi évtizedekben kimutatható állománycsökkenésének oka egyelőre ismeretlen. Szerintem érdemes megvizsgálni az időjárási tűrőképesség szempontjából is ezt a problémát. Már kimutatták más madarakon, hogy azok a madarak, melyek nem képesek alkalmazkodni a változó, melegedő időjáráshoz, csökkenő állománytrenddel jellemezhetők. Tehát ha tavasszal hamarabb van meleg, akkor a madaraknak hamarabb kell költeniük, mert ha elkésnek, lemaradnak a kedvező környezeti körülményekről például: a táplálékcsúcsról. (Moller et al. 2008. PNAS).
Kutatócsoportunk a házi verebet a lokális időjárás függvényében vizsgálja. Ha a lokális időjárás hatásait megértjük, akkor talán tehetünk jóslásokat a klímaváltozás várható hatásairól a fajra nézve.



A házi veréb (Passer domesticus) néhány perce kikelt fiókái. Fotó: Pipoly Ivett
 

Milyen eredmények születtek eddig?

A verebek etetési viselkedését sok kutatásban tanulmányozták, azonban az eredmények nem teljesen egyértelműek. A BSc-s vizsgálatomban a veszprémi "populációnkban" a verébszülők fiókaetetési viselkedését vizsgáltam az időjárási tényezők függvényében. Azt találtuk, hogy a verébhímeket jobban befolyásolja a kedvezőtlen időjárás, erősebb szélben csökkentik a táplálékhordást, míg a tojókat ez kevésbé befolyásolja. Ők érzékenyebben reagálnak a fiókák igényeire. A tojók etetési aktivitása a fiókák számával és korával volt összefüggésben nem a környezeti változókkal.
A szülők nem kompenzálják párjuk viselkedését, tehát például: ha egy hím kevesebbet etet szélben, akkor a tojó ehhez nem igazodik, nem hord több táplálékot a fiókáknak.
Számos vizsgálat kimutatta, hogy a verébfiókák sikeres felneveléséhez mindkét szülő befektetése szükséges. Azaz a időjárási szélsőségek állandósulása, negatív hatással lehet a házi verebek rátermettségére, ami akár állománycsökkenéshez is vezethet.

Az MSc-n végzett vizsgálatom publikálása folyamatban van, itt az időjárás változatossága és a szaporodási siker között kerestünk összefüggést.



A házi veréb (Passer domesticus) 3-4 napos fiókái. Fotó: Pipoly Ivett
 
Mi volt a legemlékezetesebb élményed a munkáddal kapcsolatban?

A legelső terepszezon, amiben részt vehettem, mindenképpen emlékezetes és nagyon kedves élmény marad számomra. A veszprémi állatkertben lévő odútelep házi verebeit monitoroztuk tavasztól késő nyárig. Habár madárgyűrűző állomásokon már láttam madármérést, azonban itt az állatkertben volt alkalmam először verébfiókákat látni, és egy kutatás adatgyűjtésének folyamatába bepillantani.


Mely eredményedre vagy a legbüszkébb?

2011-ben az ELTE-n megrendezett XXX. OTDK Biológia Szekciójának Viselkedésökológia tagozatában országos II. helyezést kaptam, aminek nagyon örültem.


A házi veréb (Passer domesticus) 11 napos fiókája. Fotó: Pipoly Ivett

Melyek a jövőbeli terveid?

A közeljövőben tervezem a PhD fokozat megszerzését.
A későbbiekben pedig szeretnék a kutatócsoport tagja maradni. Minél szélesebb körben szeretném megismerni, hogy milyen várható jövőbeli hatásokkal jár az egyes fajok populációdinamikájára a klímamodellek által a jövőre jósolt melegebb, szélsőségesebb időjárás (a gyakoribb viharok, de több aszály, a hirtelen ömlő csapadék, több hőhullám stb.). Az időjárást nem lehet kiiktatni egyetlen ökoszisztémából sem, hiszen összetett módon befolyásolja az állatok életmenetét. A változó klímához pedig az élőlényeknek alkalmazkodniuk kell. A fajok sikerességét nagyban megszabja a szaporodási sikerességük. Ezért fontosnak tartom, hogy a madarak szaporodási időszakában jellemző időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodásuk lehetőségeit megvizsgáljuk. Ezzel a témával szívesen foglalkoznék a távoli jövőben is.


Madármegfigyelés. Fotó: Seress Gábor    

Mi a véleményed az mRNS.hu-ról?

Ismerem, és látogatni is szoktam. Örülök, hogy van egy olyan hely, ahol rendszeresen elolvashatom az élettudományok aktuális híreit, érdekességeit, ugyanakkor böngészhetek a pályázatok és konferenciák között is.
Még az internet világában sem jönnek szembe a biológiai tudományok. Sokszor vadászni kell az alapkutatásokról, szakmabeliekről szóló információkat. Ezért is jó, hogy van egy közös fórum, amely összefogja a szakmában dolgozó embereket.

2012. szeptember 27.

Ferenczi Tímea
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 18, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés