2018. április 21. szombat
Konrád, Zsombor
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A hatalom ára - 2011-07-21 08:40:11 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A hatalom ára

Közismert, hogy az összetett társadalmakban élő fajoknál a rangsor elején lenni igen előnyös, aki magas pozíciót tölt be, annak bizonyos előjogai vannak, például a szaporodásban vagy a táplálékszerzésben.
De vajon milyen költségekkel jár a domináns helyzet?
Egy új, vadon élő páviánok hosszútávú megfigyelésén alapuló kutatás szerint a csúcson lenni igencsak stresszes.


Számos fajnál figyelték már meg a dominanciával járó előnyöket. Azonban milyen hatással van a magasabb rang a domináns egyed egészségére és jólétére? Korábbi feltevések szerint a magasabb rangú hímek tesztoszteron és glükokortikoid (stresszhormon) szintje magasabb, mint az alacsonyabb rangúaké, amikor a hierarchiák nem stabilak, de máskor nem.

Azonban a Laurence Gesquiere, egy a Princeton Egyetem Ökológia és Evolúcióbiológia Tanszékének munkatársa által vezetett vizsgálat szerint a domináns helyzet mindig stresszt okoz, még nyugalmas időszakokban is.
A stressz a szervezetet érő ártalmakra adott nem specifikus válasz, vagyis akár fizikai, akár érzelmi hatás (stresszor) váltja ki, hasonló fiziológiai reakció következik be, melyben az idegrendszer mellett hormonális rendszer is részt vesz. A mellékvese hormonjai, a velőállomány által termelt adrenalin, és a kéregállomány által termelt glükokortikoidok védelmet nyújtanak a szervezetet érő káros hatásokkal szemben. A glükokortikoidok többek között befolyásolják az anyagcserét és a vérkeringést, gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki, immunszuppresszív hatásuk révén pedig megvédik a szervezetet a fokozott immunműködés okozta károsodásoktól.

Jeanne Altmann, a Princeton ökológia és evolúcióbiológia professzora által vezetett kutatócsoport, melyhez Gesquiere is tartozik, negyven éve követi nyomon a kenyai Amboseli-medencében vadon élő sárgás babuinok (Papio cynocephalus) élettörténetét és viselkedését. Ezeket az adatokat is felhasználták az új vizsgálatban, melynek során öt szociális csoport 125 hím egyedét tanulmányozták.

Gesquiere és munkatársai kilenc éven keresztül mérték az állatok tesztoszteron és glükokortikoid szintjét ürülékmintákban. Az adatokat sokkal hosszabb idő alatt, több csoportból és egyedből gyűjtötték, mint az korábban bármely, nem ember főemlős faj esetében történt. A társszerző, Susan Alberts, a Duke Egyetem biológia professzora szerint a nagy mintaméret és a megfigyelési periódus hossza miatt az eredmények nem függtek az egyedek különleges tulajdonságaitól, hanem valóban a dominancia fokának hosszútávú hatásait tükrözték.

Az adatok azt mutatták, hogy a magas rangú hímek tesztoszteronszintje magasabb, glükokortikoid-szintje pedig alacsonyabb, mint más hímeké, tekintet nélkül a hierarchia stabilitására. Az egyetlen kivétel a legmagasabb rangú (alfa) hímek voltak, kiknek mindkét hormon szintje magasabb volt a többi híméhez képest. „Évtizedek óta tudjuk, hogy az alfa hímek előnyhöz jutnak a szaporodásban, de ezek az eredmények azt mutatják, hogy az élet a csúcson valójában hátrány, és alfa hímnek lenni költséges,” mondta Alberts.

A kutatók szerint a babuinok megemelkedett stressz-szintjének az oka valószínűleg inkább fiziológiai, mintsem pszichológiai: az az energia, amit a társadalmi helyzet fenntartására kell fordítaniuk. Például az alfa hímek nagyobb arányban vesznek részt küzdelemben, és jobban őrzik párjukat a párosodás után, mint a béták. Azonban nem hívják ki őket gyakrabban az alacsonyabb rendűek, ami pedig egy pszichológiai stresszornak számít. A nőstényektől sem kapnak több kurkászásban megnyilvánuló gondoskodást és támogatást, ami szintén pszichológiai tényező.

A kutatás betekintést adhat az emberi viselkedésbe is, mivel az emberhez hasonlóan igen összetett társadalmakban élő páviánok genetikailag az ember közeli rokonai. „A csúcspozíció néhány állati, és talán az emberi társadalmakban is egyedülálló költségekkel és előnyökkel jár, melyek akkor is megvannak, mikor a szociális rend nagyobb zavarásokon esik át, és akkor is, mikor stabil,” mondta Gesquiere. „A páviánok valószínűleg jó modellek annak azonosításához, hogy mi az ideális pozíció a komplex társadalmakban különböző körülmények közt,” tette hozzá Altmann. „Az emberek is rétegzett társadalmakban élnek, és a szociális helyzet közismerten összefüggésben áll néhány egészségügyi állapottal.”

„Az ezek mögött a kapcsolatok mögött álló mechanizmusok közül sokat nehéz azonosítani,” tette hozzá. „Eredményeink rámutatnak arra, hogy mennyire fontos azonosítani és felmérni a különböző pozíciók költségeit és előnyeit, különböző fajokban, szerveződések és csoportok különböző típusaiban, és különböző ökológiai feltételek mellett.”

A kutatás eredményei a Science folyóiratban jelentek meg.

Science Daily, 2011. július 15.
Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés