2018. október 17. szerda
Hedvig, Rudolf
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A hangképzés titkai - 2011-06-20 09:42:58 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 

A hangképzés titkai


Az állatvilág különböző csoportjainál a hangok fontos szerepet töltenek be a szociális kommunikációban. A kétéltűekhez, a madarakhoz és az emlősökhöz hasonlóan számos hal is ad ki különféle hangokat az udvarlás vagy a territórium megvédése során. Ám a vokalizáció idegi alapjai, illetve azok az evolúciós események, melyek a kialakulásához vezettek ma még kevéssé ismertek. Egy új tanulmány egy lépéssel közelebb visz a megoldáshoz. A Cornell University kutatói egy hal agyának vizsgálatával derítettek fényt azokra a neuronokra és idegi folyamatokra, melyek a gerincesek, köztük az ember hangképzésében részt vesznek.



Bár az emberi beszéd vagy a madarak éneke sokkal összetettebb, mint néhány hal által keltett morgó, sípoló hangok, mégis érdemes az egyszerűbb élőlények vizsgálatából kiindulni. „Ha megértjük a legegyszerűbb rendszert, akkor az egy útmutató térképet ad ahhoz, hogy megérthessük azokat az alapvető működési egységeket a központi idegrendszerben, melyek egy vokális rendszer felépítéséhez szükségesek,” mondta a kutatást vezető Andrew Bass, a Cornell University viselkedés és neurobiológia professzora.
Egy korábbi vizsgálat során (Science, 2008) Bass és munkatársai lárvaállapotú békahalakban (Porichthys) térképezték fel a vokalizáció neurális áramköreit. Kimutatták, hogy a vokális hálózat egy szegmensszerű régióban fejlődik az agytörzs leghátsóbb és a gerincvelő elülső részén. A taxonómiai analízis egy nagyon konzervált mintázatot mutatott a halak és a tetrapodák főbb leszármazási ágai között. Az eredmények azt sugallták, hogy a gerincesek akusztikus kommunikációjában részt vevő struktúrák egy eredetileg megosztott régióból alakultak ki, mely már a korai halakban is jelen volt. „Az ehhez hasonló vizsgálatok lehetővé teszik, hogy nyomon kövessük az agy történetét” mondta Bass.

Jelen vizsgálatban a kutatók két különböző neuroncsoportot azonosítottak a békahalak központi idegrendszerében, melyek egymástól függetlenül szabályozzák a híváshoz használt hang hosszát és frekvenciáját.
A vokális prepacemaker idegsejtek egy hosszabb ideig fenntartott membrán depolarizációja kódolja a hívás időtartamát. Ezek a neuronok beidegzik a másik sejtcsoportot, a pacemaker idegsejteket. A pacemaker neuronok membrán potenciáljuk ritmikus, ultragyors oszcillációi révén kódolják a kiadott hang frekvenciáját. Farmakológiai vizsgálatok szerint a prepacemaker aktivitás független a pacemaker funkciótól.
Ez magyarázza az időtartam természetes variációját, ami a hívás típusok megkülönböztetésében fontos. A prepacemaker neuronok a hallópálya kulcsfontosságú agytörzsi magvait is beidegzik. Az eredmények azt sugallják, hogy a kiadott hangok különböző akusztikus jellemzők kialakításáért felelős idegsejtek halaknál megfigyelhető elrendeződése alapvető jellemvonás a gerincesek körében.

A vizsgálat a Nature Communications folyóiratban jelent meg.

Science Daily, 2011. június 15.
Duleba Mónika
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés