2017. november 24. péntek
Emma, Flóra, Virág
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
„…a gyógynövények nem csodanövények, hanem hasznos alapanyagok, amelyeket ismerni és kutatni érdemes.” - Interjú Zámboriné dr. Németh Éva gyógynövénykutatóval - 2013-01-28 12:39:01 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
„…a gyógynövények nem csodanövények, hanem hasznos alapanyagok, amelyeket ismerni és kutatni érdemes.” - Interjú Zámboriné dr. Németh Éva gyógynövénykutatóval


Zámboriné dr. Németh Éva gyógynövénykutató
Tanszékvezető, egyetemi tanár, DSc
Budapesti Corvinus Egyetem – Kertészettudományi Kar – Gyógy- és Aromanövények Tanszék

Főbb kutatási területei: gyógy- és aromanövények produkcióbiológiája, agrotechnikai fejlesztések; illóolajos növények kemotaxonómiája; gyógynövények szaporodásbiológiája, nemesítése; a drogminőséget befolyásoló környezeti és genetikai tényezők feltárása.



Születési év: 1960.

 

1983. Okleveles kertészmérnöki diploma, gyógynövény szakirány, Kertészeti egyetem, Budapest
1990. Biológiai tudományok kandidátusa, MTA
1991. Egyetemi doktori oklevél
1993. Szakmérnöki diploma, Gödöllői Agrártudományi Egyetem
1999. Habilitációs oklevél
2004. MTA Doktora


Honnan ered a gyógynövények iránti érdeklődése?

Gyerekkoromtól fogva a növények iránt érdeklődtem. Olyannyira, hogy gyerekkoromban a húgomnak úgymond növényiskolát tartottam, mutogattam, megtanítottam neki a növényeket, amelyeket erkélyen és a kis telkünkön találtam. Legkedvesebb olvasmányom egy kis fekete-fehér kertészeti könyv volt. Nem is tudtam volna elképzelni az életemet növények nélkül.

Gimnáziumban is a biológiát, azon belül a növényeket szerettem és gimnázium után, amikor felmerült a kérdés, hogy merre tovább, tanácsolták, hogy legyek orvos, vagy biológus, de én végül a Kertészeti Egyetemen kötöttem ki. Az, hogy a gyógynövényekre specializálódtam a véletlen műve. Mint városi gyerek, inkább a dísznövényeket éreztem közel magamhoz, viszont ez a téma az évfolyamomban nagyon sokakat érdekelt, ezért én úgy gondoltam, hogy nekem valami speciálisabb kellene. A nyolcvanas években a gyógynövény tudomány még nem volt olyan divatos, mint manapság, nem volt akkor még külön tanszéke sem. Akkor azonban én megpróbáltam és végül rajtam is ragadt.

Diploma után a Gyógynövénykutató Intézetbe mentem, amelyet 1915-ben alapítottak, a világon legelsőként Magyarországon, mint speciálisan gyógynövénykutatásra szakosodott intézetet. Nagyon magas szintű kutatások folytak akkor ezen a helyen, nemzetközileg elismert folyóiratokat adtak ki, konferenciákat szerveztünk, stb. 10 évig dolgoztam itt, a rendszerváltáskor azonban átalakult az intézmény, és aki úgy látta, hogy el tud onnan jönni, eljött. Az én ottani volt főnököm hozott magával a tanszékre és azóta itt dolgozom.

Nagy dilemma volt ez akkor, 32 évesen két kisgyerekkel, hiszen változás volt minden téren, de eljöttem és végül nem bántam meg.


Beszéljen, kérem a Gyógy- és Aromanövények Tanszékről:

A Kertészettudományi Karon ma már nem csak a kertészetet oktatjuk. Van például Környezetgazdálkodási szak, Növényorvos szak, Mezőgazdasági Biotechnológus szak. Határon túli (erdélyi, újvidéki, beregszászi) valamint angol nyelvű oktatás is folyik, amin jó lenne, ha több magyar is részt venne. Nagyon sok tantárgyat meghirdetnek angolul, és ezek közül mindig a legnépszerűbbek közt vannak a gyógynövényes tantárgyak.

Az érdeklődés a hallgatók részéről sokkal nagyobb a gyógynövények iránt, mint amikor én jártam ide. Nagyobb a tanszék, több a lehetőség is, előfordul, hogy egyszerre akár 30 szakirányos hallgatót is konzultálunk. Úgy érzem, hogy ezt a tanszéket, mint egy műhely, számon tartják és úgy gondolják, hogy itt valami pluszt kaphatnak.

Az egyetem elvégzése után a hallgatók egy része, aki olyan helyről jön, hogy már van egy kis gazdasága, az könnyebben „helyezkedik el”, de azért ez a kisebb fele. A többiek sokáig keresgélnek szakmai munkahelyet, a különböző szolgáltatásokon át az újságíráson keresztül a kertfenntartásig, a genetikai laborokig sokfelé eljutnak. Mindig adódnak lehetőségek, de amikor én végeztem, akkor tömegesen lehetett munkát találni, itt lógtak a faliújságon az álláshirdetések.

Három éve vagyok tanszékvezető, ami borzasztó nehéz ebben az időszakban. Állandóan a finanszírozással kell küszködni, jelenleg is több kiváló munkatársunkat pályázati pénzekből, külső forrásokból tudjuk megtartani, és ha ez nincs, akkor egy jó kutatónak innen el kell mennie. Tanszékvezetőként az embernek három állása van: egy kutató, egy oktató és egy menedzser, és mindegyikben a legjobbnak kellene lenni. Itt az, hogy az ember jó oktató, aki korszerű háttérismeretekkel rendelkezik és hatékonyan tanít, szinte a munkának csak egy pici része. Jó kutatónak is kell lenni, akitől folyton új és új, komoly eredményeket várnak. De ma az euro árfolyamon kezdve, a logók elhelyezkedéséig, az elektronikus adatszolgáltatásig mindenhez érteni kellene ahhoz, hogy épp ezeket a fő tevékenységeket nyugodtan végezhessük, megfelelő finanszírozás mellett. A konkrét munkára alig marad idő. Pedig én mégis inkább kutató vagyok. Nagy örömet okoz egy cikkünk vagy egy könyvünk megjelenése, egy új fajta elismerése, (például a morfinmentes mák, amit étkezési célra  lehet használni), vagy amikor egy konferenciára kifejezetten engem kérnek fel, hogy tartsak előadást.


 


Vizsgálatok a tanszéki laborban.


Milyen kutatások folynak manapság gyógynövény-területen?

Vizsgáljuk a vadon termő gyógynövényeket, azoknak a kémiai változatosságát, melyikből lehet jó minőségű, megbízható drogot előállítani. Az anyag variabilitás részben az alapja annak, hogy a vadon termő gyógynövények egyre kevésbé felelnek a minőségi követelményeknek, hiszen manapság fontos, hogy egy termék állandó minőséget tudjon produkálni. A gyógyszeripari alapanyagot szolgáltató növényeket minőségbiztosítási dokumentáció nélkül ma már nemigen lehet eladni.  

A természetben azonban nagy a változékonyság és lehet, hogy például itt az árokparton gyűjtött mezei cickafark nagyon jó minőségű, de odább, a hegyekben gyűjtött, már kevésbé és még az is lehet, hogy nem is ugyanaz a faj, mert a különbséget gyakran csak pontos felmérésekkel lehet megállapítani. Világtendencia, hogy minél fejlettebb egy ország, annál többet termeszt, minél fejletlenebb, annál többet gyűjt. Magyarországon a felhasznált gyógynövények mintegy harmadát még vadon gyűjtik be mind a mai napig. Az ilyen alapanyagból tehát nehéz standardizált minőséget előállítani. Ezért nagyon sok vadon termő gyógynövényt termesztésbe vonunk, még akkor is, ha vadon van belőle elég, mert így nyomon követhető, hogy mikor vetették el, milyen vegyszert kapott, milyen hatások érték és mindez dokumentálva is van.

Tanszékünk biológiai irányú tevékenységhez hozzá tartozik, hogy génbankot tartunk fent, a szaporítóanyagokat megőrizzük, esetenként élő gyűjtemény, ún. törzsültetvény formájában, gyakrabban pedig mind hűtött mag formában. Kb. ezer tételünk van a különböző gyógynövényekből. A begyűjtésen kívül ezt az anyagot felügyelni, frissíteni kell, a változásokat dokumentálni kell, erre kapunk is valamennyi támogatást. Agrotechnikai fejlesztési munkáink is folyamatosan zajlanak (tápanyag utánpótlás, szaporítástechnológia, stb.), bár ez ma már kicsit lecsökkent.

Az lenne az ideális, ha a gyógynövény kultúrák esetében is minden fontos irányban folyamatos fejlesztések folynának. Nagy gond azonban világszerte,  hogy a gyógynövények termesztési felülete relatív csekély. Búzából például Magyarországon van egymillió hektár, gyógynövényből összesen mintegy tizenötezer, ami ráadásul kb. negyven féle növényt jelent. Így rögtön érthető, hogy igen kevés az esélye, hogy 1-1 fajra a megfelelő herbicides technológiát, növényvédőszereket engedélyeztessék, korszerű fajtákat nemesítsenek és tartsanak fenn, célgépeket fejlesszenek, stb. hiszen nem lehet megmondani, hogy mikorra térülnének meg ezek az invesztíciók. Nyilvánvaló, hogy ehhez állami támogatás szükséges. Bár a felvevő piac maga is determinált, lenne létjogosultsága egy sokkal jelentősebb termesztő felületnek, hiszen az elmúlt 20 évben Magyarországon a nyolcvanas évekbeli állapothoz képest kb. negyedére csökkent a termesztés. A magyarországi termelőket gyakorlatilag nem kapnak céltámogatásokat, így a termékeiket legtöbbször csak drágábban tudják a feldolgozónak eladni, mint az import áru. Évek óta mondjuk szakmai körökben, hogy érdemes lenne kiemelni országos szinten néhány fajt, kultúrát, amit Hungarikummá fejleszthetnénk. Van több olyan faj, amelyekben egyedülálló, kiváló fajtáink, hagyományaink vannak, és az ország természeti feltételei is optimálisak az előállításukhoz. Ilyen pl. a majoránna, a bazsalikom, a kömények, bodza, kamilla. Ezekre fókuszálva a támogatásokat, komoly piaci potenciált építhetnénk ki, a korábbi szakmai tapasztalatokra is alapozva.  


Mennyiben maradt meg a hagyományos gyógynövényhasználat és mennyi újdonságot lehet találni a mai piacon?

A gyógynövény tradíciókról nem lehet általánosságban beszélni, ez a világon teljesen más egy afrikai országban, Erdély belső zugaiban, vagy Magyarországon. Még ma is teljesen új kémiai anyagot, teljesen új felfedezést adhatnak a trópusi esőerdőben vagy afrikai népgyógyászatban előforduló növények, amelyeket még igazából sehol nem használnak az adott területen kívül, de a korszerű gyógyszeripar számára is új forrást jelenthetnek. Ezekről persze sokszor kiderül, hogy leginkább érzelmi alapon használják, mert csak képzelik, hogy hat, vagy legendák kötődnek hozzá, vagy mellékhatásai vannak, ezeket mind meg kell vizsgálni. Ezek az etnobotanikai ismeretek azonban a mai napig jelentős tárházát jelentik a gyógynövényfejlesztésnek. Európában ez teljesen más, mert itt nem tudunk tradicionális gyógyászatról beszélni, itt csak népgyógyászattal találkozunk, ami folyamatosan változik. Kínában ugye több ezer éven keresztül megőrizték azokat az elveket, alapokat, amiken a tradicionális gyógyászat nyugszik, Európában nem is tudunk elvekről beszélni. Nincs filozófiai háttér, hanem inkább népi ismeretek, praktikus tapasztalatok, amelyek folyamatosan változnak. Itt már gyakorlatilag nincsenek elzárt közösségek, a jó (és a hamis) ismeretek szinte korlátlanul terjednek. Ez nem csak most az internet korában jellemző, hanem jó pár száz éve. Érdekes, hogy például Erdélyben a kasvirágot lokális gyógynövényként emlegetik, pedig ha megnézzük, a kasvirágot Amerikából hozták be az 1900-as évek elején. Tehát ezekre a népi ismeretekre építeni már nem igazán lehet és nem is tanácsos, ezekből további fejlesztések kevéssé várhatók.

2011 áprilisában lépett érvénybe, hogy a gyógynövény tartalmú gyógyhatású készítményeket nem lehet „gyógytermékként” forgalmazni. A gyógytermék kategóriát 1987-ben hozták létre Magyarországon, ami a gyógyszernél egyszerűbben engedélyezhető és forgalmazható, de mégis az országos gyógyszerészeti hatóság által ellenőrzött termékek csoportját jelentette.  Ez az EU-ba való belépéssel megszűnt. Ma az ún. tradicionális növényi gyógyszer kategóriában hozhatók forgalomba a gyógyhatás megjelölésével gyártott termékek. Ami már sokkal közelebb áll a gyógyszerekhez, és sokkal nehezebben, drágábban lehet csak az ilyen készítményeket előállítani és engedélyeztetni.

Ez elég nagy hátrány a magyar fejlesztőknek és magyar iparnak, mert kevés a tőkeerős magyar cég, aki elegendő pénzt tud a fejlesztésbe fektetni és kisebb a felvevőpiac. Létezik persze egy másik kategória, az úgynevezett étrend kiegészítő termékek csoportja, amibe belefér a kamillatea a halolaj kapszula és a vitamintabletta is. Nem tudjuk azonban eléggé felhívni a figyelmet ezekkel a szerekkel kapcsolatban arra, hogy ezeket a termékeket a gyógyhatás szempontjából semmilyen hatóság nem ellenőrzi. Sajnos, a gyártók annak ellenére, hogy ilyen hatást nem is szabad feltüntetni, sokszor –akár indirekt reklámokkal – éppen ezekre hivatkoznak. A torz információ becsaphatja a fogyasztót, hiszen a termékfelelősség kérdése, hogy mi van a termékben, ami benne van, jótékony hatású –e, vagy netán nem káros-e, mert sajnos erre is számos példa van. Ezért nagyon fontos itt a megbízható gyártó cég.

Az egész gyógyászati arzenálban a gyógynövényeknek is megvan a maga helye, de nem minden esetben helyettesíthetik a gyógyszereket. Mindig meg kell keresni a betegség, a panasz okát, és aszerint dönteni. A gyógynövények előnye, hogy hosszú idejű kezelésre is alkalmasak, mellékhatásaik gyakran csekélyek vagy nincsenek. A gyógynövény kezelés tulajdonképpen nem természetgyógyászat, - bár persze természetes dolgokkal operál,- de pontosan meghatározható kémiai anyagok révén fejtik ki hatásukat. Ezért a gyógynövények nem csodanövények, hanem hasznos alapanyagok, amelyeket ismerni és kutatni érdemes. A tárgyi ismereteken túl ezt a szemléletet is próbáljuk átadni itt az egyetemen a hallgatóknak. Ezért is nem csak a tudományos és idegennyelvű folyóiratokban publikálunk a szakmának, hanem próbálunk szélesebb körben, magyar nyelven is ismeretet terjeszteni.


Beszéljen, kérem a Traditional and Wild programról!

A program 2011. május 1-én kezdődött és 2014. áprilisáig tart. Ez egy EU által támogatott projekt, amely elsősorban Közép-Európára vonatkozik.

Az alapkoncepció az, hogy a növények gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos hagyományok, tradíciók felelevenítésével lehet-e új lehetőségeket, foglalkoztatást teremteni az elmaradott régiókban. Lehet-e olyan tevékenységet életre hívni, ami a mai minőségi követelményeknek, illetve a mai ember igényeinek megfelel. Foglalkozunk a projektben olyan alternatív dolgokkal, amelyek manapság divatosak is, kistermelők helyi piacokra irányuló megoldásai, ami a helyi termékeket promotálja. Helyben gyűjtött virágok, bogyók, ebből főzött lekvárok, pálinkák, üdítők, szörpök, dekorációk, szappanok. A projekt nem csak gyógynövényekre, hanem általában a gyűjtött növényekre irányul. A cseh partnereink például helyben gyűjtött alapanyagokból aromanövényes szappant szeretnének gyártani a helyi fogyatékos otthon bevonásával és aztán kis volumenben értékesíteni.

Az előbb elmondottakból már kitűnik, hogy a tradíciók felelevenítésével már gondok vannak, úgy tűnik, hogy azok már 99%-ban eltűntek, legalábbis a közép-európai régióra ez jellemző. Az, hogy ki hajlandó gyógynövényt gyűjteni, úgy tűnik, nem ország, inkább régiófüggő. Számít, hogy mennyire nagyváros közeli egy régió, vagy ha van más munkalehetőség is kevésbé hajlamosak ezzel foglalkozni az emberek. Eltérő lehet az is, hogy milyen termékeket tudnak, hajlandóak előállítani a különböző régiókban. A projektben kitűzött célok megvalósulása érdekében tananyagokat állítunk össze, oktatási kurzusokat indítunk különböző témákban a résztvevőknek a hobbi szinttől a komoly termelőkig.

Nagyon sokat tanultunk mi magunk is. Nagyon sok párhuzamos tevékenységet végzünk: piackutatást csináltunk, honlapot működtetünk, szociológiai felméréseket végeztünk, foglalkozunk a természetvédelem kérdésével. Munkapartnerünk például a Kiskunsági Nemzeti Park is. Etnobotanikai ismereteket gyűjtünk össze felnőttek és gyerekek körében, online és nyomtatott kérdőíveken nem csak az élő növények ismeretére vagyunk kíváncsiak, hanem pl. arra, hogyan használják az egyes vidékeken a növényeket díszítőelemként, hogyan jelennek meg a személynevekben, stb., mert ez is mutatja, hogy a helyiek mennyire fordultak a természet felé. A tevékenységek eredményeit a négy résztvevő ország körében összehasonlítjuk, kiértékeljük.

A munkánkhoz kapcsolódó legnagyobb beruházás eredményeként 2012. október 31-én Kunadacson egy szép kis tájház nyílt meg, mely széles  közönség számára látogatható!


Találkozott-e nehézséggel a pályája során nőként?

Két gyermekem van, mindkettővel másfél évig voltam otthon. Azt hiszem, ez is a szakma szeretetét jelzi, hogy el nem tudtam volna képzelni, hogy hosszú időre kiessek. Nehéz is a tudományos életben bepótolni azt a 3-6-9 évet. A nők ezért nehéz helyzetben is vannak, duplán, vagy legalább másfélszeresen kell teljesíteniük, hogy ugyanazt érjék el, mint egy férfi. Vezetőként pedig példát kell mutatni, de néha keménykezűnek is kell lenni, ragaszkodni a kitűzött célhoz.



2011-ben Bernburgban, Gyógynövénykutatási Életműdíj átvételén.


Hogyan regenerálódik ennyire szerteágazó munkája után?


Használok gyógynövényeket, minden nap iszom egy menta vagy kamillateát. Ha megfázom, hársfa vagy fehérmályva gyökéréből készült teát iszom. Annak ellenére, hogy a szakmában is a természettel, gyógynövényekkel foglalkozom, én a mai napig úgy érzem jól magam, hogy kint a kertben is kicsit tevékenykedem. Ha az egyetemi tangazdaságban járok, akkor is részt veszek fizikailag is a munkákban: vetés, mintagyűjtés, vagy akár gyomlálás, ezt nem érzem tehernek. Bár szeretem a regényeket, ha szakirodalmat olvasok, akkor sem csak a kötelességemet teljesítem, hanem tényleg érdekel, hogy mások hova jutottak, mit csináltak.


Tud valamilyen tanácsot adni a pályakezdő fiataloknak?

Úgy gondolom, hogy ha az ember kitűz magának egy célt és ahhoz ragaszkodik, akkor részcélokon keresztül el tudja érni azt. Fontos a következetesség és az akaraterő. Persze mindenkinek alakulhat másképp az élete egy kicsit, mint ahogy elsőre eltervezi.

Azt tanácsolom, hogy mindig próbáljanak lelkiismeretesen dolgozni. Amit elvállalnak, ne vegyék félvállról, kezdve a határidőktől, a munka minőségéig. Keressenek benne élvezetet, mert úgy könnyebb is azt megcsinálni és utána érzik az elvégzett munka örömét. Lehet ez a munka kapálás vagy konyhatakarítás ugyanúgy, mint egy cikk, vagy egy jól beállított kísérlet véghezvitele. Így nem a nehézséget látja az ember, hanem mindig egy kicsit magát az eredményt is. Persze ehhez az is kell, hogy sikerélményük legyen a fiataloknak, tehát fontos, hogy elismerést kapjanak.


Mi a véleménye az mRNS.hu-ról?

Nagyon örültem, hogy olyan honlap is van, amely értelmes, magas színvonalú, de közérthető ismereteket közvetít és gratulálok hozzá.

2013. január 18.

Bárány Annamária

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 12, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés