2018. július 20. péntek
Illés
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A génelcsendesítés technológiája nagyságrendekkel felgyorsíthatja a gyógyszerhatóanyagok előállítását - 2010-01-03 16:26:08 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A génelcsendesítés technológiája nagyságrendekkel felgyorsíthatja a gyógyszerhatóanyagok előállítását



Az RNS interferencia (RNSi) tudománya még gyerekcipőben jár- de máris az egyik legígéretesebb új stratégiává válhat számtalan gyógyászati alkalmazási területen. Újabban pedig a gyógyszergyártás új, ígéretes eszközévé válhat- írja a Nature.

Az Alnylam Pharmaceuticals nevű, Cambridge-i és Massachusettes-i  székhelyű biotech cég máris áttért az RNSi alapú gyógyszerhatóanyag-kutatási módszerre. A technika kisméretű RNS molekulákat alkalmaz, amik képesek specifikusan „kikapcsolni” egyes géneket.


Kínai hörcsög petefészek sejt: a biológiai hatóanyagok gyártási piacának igáslova

A cég azt tervezi, hogy ezzel a technológiával felgyorsítja a protein-alapú gyógyszerek, monoklonális antitestek, vakcinák és más biológiai hatóanyagok gyártását. 2009 november 12.-én egy új vállalkozást jelentett be a cég, Alnylam Biotherapeutics néven. Azzal a céllal jött létre, hogy nagy, az RNSi technikában szintén érdekelt gyógyszergyártó cégekkel közösen fejlesszék a gyógyszereket termelő sejt-kultúráikat.

John Maraganore, az Alnylam vezérigazgatója elmondta, hogy a cég elvégezte a kínai hörcsög petefészek sejtjének (CHO sejtvonal) szekvenálását, az USA 100 milliárd dolláros gyógyszerhatóanyag gyártási piacának legszélesebb körben használt sejtvonalát. A már ismert genommal rendelkezve, kis RNSi molekulákat hoztak létre, amik képesek voltak meghosszabítani a sejtek élettartamát- és potenciálisan felgyorsítani a hatóanyagok sejtben való termelését.

Két gén elcsendesítésével, amelyek az apoptózis kaszkádban játszanak szerepet, 40%-al sikerült megnövelni a sejtek élettartamát. Amikor pedig egy a tejsav-metabolizmusban szerepet játszó gént céloztak meg, 60%-al nőtt a sejtek élettartama. -Máris bizonyítottuk, hogy igába fogva az RNSi technológiát, hosszabb életre tudjuk késztetni a sejtvonalunkat, és képesek vagyunk fejleszteni a sejt gyógyszertermelő képességét- mondta a vezérigazgató.

A technológia nem újkeletű- az ezen a területen foglalkozó tudósok, mint például Zhiwei Song, a szingapúri Biofejlesztési Technológiai Intézetében dolgozó mérnök, bizonyította, hogy használva az RNSi technológiát, a CHO sejtvonal képes több mint kétszerannyi proteint termelni, mint a hagyományos sejtvonal. A következő kihívás- mondta Song, -széles skálájú, különböző funkciójú kultúrákat tartalmazó több tízezer literes, CHO kultúrákat tartalmazó tartályok létrehozása lesz.
-A lehetőség, hogy növelni tudjuk a gyógyszerhatóanyagok termelését anélkül, hogy megváltoztatnánk a genomot, hatalmas ipari lehetőségeket rejt magában- nyilatkozta Derek Ellison, az Eden Biodesign, egy szintén gyógyszergyártással foglalkozó, Liverpool-i székhelyű  cég vezető mérnöke.  –Először is, az Alnylamnak be kellene bizonyítania, hogy az RNSi nem okoz szennyeződést a proteintermékekben, és hogy nem változtatja meg a termék minőségét- mondta Ellison.

Suh-Chin Wu, a taiwani Nemzeti Tsing Hua Egyetem sejt kultúra mérnöke a közelmúltban publikált egy áttekintő cikket a CHO sejtekben alkalmazott RNSi technológiáról, és mint mondja, nem számít minőségromlásra, vagy kockázati tényezőre a technológia jövőbeni alkalmazásával. Az RNSi alapú gyógyászat alkalmazása számos betegség ellen utolsó fázisú klinikai kipróbálás alatt áll- és eddig nem okozott komoly mellékhatásokat. Wu nem tart attól, hogy az RNSi technológiával módosított működésű sejtvonalak bármilyen szennyeződést termelnének vagy egészségügyi kockázatot jelentenének.

Még akkor is, ha a folyamat működik is, nem biztos hogy elég profitot fog termelni- hívja fel a figyelmet Tillman Gerngross, a Hanover-i Dartmouth College biológiai mérnöke. -A gyógyszer hatóanyagok legyártási költsége csupán töredéke egy új gyógyszer kifefjlesztéséhez szükséges teljes összegnek- és néhány eljárást olcsóbbá, hatékonyabbá téve is az emberek többsége nem fog több pénzt fizetni ugyanazért a termékért- mondta. A gyártási sebesség növelése helyett inkább arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy jobb minőségű, és potensebb, célzottabb hatóanyagokat termeljünk ezekkel a sejtekkel- nyilatkozta Gerngross.

Az Alnylam épphogy csak elkezdte a folyamatot. –A cégem folytatja a sejt élettartamát fokozó kutatásokat és dolgozik továbbá azon, hogy felgyorsítsa a rekombináns proteinek szekréciójának hatékonyságát, illetve számos tulajdonságát megváltoztatva proteineknek jóval hatékonyabbá téve őket.- mondta Maraganore. – Ez egy széles lehetőségeket kínáló eljárás, amit számtalan dologban lehet majd hasznosítani, de ennek az útnak még csak az elején járunk- mondta a vezérigazgató.

Forrás: Published online 19 November 2009 | Nature | doi:10.1038/news.2009.1097

Pelsőczi Péter
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Ez a cikk még nem lett értékelve.

Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés