2018. július 23. hétfő
Lenke
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A dohányzás hosszú távú központi idegrendszeri hatásai - 2010-10-28 15:12:08 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A dohányzás hosszú távú központi idegrendszeri hatásai

A dohányzásnak számos káros hatását sikerült bebizonyítani az elmúlt évtizedekben. Kiemelkednek ezek közül a légzőrendzseri daganatok, és a szív- érrendszeri megbetegedések. A dohányzás központi idegrendszerre gyakorolt hatása is ismert, hiszen éppen stresszoldó képessége miatt olyan közkedvelt. A hosszú távú következmények azonban rámutatnak, talán érdemes lenne más módszert alkalmazni a nyugalom elérésére. Az erős dohányosok szignifikánsan nagyobb számban lesznek Alzheimer kórosak, vagy szenvednek vaszkuláris demetiában.

A magyarországi daganatos halálesetek 25%-a tudható be a dohányzásnak. Hazánk éllovas a tüdőrák és más légzőrendszeri daganatok előfordulásában. Évente több tízezren halnak meg dohányzással összefüggő megbetegedésben. A károsak mellett azonban fény derült néhány jótékony hatásra is. Csökkenti a Parkinson kór, és más neurodegeneratív betegségek kialalkulásának esélyét. Épp ezért meglepő az a megállapítás, hogy az Alzheimer kór előfordulása magasabb az érintett populációban.

Dr. Minna Rusanen, a University of Eastern Finland és a Kuopio University Hospital orvosa és kollégái egy 1978 és 1985 közötti követéses vizsgálatból származó 21 123 fős, 50-60 éves egyéneket tartalmazó mintát elemeztek. A dementia, Alzheimer kór és vaszkuláris dementia diagnózisát 1994. január 1-től (átlagosan 71,6 éves korban) 2008. július 31-ig vizsgálták.

A résztvevők 25,4%-ánál, azaz 5 367 főnél diagnosztizáltak dementiát átlagosan 23 éves követési periódus elteltével. Ez 1 136 Alzheimer kór, és 416 vaszkuláris dementia diagnózist tartalmazott. A középkorukban két doboznál többet szívóknál egyaránt szignifikánsabban magasabb volt az összesített és az altípusra bontott dementia kockázat, mint a nem dohányzóknál. A korábban leszokottak, vagy a fél doboznál kevesebbet szívóknál nem figyelték meg ezt az összefüggést.

Az elemzésben nem mutatkozott rassz vagy nembeli különbség. A dohányzás a stroke jól ismert rizikó faktora, és az elégtelen vérellátás lehet az oka a dementia kialakulásának is. A dohányzás ráadásul az oxidatív stresszt és a gyulladásos folyamatokat is fokozza, aminek az Alzheimer kór kialakulásában van szerepe. Ezek alapján a dementia vaszkuláris és neurodegeneratív komponense lehet a döntő.

Az Archives of Internal Medicine című lapban megjelent tanulmány üzenete több mint az öregkori elbutulás puszta ténye. Az elöregedő társadalomban egyre gyakrabban előforduló dementia egyik fontos okára mutat rá. A mértékletes dohányzással, vagy annak elhagyásával így az egyik legelkeserítőbb, az életminőséget alapjaiban rontó betegség megelőzésre nyílik lehetőség.

Cogito, ergo sum.

Science Daily, 2010-10-26

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Ez a cikk még nem lett értékelve.

Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés