2014. október 31. péntek
Farkas
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A diszkoszhal szülők úgy gondoskodnak utódaikról, mint az emlősök - 2010-11-02 23:01:52 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A diszkoszhal szülők úgy gondoskodnak utódaikról, mint az emlősök

Kevés hal híres a szülői képességeiről. A legtöbb faj tagjai elhagyják frissen kikelt ivadékaikat, hogy azok egyedül küzdjenek meg a túlélésért. A diszkoszhal (Symphysodon spp.) azonban kivétel ezalól. A Jonathan Buckley (University of Plymouth) vezette kutatócsoport vizsgálatai szerint a diszkoszhal ivadékok azzal a nyálkával táplálkoznak, amit a szüleik választanak ki testükön keresztül, amíg elég nagyok nem lesznek, hogy önállóan keressenek táplálékot. „A szülői gondoskodás, amit mutatnak nagyon szokatlan,” mondja Buckley.

A diszkoszhalakat közismerten nehéz fogságban tartani és tenyészteni. „A hobbitenyésztőknek egészen az 1970-es évekig nem sikerült tenyészteni őket,” magyarázza Buckley. Mikor az akvaristák megpróbálták a fiatal halakat szüleiktől elválasztva felnevelni, azok elpusztultak, és ez a szülői gondoskodás fontosságát jelezte.

A kutatók a szülők és az utódok közti kapcsolatot akarták megfigyelni egy tenyészciklus során. Harminc felnőtt állatot importáltak malajziai tenyésztőktől, és reprodukálták a tenyészkörülményeket, amik az Amazonasban uralkodnak a száraz évszak során, azért, hogy szaporodásra biztassák a halakat. Csökkentették a vízszintet és így hagyták néhány órán át, mielőtt hideg vízzel feltöltötték a tartályt, és addig ismételték a műveletet, míg a halpár kész volt ikrát rakni. Buckley mintákat gyűjtött a halak oldaláról a narancssárga nyálkából az ikrarakás előtt, és különböző fázisokban az ikrák kikelése után, emellett monitorozta a szülők viselkedését, ahogy az utódaik nőttek.

A kikelés utáni első három nap során az ivadékok összeköttetésben maradtak azzal a mesterséges tenyésztési kúppal, ahová a szülők rakták az ikrákat, felszívták a sziket és elég erőt nyertek ahhoz, hogy képesek legyenek önállóan úszni. Majd tömegesen elhagyták a kúpot, és szüleik nyálkáján kezdtek el táplálkozni, 5-10 percig is harapva a szülő oldalát, míg az ügyesen „átpöccintette” a hemzsegő kishaltömeget a partneréhez, hogy folytassa az etetést. Két hétig mindkét szülő szorgalmasan és intenzíven etette a fiatalokat. Azonban, három héttel a kikelés után a szülők viselkedése kezdett megváltozni, rövid időkre távolabb úsztak a fiataloktól és gyakrabban cseréltek. Ugyanekkor az ivadékok kezdték egyre kevésbé harapni a szüleiket és más táplálékforrás után nézni. A negyedik hétre a szülők az idő legnagyobb részében aktívan elúsztak az utódaiktól, és az ivadékok már alig harapták őket.

„Sok a párhuzam a diszkoszhal szülői gondoskodása és aközött a szülői gondoskodás között, amit emlősöknél és madaraknál látunk,” mondja Buckley. Kezdetben a szülők minden energiájukat a jelenlegi utódaik felnevelésébe fektetik, de elválasztják ivadékaikat, mikor a jelenlegi utódaikba vetett befektetés kezd hatni a későbbi ivadékokra. Buckley gyanítja, hogy a kikelés utáni harmadik hét során a halak üldözési viselkedésében annak a konfliktusnak jelei mutatkoznak meg, ami az emlősök és utódaik közt látható: a szülők el akarják választani az utódokat, de azok folytatják szüleik követését.

Buckley nyomon követte a nyálka összetételének változását ikrarakás előttől kezdve a szülői gondoskodás végéig. Azt találta, hogy a nyálka antitest és fehérje szintje nőtt, mikor a szülők lerakták az ikrákat, hasonlóan azokhoz a változásokhoz, ami az emlős tejben történik a születés ideje körül. A fehérje és az antitest szint magas maradt a harmadik hétig, és az ikrázás előtti szintre tért vissza a negyedik hét során. Buckley azt gyanítja, hogy a hirtelen fehérjeszint növekedés ikrázáskor hormonálisan szabályozott, ugyanúgy, mint az emlős tejben mutatkozó változások. Ezért további vizsgálatokban igyekszik minél többet megtudni a hormonokról, amik szabályozzák a halak nyálka ellátását, ahogy gondoskodnak utódaikról. A csoport eredményeit a Journal of Experimental Biology folyóiratban közölték.

Science Daily, 2010. október 29.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés