2018. október 17. szerda
Hedvig, Rudolf
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A bőrbetegségek immungenomikai háttere - 2011-02-27 23:16:29 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A bőrbetegségek immungenomikai háttere


Dr. Széll Márta

molekuláris biológus

az MTA doktora

Tudományos tanácsadó
SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika
MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport

www.dermall.hu

Hogyan került először kapcsolatba a tudománnyal, kutatással?

Igazából elég pozitív komoly családi hátérrel rendelkezem kutatás terén, hiszen édesapám is kutatással foglalkozik, egészen pontosan agrárkutatással. Már általános iskolás koromban a kísérleti kukoricaföldeken tevékenykedtem és már akkor bizonyos mértékben belefolytam a kutatásba. Gimnazista koromban játszottam azzal a gondolattal, hogy inkább történelmet, régészetet tanulnék, hiszen nagyon érdekeltek ezek a tudományok. De végül a biológiát választottam, amiben szerepe volt édesapám iránymutatásának is.

Miért lett biológus?

A szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban abba a korosztályba tartoztunk, akiknek úgy tanították a természettudományokat, hogy első-másodikban csak kémiát tanultunk, aztán két év biológiát. A két év kémiatanulás után már kirajzolódott bennem az, hogy harmadikban már emelt szinten akarom a kémiát, biológiát tanulni. Nagyon jó pedagógusok tanítottak minket. Biológia tanárom Kánicz tanár úr volt, a kémiát Bogáthy tanár úr, 3-4-ben Molnárné tanárnő tanította, aki komoly „ostorral” állt a hátunk mögött. Nála nagyon kellett tudni a kémiát, de ez természetesen hasznunkra is vált a későbbiekben. Eldöntöttem, hogy mindkét tudományággal, a biológiával és a kémiával is szeretnék foglalkozni. Ez egyértelmű lökést jelentett, hogy érettségi után biológusnak jelentkezzek a szegedi egyetemen. Harmadévtől a molekuláris biológus - biotechnológus szakirányt választottam. Egyetemista koromban növénybiológiával foglalkoztam a Szegedi Biológiai Központban (SZBK). Végzés után szintén növénybiológiai témával folytattam a munkámat, a növények fényszabályozott működését kutattam egészen 1999-ig.

A növénybiológiától hogyan terelődött az érdeklődése a humánbiológia felé?

A növények kapcsán molekuláris biológiai vizsgálatokat végeztem. 1998 végén jutott tudomásomra, hogy a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar) Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján egy új akadémiai kutatócsoportot hoznak létre, vadonatúj témával, kutatási lehetőségekkel. Kerestek egy molekuláris biológust, akinek már van tapasztalata az élettudományok e területén. A molekuláris biológia, a genomika törvényei egységesek az élővilágban. A kutatási módszerek lényegében ugyanazok a növény- és a humánbiológiában is. Tudományos gondolkodásmódban ugyanazt folytattam és folytatom most is, mint korábban az SZBK-ban.

Melyek azok az emberei betegségek, amelyek kutatásával a klinikán foglakoznak?

A klinikán elsősorban multifaktoriális bőrbetegségek genetikájával, genomikájával foglalkozunk. A multifaktoriális bőrbetegségek a kórlefolyásában környezeti, életmódbeli tényezők is szerepet játszanak, de nagyon fontosak a genetikai faktorok is. Ezek nem olyan módon öröklődő betegségek, mint a monogénes betegségek, hanem számos polimorfizmusnak, kis hatású allélnek az együttműködésével jön létre a genetikai hajlam, majd erre ráépül a környezet hatása, illetve a különféle életmódbeli tényezők. Az egész világon az egyik legintenzívebben kutatott ilyen betegség a pikkelysömör (psoriasis). Ez nekünk is a legintenzívebben kutatott témánk. Ezen kívül pattanásos bőrbetegséggel (acne vulgaris), vénás eredetű lábszárfekély hátterében álló genetikai tényezőkkel, festékhiányos bőrbetegség (vitiligo) és rosszindulatú festéksejtes bőrdaganat (melanoma malignum), azon belül is a familiáris melanóma patogenezisével foglalkozunk. Ez utóbbi kutatásban olyan betegeket, és családjukat vizsgáljuk genetikai szempontból, ahol családi halmozódást mutat a melanóma megjelenése.
Mindezen kutatások kivitelezésére a klinikán van egy komoly biobank, amely nagyon sok betegmintát tartalmaz.

Mi a legemlékezetesebb kutatási eredménye?

A legnagyobb újdonságtartalommal rendelkező közlésünk 2005-ben jelent meg. Egy nem-kódoló RNS szintézisét írtuk le. Ez egy olyan RNS molekula, amelyről fehérje nem íródik át, hanem RNS-ként vesz részt szabályozási folyamatokban. Nem tudjuk, hogy melyek ezek a szabályozási folyamatok, de azt tudjuk, hogy a sejtek stressz válaszában vesz részt. Ezt a gént, melyet mi PRINS-nek (Psoriasis susceptibility-related RNA Gene Induced by Stress) neveztünk el, a pikkelysömörre való hajlam kutatása során azonosítottuk. Az azóta eltelt időszakban ennek a PRINS génnek minél részletesebb jellemzésén dolgozunk.

Milyen szakemberek dolgoznak a laboratóriumban?

A csoportot egy nagyon jól működő szimbiózisként tudom definiálni. A laborban biológusok és orvosok egyaránt dolgoznak. Az orvosok néhány évig elszegődnek doktorandusz hallgatónak, és ez idő alatt a klinikai munkában általában nem vesznek részt. De vannak olyan orvoskollégák is, akik klinikai munka mellett végzik kutatási tevékenységüket. Az ő munkájuk segítése, vezetése is a feladatunk.

Jelenleg milyen irányú kutatások folynak?

Olyan genetikai polimorfizmusokat, mutációkat próbálunk azonosítani, amelyek a különféle bőrbetegségek kórlefolyásában vehetnek részt. A célunk nem csak az, hogy azonosítsuk ezeket a géneket, hanem próbáljuk megfejteni azokat a funkcionális eltéréseket is, amelyek a betegség kialakulásához hozzájárulnak. Vannak olyan elnyert pályázataink, amiben más klinikákkal együttműködve egyéb betegségek kutatásában is részt veszünk. Az szegedi egyetem fül-orr-gégészeti és az ország más intézeteivel (Miskolc, Debrecen, Budapest) együttműködésben az orrpolipózis (jóindulatú orrnyálkahártya-daganat) kialakulásának genetikai hátterével, a polipokban lezajló aberráns génexpressziós változások kutatásával foglalkozunk. Az orvosi intézményekben vér-, illetve szövetmintákat gyűjtöttek orrpolipózisban szenvedő betegektől. Mind a génexpressziós, mind a genetikai vizsgálatokat Szegeden végeztük el. A közelmúltban indult ez az együttműködés, de már most nagyon érdekes eredményeink vannak.

Milyen más csoportokkal állnak kapcsolatban?

Intubáció (eszközös légút-biztosítás) által kiváltott légcsőszűkület genetikai hátterével, molekuláris eltéréseivel foglalkozunk az SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikával közösen. Az SZTE ÁOK Sebészeti Klinikával a reflux betegség genetikai hátterét vizsgáljuk. Számos külföldi együttműködő partnerünk van. Szicíliai kapcsolatunkban acne vulgaris kialakulását vizsgáljuk. Összehasonlítjuk a közép-európai (magyar) és a mediterrán populációt. A szicíliai csoport nutrigenomikával is foglalkozik, nevezetesen azzal, hogy a táplálkozás minősége és a genetikai tényezők együtthatása hogyan befolyásolja a különféle betegségek kialakulását. A közép-európai magyar diéta és a mediterrán diéta nagyon komoly különbségeket mutat, melyeknek a pattanásos bőrbetegség kórfolyamatában is szerepet játszhat. Ezzel kapcsolatban beadtunk egy TÉT pályázatot, melynek a sorsa ugyan még kérdéses, de ha elnyerjük, akkor kutatásink ebbe az irányba is folytatódni fognak.

Európai Nutrigenomikai Szervezet (NuGO) honlapja: http://www.nugo.org/everyone

Milyen távlati tervei vannak?

Elsősorban az eddigi kutatások folytatása.

Távlati tervek között szerepel még, hogy a karunkon elindult egy olyan kezdeményezés, melynek célja, hogy egységbe foglalja a szegedi Általános Orvostudományi Karon folyó genomikai kutatásokat. Szeretnénk, ha ebbe bekapcsolódna az SZBK genetikai, genomikai, bioinformatikai tudásbázisa. Február 1-én lesz az első ilyen jellegű találkozó. Hosszú távú közös pályázatokban próbálunk gondolkodni, olyan célokat megfogalmazni, amelyek nem csak a kutatásban, hanem a diagnosztikában és a karon folyó genetikai, genomikai oktatásban is kifejti hatását.

Hogyan látja a pályakezdő fiatalok helyzetét?

Borúlátó vagyok ezzel kapcsolatban, mert azt tapasztalom, hogy az olló szára egyre jobban nyílik az itthoni és a külföldi lehetőségek között. Üdvözlendőek azok a lehetőségek, amelyeket az akadémia hirdet meg (Lendület program), amely a külföldről hazatérő, nagyon tehetséges fiatal kutatókat támogatja. A program azt biztosítja, hogy aki tapasztalatokat szerzett külföldön, megmutatta, mire képes, az itthon is megfelelő anyagi háttérrel tudja folytatni kutatásait. Szerintem azonban jelenleg nem ezzel a generációval van a gond elsősorban. Az abszolút pályakezdők - és ezt a saját környezetemben is látom -, akik mögött nincs kellő szülői háttér, azoknak a helyzete teljesen reménytelen: képtelenek önálló életet kezdeni a jelenlegi fizetési viszonyok mellett. Szomorúan kell tapasztalni azt, hogy a legtehetségesebb fiatalok fogják magukat és kimennek külföldre dolgozni azért, mert rendkívül szűkösek az anyagi lehetőségeik. Ez nem csak a kutatókra igaz, hanem a frissen végzett rezidens orvosokra is.

Ha csak azt vizsgáljuk meg, hogy önmagában a kutatásra mennyi pénz van, akkor milyen a magyarországi helyzet?

Az elmúlt évtizedben a klinikán semmire nem lehetett panaszunk, mert szerencsére olyan pályázatokat nyertünk el, amelyekkel magalapozott volt a kutatás anyagi háttere. Manapság azonban e pályázatok projektideje a vége felé jár. A gazdasági világválság hatásaival szembenézve jelenleg abban a bizonytalanságban vagyunk, hogy nem tudjuk, hogy írnak-e ki olyan nagy értékű pályázatokat, amely majd megteremti a jövőbeni kutatások anyagi hátterét. Van a biztosnak mondható OTKA, amely bizonyos szinten biztosít anyagi hátteret az alapkutatáshoz, de vannak intézmények, amelyek a korábbi pályázatokból olyan kutatási programokat indítottak be, amelyeknek folytatására az OTKA önmagában nem elég. A folytatáshoz kellenének az újabb, nagy értékű pályázatok.

A fiatalság képviselői, akik az egyetemről éppen kikerülnek, szenvednek-e valamiben hátrányt a külföldi egyetemek által nyújtott szaktudáshoz képest?

Szakmai szempontból nem szenvedünk hátrányt a külföldi kutatóintézetekkel szemben. Vannak tehetséges fiatalok, kitűnő kutatói műhelyek az országban, amelyek nagyon jó hátteret tudnának biztosítani ahhoz, hogy ezek a fiatalok kibontakozhassanak. Ha pénz van, akkor gyakorlatilag minden más adott az eredményes kutatáshoz.

2010 novemberétől Ön a Magyar Immunológiai Társaság (MIT) főtitkára. Melyek azok a feladatok, amelyek az Ön feladatai közé tartoznak a társaságon belül?

Elsősorban rendezvények megszervezése, a MIT szakmai programjának kialakítása, szakvélemények, állásfoglalások megírásának koordinálása, a társaság honlapjának naprakész állapotban tartása. A fiatalság felé a cél az immunológia népszerűsítése. Ez utóbbi a rendszeresen megrendezésre kerülő Immunológia Napján szokott megvalósulni, melynek következő időpontja 2011. április 28. Az MTA épületében szoktuk ezt megrendezni, amely egy félnapos esemény, ismeretterjesztő immunológiai előadásokat szervezünk. A fő célcsoportunk a biológia iránt érdeklődő középiskolás korosztály, akiknek az immunológia főbb irányait próbáljuk bemutatni, továbbá az immunológiai háttér betegségekben betöltött szerepét, egészségre gyakorolt hatásait.

Kik lehetnek tagjai a Magyar Immunológiai Társaságnak?

Bárki, aki az immunológiával kapcsolatos kutatásokat végez, amelyeket akár doktorandusz hallgatóként, akár idősebb kutatóként a társaság által szervezett találkozókon be tud mutatni.

Szerencsére nagyon sok fiatal tagja van a társaságnak. Hogyan tartható ez fenn?

Reméljük, hogy ez továbbra is fennmarad. Az idősebb tagok mindig próbálják rávenni a fiatalokat, hogy már Ph.D hallgatóként is kapcsolódjanak be a társaság életébe, ami azért nagyon jó, mert már korán kialakul egyfajta kötödés egy szakmai társasághoz. Ha valaki egy életen keresztül úgy gondolja, hogy kutatással fog foglalkozni, nagyon jó, hogy ha egy szakmai társaság áll mögötte. Ha valaki MIT tag, akkor a MIT testvérszervezeténél, a MIHA-nál (Magyar Immunológia Haladás Alapítvány) lehet anyagi támogatásra pályázni kutatói célú utazásokra, cikk pályázatok támogatására.

Mi a véleménye a honlapunkról?

Nagyon szép megjelenésű és nagyon informatív. Egy nagyobb hírverést mindenképpen megérdemelne. TDK konferenciákon érdemes lenne népszerűsíteni. Gratulálok hozzá! Csak így tovább!

Németh Balázs
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Ez a cikk még nem lett értékelve.

Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés