Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

A binokuláris percepció háttere - 2010-11-23 11:39:18	0 hozzászólás
A binokuláris rivalizáció háttere Sokunk számára ismert az a jelenség, ami akkor jelentkezik, ha fél szemmel fényképezőgép keresőjébe (vagy távcsőbe, mikroszkópba) nézünk, majd közben kinyitjuk a másik szemünket is. Ekkor a keresőben látott kép eltűnik, és helyette a fényképezőgépet tartó kezünket látjuk, majd egy kis idő elteltével ismét visszatér a keresőben látott kép. Az agyunk általában kombinálja a két szemből érkező enyhén eltérő képi információt, és egységesen érzékelt képet hoz létre belőle. Ha azoban a két szemből érkező vizuális információ nem egyezik, a kettő közül csak az egyik képet látjuk. Ezt a jelenséget a szakértők binokuláris rivalizációnak nevezik. Andreas Bartels, a Werner Reichardt Centre for Integrative Neurosciences (CIN) kutatója munkatársaival ezt a jelenséget használta fel, hogy feltárják azokat az agyi funkciókat, amelyek kulcsszerepet játszanak a tudatos vizuális percepció kialakulásában. Nem érzékelünk minden minket körülvevő objektumot, még akkor sem, ha azok a látómezőnkbe esnek. A hihetetlen mennyiségű információ, amely körbevesz minket, arra kényszeríti az agyat, hogy csak a legfontosabbakra fókuszáljon. A látás a vizuális információk szelekciójának, csoportosításának, és megjelenítésének folyamatos agyi feldolgozása révén jön létre. A két szemből érkező információt az agyunk feldolgozza, és a kettő kombinációjából egy egységes képet alakít ki. Ezt a jelenséget hívjuk binokuláris látásnak. Ha azonban nem egységes információk érkeznek a szemekből, az agy egyszerre csak az egyik inputot dolgozza fel, míg a másikat elnyomja. A két képet specifikus időközönként felváltva érzékeljük – a szakértők ezt a folyamatot nevezik binokuláris rivalizációnak. A jelenség felett tudatos kontrollunk nincs, a képváltás automatikusan zajlik le. A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a két érzékelt kép váltakozásának frekvenciáját kísérleti úton meg lehet-e változtatni. Két különböző stimulust – egy ház, illetve egy arc képét – vetítették a 15 kísérleti alany jobb, illetve bal szeme elé. Mivel az agy nem volt képes párosítani a képeket, a kísérleti alanyok felváltva hol a ház, hol az arc képét érzékelték. Ha a kutatók ideiglenesen váltakozó mágneses térnek tették ki a fali lebeny hátsó részét (a posterior parietális cortexet) az egyes képek érzékelési ideje megnövekedett.  „Az eredményeink alapján a parietális cortex részt vesz a tudatosan érzékelt képi információk kiválasztásában. Így ezen terület a látás tudatos érzékelésében betöltött szerepére kaptunk bizonyítékot”- számol be Natalia Zaretskaya, a kísérletben résztvevő PhD hallgató. Bartels szerint „az érzékelés hátterében álló agyi kapcsolatok feltérképezése betekintést nyújt a tudatos agyi folyamatok kialakulásába.” A kutatók eredményeikről a Current Biology hasábjain számoltak be. ScienceDaily (Nov. 19, 2010) Borsics József Hasonló cikkek: Agyi plaszticitás - a vakok látókérge részt vesz a hallásban és a tapintásban Nem invazív agyi stimuláció a jobb vizuális memóriáért A fény színe és az érzelmek Láncreakció az agyban Videójátékok hatása a döntési képességre
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 12, Cikk értéke (1-10):