2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A binokuláris percepció háttere - 2010-11-23 11:39:18 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A binokuláris rivalizáció háttere

Sokunk számára ismert az a jelenség, ami akkor jelentkezik, ha fél szemmel fényképezőgép keresőjébe (vagy távcsőbe, mikroszkópba) nézünk, majd közben kinyitjuk a másik szemünket is. Ekkor a keresőben látott kép eltűnik, és helyette a fényképezőgépet tartó kezünket látjuk, majd egy kis idő elteltével ismét visszatér a keresőben látott kép. Az agyunk általában kombinálja a két szemből érkező enyhén eltérő képi információt, és egységesen érzékelt képet hoz létre belőle. Ha azoban a két szemből érkező vizuális információ nem egyezik, a kettő közül csak az egyik képet látjuk. Ezt a jelenséget a szakértők binokuláris rivalizációnak nevezik.

Andreas Bartels, a Werner Reichardt Centre for Integrative Neurosciences (CIN) kutatója munkatársaival ezt a jelenséget használta fel, hogy feltárják azokat az agyi funkciókat, amelyek kulcsszerepet játszanak a tudatos vizuális percepció kialakulásában.

Nem érzékelünk minden minket körülvevő objektumot, még akkor sem, ha azok a látómezőnkbe esnek. A hihetetlen mennyiségű információ, amely körbevesz minket, arra kényszeríti az agyat, hogy csak a legfontosabbakra fókuszáljon. A látás a vizuális információk szelekciójának, csoportosításának, és megjelenítésének folyamatos agyi feldolgozása révén jön létre. A két szemből érkező információt az agyunk feldolgozza, és a kettő kombinációjából egy egységes képet alakít ki. Ezt a jelenséget hívjuk binokuláris látásnak. Ha azonban nem egységes információk érkeznek a szemekből, az agy egyszerre csak az egyik inputot dolgozza fel, míg a másikat elnyomja. A két képet specifikus időközönként felváltva érzékeljük – a szakértők ezt a folyamatot nevezik binokuláris rivalizációnak. A jelenség felett tudatos kontrollunk nincs, a képváltás automatikusan zajlik le.

A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a két érzékelt kép váltakozásának frekvenciáját kísérleti úton meg lehet-e változtatni. Két különböző stimulust – egy ház, illetve egy arc képét – vetítették a 15 kísérleti alany jobb, illetve bal szeme elé. Mivel az agy nem volt képes párosítani a képeket, a kísérleti alanyok felváltva hol a ház, hol az arc képét érzékelték. Ha a kutatók ideiglenesen váltakozó mágneses térnek tették ki a fali lebeny hátsó részét (a posterior parietális cortexet) az egyes képek érzékelési ideje megnövekedett.

 „Az eredményeink alapján a parietális cortex részt vesz a tudatosan érzékelt képi információk kiválasztásában. Így ezen terület a látás tudatos érzékelésében betöltött szerepére kaptunk bizonyítékot”- számol be Natalia Zaretskaya, a kísérletben résztvevő PhD hallgató.

Bartels szerint „az érzékelés hátterében álló agyi kapcsolatok feltérképezése betekintést nyújt a tudatos agyi folyamatok kialakulásába.”

A kutatók eredményeikről a Current Biology hasábjain számoltak be.

ScienceDaily (Nov. 19, 2010)


Borsics József

Hasonló cikkek:

Agyi plaszticitás - a vakok látókérge részt vesz a hallásban és a tapintásban
Nem invazív agyi stimuláció a jobb vizuális memóriáért
A fény színe és az érzelmek
Láncreakció az agyban
Videójátékok hatása a döntési képességre
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 12, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés