2018. október 15. hétfő
Teréz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A baktériumok molekuláris hőmérője - 2010-10-25 21:17:33 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
A baktériumok molekuláris hőmérője

Néhány baktérium hideg hatására alapvetően megváltoztatja külső falának kémiai összetételét, hogy annak rugalmassága az alacsonyabb hőmérsékleten is megmaradjon. A kutatók már azonosították a folyamatban résztvevő kulcsfehérjét néhány éve, azonban azt, hogy a baktériumok hogy érzékelik a hideget, eddig homály fedte. A Rice University és az argentin National University of Rosario kutatói most választ találtak a kérdésre: a baktériumok egyfajta beépített „hőmérőt” használnak.

A kutatók különösen bonyolult vizsgálatoknak vetették alá a Bacillus subtilis baktériumfajt. A tanulmány szerzői felfedeztek egy specializált fehérjét, amely túlnyúlik a baktérium külső falán, és akkor aktiválódik, amikor a hőmérséklet a sejten kívül csökkenni kezd.

A kutatók előtt régóta ismert, hogy a sejtek specializált, úgynevezett transzmembrán fehérjék segítségével érzékelik a külső világot, és ezek segítségével reagálnak az onnan érkező ingerekre.

Ariel Fernandez, a tanulmány társszerzője szerint „minden élő sejt képes a külvilág ingereire reagálni, a legtöbb esetben azonban a jelfelismerés – az a folyamat, amely kiváltja a választ – abban az esetben megy végbe, ha a transzmembrán fehérjéhez fizikailag egy másik vegyület kötődik.”

Fernandez szerint a Bacillus subtilis fajjal végzett kísérletük az első, amely bemutatja, hogyan képes egy transzmembrán protein indirekt módon egy sejten kívülről érkező stimulusra választ adni.

Fernandez kollégáival a DesK nevű transzmembrán fehérjét vizsgálta. Korábbi tanulmányokból ismert, hogy a DesK hideg hatására egy speciális vegyület termelésére készteti a sejtet, így annak sejtfala alacsonyabb hőmérsékleten is rugalmas marad. A vegyület hiányában a sejtfal zsírsavai a hőmérséklet hatására egyre merevebbé válnak.

Fernandez munkatársaival felfedezte, hogy a DesK fehérje azon szakasza, amely túlnyúlik a sejten, a külvilág felől egy érzékeny csúcsban végződik. Amíg ez a csúcs vízmolekulákkal érintkezik, a DesK protein inaktív állapotban marad. A hőmérséklet csökkenésével a sejtfal egyre merevebbé és vastagabbá válik. A vastagodás hatására a sejt „hőmérője”, a DesK fehérje érzékeny csúcsa beleolvad a sejtfalba, így megszűnik kapcsolata a sejten kívüli vízmolekulákkal. Ennek hatására a DesK aktiválódik, és hatására a „fagyálló” vegyületek termelése megindul.

Az eredmények megerősítésére a kutatócsoport különböző hosszúságú DesK fehérjéket hozott létre. A kutatóknak így sikerült bizonyítaniuk, hogy a szignál mechanizmus csak akkor aktiválódik, ha a fehérje érzékeny csúcsa többé nem érintkezik az extracelluláris tér vízmolekuláival.

A kutatók a Current Biology szeptemberi kiadásában megjelent tanulmányban számolnak be eredményeikről.

ScienceDaily (Oct. 25, 2010)

Borsics József

Hasonló cikkek:

Ami nem öl meg, az megerősít
Testvérgyilkos baktériumok
Megfertőzhetjük a Marsot
Mesterséges élőlény a láthatáron

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 13, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés